
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek
Fotó: Pinti Attila
PÁSZTORLEVELEK – Ez az igazi életállapot: küzdeni a rossz ellen, mert a jóság, az irgalmasság, a szeretet ma is tud győzni – olvasható Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, katolikus örmény apostoli kormányzó, illetve Kerekes László segédpüspök közösen jegyzett húsvéti pásztorlevelében, amelyet alább közlünk.
2023. április 09., 12:312023. április 09., 12:31
Főtisztelendő Paptestvérek, kedves Hívek!
„Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.” (Lk 24,5-6)
A hét első napján, a két ragyogó ruhájú férfi szájából hangzott el a szelíden korholó, de egyben biztató üzenet: Jézust, az élőt, nem a halottak között kell keresni, mert feltámadt. Majd a két férfi emlékezteti a Jézust kereső asszonyokat arra, amit Ő előre megjövendölt: „Az Emberfiának – mondta – a bűnösök kezébe kell kerülnie, fölfeszítik, de harmadnap feltámad.” (Lk 24,7). Természetesnek tartották a buzgó asszonyok, hogy a halottról gondoskodni kell, az angyalok viszont a természetfelettire figyelmeztetik őket, hiszen Jézus egy magasabb rendű életbe ment át.
Napjaink tele vannak terhekkel, lehangoló eseményekkel: a háború, a világban lévő békétlenség, de a szűkebb környezetünkben, saját házunk táján is jelen lévő széthúzás, ellenségeskedés, harag és önzés.
Gyakran nem találjuk a jóságot, az irgalmasságot, a szeretetet, a békét. Mintha „megölték” volna gonosz szándékokkal, fegyverekkel, önzőséggel, és csak a sírhoz megyünk el, hogy megadjuk a végtisztességet. Tele vagyunk sokszor negatív gondolatokkal, csak a rosszat, a lebénító erőket látjuk. Olykor a jövőképünk is lehangoló: főegyházmegyénk fogyatkozó közösségei (híveinknek alig 15%-a gyakorolja hitét), az egyedül maradt szülők és nagyszülők, akik csak az okostelefon által látják gyermekeiket és unokáikat, az anyagi javakért való küzdelem, majd az ebből származó ellenségeskedés, a papi és szerzetesi hivatások nagy méretű csökkenése, romladozó templomok és lelkek.
Kerekes László segédpüspök
Fotó: Facebook/Seminarium Incarnatæ Sapientiæ
„Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.” A figyelmeztetés nekünk is szól. Ez a kérdés kell bennünket előre lendítsen, a jövő felé. Nem viselkedhetünk mi is olyan csüggedten, reményvesztetten, erőtlenül, mintha Jézust a halottak közé sorolnánk. Ő nincs többé a sírban: feltámadt, él! Jézust nem a halottak között kell keresni, nem lehet csak múlt időben beszélni Róla. Ő nem az, aki volt valamikor, aki élt egyszer, hanem él ma is, most is és mindörökké. Nem halt meg ma sem az emberi jóság, a másokért vállalt áldozat, a bíztató jóakarat, a felemelő és bátorító szó.
Keressük hittel, hiszen megmondta, hogy velünk marad a világ végezetéig. Jelen van az Igéjében, a szentségekben, a szentmisét bemutató pap személyében, az együtt imádkozó közösségben. Jelen van ott, ahol szegénység, szenvedés és nélkülözés van.
A feltámadt Krisztus többé nem hal meg, hanem él és cselekszik az egyházban és a világban rajtunk keresztül. Váljunk pozitív emberekké, örömteli keresztényekké, cselekvő szeretet-közösségekké. Tegyünk jót, álljunk nélkülöző embertársaink mellé a szép, a jó, az igaz, az értékek, az igazság, az élet győzelméért.
Feltámadásával Jézus visszaadta az újrakezdés hitét, reményét. Arra indít bennünket, hogy a sok gonoszság és rossz ellenére ma is érdemesnek tartsuk jónak lenni.
Legyen minden nap a feltámadása ünnepe! A harangok zúgásával a mi életünk is hirdesse az életet, a reményt, az új életet. Legyenek közösségeink élő, a Feltámadt Krisztust hirdető közösségek. Lépjünk ki megrögzött szokásainkból, szomorúságunkból, nyíljunk meg az öröm és a reménység távlatai felé, és keressük a lehetőséget az élet kisugárzására. Ez a bizonyosság töltse el a mi szívünket is ezen a Húsvéton, és hirdessük, hogy Jézus Krisztus feltámadt, Jézus Krisztus él!
A feltámadt Krisztus töltsön el élettel mindannyiunkat – Áldott húsvéti ünnepet!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!