
Kőrösi Csoma Sándor születésének 230., halálának 172. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést szombaton a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület a nagy utazó marosvásárhelyi szobránál.
2014. április 06., 16:532014. április 06., 16:53
Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben március 27-én látta meg a napvilágot Csomakőrösön, április 4-én keresztelték, és 1842. április 11-én hunyt el Indiában a nyugat-bengáliai Dardzsilingben. Az április ötödike körüli évfordulók késztették az egyesületet arra, hogy a „mértani középpontot”, április első szombatját jelöljék ki az emlékezésre.
Marosvásárhelyen a Községi Polgári Fiúiskola – ahol ma a Petru Maior Egyetem működik – 1940-ben vette fel a nagy székely magyarságkutató és utazó nevét. Első igazgatója Kőrösi oldalági leszármazottja, Kőrösi Csoma Gyula volt. Egy évvel később felkérték a marosszentkirályi születésű Dabóczy Mihály szobrászművészt, hogy készítse el az iskola návadójának egészalakos szobrát.
A költségekhez a város ötezer pengővel járult hozzá. A szobor elkészült, 1943. szeptember 26-án avatták fel a Községi Polgári Fiúiskola előtti téren. Ez volt a világon az első, Kőrösiről készült egészalakos szobor.
Újabb egy év után, az impériumváltást követően 1944-ben román nacionalisták a szobort ledöntötték, fejét letörték. A fejetlen szobor a közművek udvarára került 18 évre. Aztán 1962-ben a Maros Magyar Autonóm Tartomány vezetősége jóváhagyta a szobor újraállítását, Kulcsár Béla marosvásárhelyi szobrászművészt kérve fel, hogy helyreállítsa azt.
Kulcsár és Dabóczy – a tiltás ellenére – közösen dolgoztak, elkészült a fej gipszmása, majd kifaragták és a szobor törzsére ragasztották. A szobrot a mai Vársétányon, a Mészárosok bástyája melletti kis parkban állították fel, ahol ma is áll. Az emlékezésen Kilyén Ilka színművésznő Magyari Lajos Csoma Sándor naplója című poémájából adott elő részletet, majd elhelyezték az emlékezés koszorúját a szobor talapzatán. Nagy Miklós Kund a szobor keletkezéséről, viszontagságos utóéletéről tartott kielőadást.
A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület úgy döntött, ezután minden évben, április első szombatján megemlékezést tartanak a szobor mellett, hogy méltóképpen emlékezzenek a magyarság bölcsőjét kereső székely-magyar nyelvtudós, az első tibeti-angol szótár megalkotójára.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
szóljon hozzá!