Kossuth helyett Smârdan

„Ennyit ér az adott szó” – reagált a Krónika érdeklõdésére szûkszavúan a határozat elfogadását követõen László Attila. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és kolozsvári tanácsosa elmondta: a tanácsbeli kollégákkal pénteken még abban állapodtak meg, hogy elhalasztják a Szociáldemokrata Párt (PSD) városi tanácsosai által a két héttel ezelõtti döntés felülbírálására benyújtott határozattervezetet, tegnap azonban az RMDSZ hat városi képviselõje mellett egy nemzeti liberális párti (PNL) képviselõ ellenszavazatával és egy demokrata (PD-L) tanácsos tartózkodásával valamennyien megszavazták azt. A PSD-s kezdeményezés mellett szavazott 19 városatya, köztük a teljes PSD-s, PD-L-s és Nagy-Románia párti (PRM) frakció. László Attila szerint a magyar választók körében igen népszerûnek tartott, ám a Kossuth Lajos utcát Smârdan utcára való átnevezésérõl szóló határozattervezetet elõterjesztõ Emil Boc PD-L-s polgármester és párttársa, Traian Bãsescu államfõ „csak addig igazi demokraták, amíg szándékaik nem találkoznak valamilyen magyar érdekeltségû üggyel”. A megyei RMDSZ-elnök ugyanakkor leszögezte, a tegnapi határozat azt igazolja, hogy ha magyar ügyrõl van szó, néhány személyt leszámítva a kolozsvári tanács többsége még mindig a magyarellenes PRM-s törekvést követi.
László Attila értetlenségét fejezte ki, hogy míg két héttel ezelõtt a városi képviselõ-testület 27 tagjából 26 szavazta meg a Békás negyedi utca Kossuth Lajos névre való keresztelését, tegnap ugyanaz a testület önmagának ellentmondva határozott. „Nincs mit tennünk, leszavaztak” – válaszolta László Attila arra kérdésre, hogy a szövetség kolozsvári frakciója mit kíván tenni az elõállt helyzetben.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Remus Lãpuºan, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke már a Kossuth név elfogadását követõen bejelentette, büntetést kapnak mindazok a szociáldemokrata párti önkormányzati képviselõk, akik megszavazták, hogy Kolozsváron utcát nevezzenek el Kossuth Lajosról. A városi tanácsos akkor felszólította Emil Boc polgármestert, vonja vissza a legutóbbi tanácsülésen elfogadott, huszonnégy utca elnevezésérõl szóló határozatot. „Kollégáim súlyos hibát követtek el, és minden bizonnyal megrovásban részesülnek a történtek miatt. Szavazatukkal ugyanis egyetértettek azzal, hogy egy kolozsvári utcát olyan személyiségrõl nevezzenek el, aki sosem ismerte el a román nemzetet, és akit történészeink háborús vagy forradalmi bûnösként tartanak számon, ahogy tetszik” – mondta Lãpuºan. A városi tanács PSD-s frakcióvezetõje hozzátette: az inkriminált határozattervezet megvitatásakor nem tartózkodott a teremben.
Smârdan egyébként egy bulgáriai település, ahol az 1877–78-as függetlenségi háború során a román csapatok gyõzedelmeskedtek, kivívva Románia és a balkáni országok függetlenségét. A török fennhatóság elleni küzdelemben Smârdanban közel ezer román katona vesztette életét. Ám a vidini, griviþai, rahovai, plevnai és smârdani gyõzelmeknek köszönhetõen 1878-ban Románia elnyerte függetlenségét, amelyet az 1878-as San Stefanó-i és berlini egyezmények keretében az európai nagyhatalmak is elismertek. Az ország több nagyvárosában, köztük Bukarestben is neveztek el utcát a smârdani ütközetrõl.