Kőrösi Csoma Sándor születésének 230., halálának 172. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést szombaton a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület a nagy utazó marosvásárhelyi szobránál.
2014. április 06., 16:532014. április 06., 16:53
Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben március 27-én látta meg a napvilágot Csomakőrösön, április 4-én keresztelték, és 1842. április 11-én hunyt el Indiában a nyugat-bengáliai Dardzsilingben. Az április ötödike körüli évfordulók késztették az egyesületet arra, hogy a „mértani középpontot”, április első szombatját jelöljék ki az emlékezésre.
Marosvásárhelyen a Községi Polgári Fiúiskola – ahol ma a Petru Maior Egyetem működik – 1940-ben vette fel a nagy székely magyarságkutató és utazó nevét. Első igazgatója Kőrösi oldalági leszármazottja, Kőrösi Csoma Gyula volt. Egy évvel később felkérték a marosszentkirályi születésű Dabóczy Mihály szobrászművészt, hogy készítse el az iskola návadójának egészalakos szobrát.
A költségekhez a város ötezer pengővel járult hozzá. A szobor elkészült, 1943. szeptember 26-án avatták fel a Községi Polgári Fiúiskola előtti téren. Ez volt a világon az első, Kőrösiről készült egészalakos szobor.
Újabb egy év után, az impériumváltást követően 1944-ben román nacionalisták a szobort ledöntötték, fejét letörték. A fejetlen szobor a közművek udvarára került 18 évre. Aztán 1962-ben a Maros Magyar Autonóm Tartomány vezetősége jóváhagyta a szobor újraállítását, Kulcsár Béla marosvásárhelyi szobrászművészt kérve fel, hogy helyreállítsa azt.
Kulcsár és Dabóczy – a tiltás ellenére – közösen dolgoztak, elkészült a fej gipszmása, majd kifaragták és a szobor törzsére ragasztották. A szobrot a mai Vársétányon, a Mészárosok bástyája melletti kis parkban állították fel, ahol ma is áll. Az emlékezésen Kilyén Ilka színművésznő Magyari Lajos Csoma Sándor naplója című poémájából adott elő részletet, majd elhelyezték az emlékezés koszorúját a szobor talapzatán. Nagy Miklós Kund a szobor keletkezéséről, viszontagságos utóéletéről tartott kielőadást.
A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület úgy döntött, ezután minden évben, április első szombatján megemlékezést tartanak a szobor mellett, hogy méltóképpen emlékezzenek a magyarság bölcsőjét kereső székely-magyar nyelvtudós, az első tibeti-angol szótár megalkotójára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több órás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!