Három hónapja alig esett, kiszáradt két Arad megyei folyó. Képünk illusztráció
Fotó: Tamás Attila
A hosszan tartó szárazság következtében teljesen kiszáradt a Tőz folyó és a Timercsa-patak Arad megye észak-nyugati részén, az Erdőhát vagy Körösköz nevű tájegységben. Pallagi Máté tőzmiskei polgármester a Krónikának elmondta: nem emlékszik arra, hogy valaha is teljesen kiszáradt volna a Tőz a község területén.
2025. július 25., 18:182025. július 25., 18:18
2025. július 25., 18:342025. július 25., 18:34
A Tőz fontos vízforrás a helyi állattartóknak, ám néhány hete teljesen eltűnt a mederből a víz. „Ez az első alkalom, hogy a Tőz teljes hosszában kiszáradt. Korábban előfordult, hogy egyes szakaszokon megszűnt a vízfolyás, de ilyen mértékű elapadásra még nem volt példa” – nyilatkozta Pallagi Máté polgármester a Krónikának. A Fekete-Körös mellékfolyójának vizét öntözésre nem, de itatásra használták a gazdák, ennek a lehetőségnek a megszűnése újabb csapás az aszálykárok után.
„Kalászosokból fél termés volt idén, kapásnövényekből szinte semmi sem lesz” – sóhajtott a családi gazdaságot is vezető elöljáró, hozzátéve, hogy a talajvíz szintje is nagyon leesett.
A Tőz a Fekete-Körös baloldali mellékfolyója. Borosjenőtől északkeletre, a Béli-hegységben, Susányfalva fölött ered, majd Tamáshida alatt, Nagyzerénd és Bélzerénd közt torkollik a Fekete-Körösbe. A torkolatál kezdődik az egykori Ördög árka is, amely Ágyától déli irányba, a Fehér-Körös felé halad.
Tőzmiske (románul: Mișca) Aradtól mintegy 60 kilométerre, Kisjenőtől északkeletre fekszik. Beosztott falvai Bélzerénd, Simonyifalva és Vadász. A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 3689 lakosa van, amiből magyarnak 1213-an vallották magukat (245 személynek nem ismert azt etnikai hovatartozása), ez az ismert nemzetiségű lakosság 35 százaléka. Jelentős, ezer feletti a cigány közösség száma, sokan közülük magyar identitásúak, így a helyhatósági választásokon immár a hetedik ciklus óta a magyar érdekvédelmi szervezet, az RMDSZ jelöltje nyeri el a polgármesteri tisztséget.
Hasonló a helyzet a Timercsa-patakon is, amely a Csigér folyó mellékága, és Feltót (Tauț) térségében teljesen kiszáradt. Florin Lela, Feltót polgármestere az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy a Timercsa már korábban is kiszáradt, amikor kevés volt a csapadék.
Az intézmény szerint februárban, áprilisban és júniusban a csapadékmennyiség csak 10 százaléka volt a megszokottnak. Júniusban a szárazság tovább súlyosbodott, több folyószakaszon történelmi minimum vízhozamokat regisztráltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!