Ragadós példa. Resicabánya szívesen csatlakozna a Nyugati Szövetséghez
Fotó: Facebook/Resita Banat
Számos követője lehet a hétvégén létrejött Nyugati Szövetségnek. A román kormány közben egy tízmilliárd eurós befektetési alappal válaszolt a kezdeményezésre, amit azonban „osztogatásnak” tartanak az érintettek.
Tízmilliárd eurós költségvetésű befektetési alapot létesít a kormány helyi fejlesztések finanszírozására – jelentette be Viorica Dăncilă. A kormányfő szerint az intézkedést a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) kiegészítésének szánják, az erre fordítandó pénzt belefoglalják a 2019-es költségvetésbe. A tervek szerint
A téma kapcsán Liviu Dragnea PSD-elnök reményét fejezte ki, hogy a kormány legközelebbi ülésén el is fogadják. Arra a kérdésre, hogy honnan lesz pénz erre, Dragnea azt mondta: „Romániából”.
Nem kizárt, hogy a kormányzati bejelentés arra érkezett válaszként, hogy Nyugati Szövetség (AVE) néven összefogott az elmúlt hétvégén Erdély, a Partium és a Bánság négy nagyvárosa, Arad, Kolozsvár, Nagyvárad és Temesvár, hogy közösen segítsék elő a térség fejlődését, és hívjanak le európai uniós forrásokat. Bár nyomatékosították: nem szeparatista vízióval léptek szövetségre, és a bukaresti kormányt nem ellenfélnek, hanem partnerüknek tekintik,
Közben Resicabánya szintén nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere, Ioan Popa bejelentette, városa megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy csatlakozzanak a Nyugati Szövetséghez, meglátása szerint ugyanis ez az összefogás „rendkívül fontos” a környék fejlődése érdekében. Az elöljáró szerint a négy társuló önkormányzat bebizonyította már, hogy jól teljesítenek, és követendő példát jelentenek. Azt mondja, ő maga gyakorta keresi meg nagyváradi vagy aradi kollégáit, tőlük pedig „konkrét és korrekt” válaszokat kap. Egy korábbi találkozón jelezte is már amúgy csatlakozási szándékát, és egyébként is régtől létezik együttműködés városa és a társult megyeszékhelyek között.
Ioan Popa is azzal érvel, hogy
azzal, hogy lehívja a szükséges európai uniós forrásokat.
„Láttam, hogy a kezdeményezés nagy hullámokat vetett, hogy azt mondják, le akarunk szakadni az országról és külön akarunk válni. Ezeket nyilvánvalóan elsősorban a tudatlanság szüli. Mert egyesek nem értik, hogy mi a hasonló szövetségeknek a szerepe. A hatalom el akarja hitelteleníteni az ilyen összefogásokat” – reagált az elmúlt pár nap során megfogalmazott vádakra Resicabánya polgármestere, aki szerint csak „szerencsés egybeesés”, hogy a négy város elöljárói a PNL tagjai.
Amennyiben a Nyugati Szövetség a középső fejlesztési régió irányába is terjeszkedne, így
Az elöljáró kedden a Mediafax hírügynökség megkeresésére konstruktívnak nevezte a négy nyugati város társulását. Mint rámutatott, a kezdeményezők nem keresték meg Szebent, nem zajlottak a témában tárgyalások, de „amennyiben a szövetség elfogadná, hogy kiterjeszti célkitűzéseit a középső régióra is”, akkor célszerű lenne csatlakozni.
„Természetes folyamat, hogy a nagy történelmi régiók vagy kistérségek szintjén fejlesztési érdektársulások jönnek létre, függetlenül attól, hogy ezt elismerik-e, vagy vannak, akik veszélyesnek tartják” – értékelt megkeresésünkre Tánczos Barna. Az RMDSZ szenátora hangsúlyozta, ezeket a folyamatokat nem lehet leállítani. Emlékeztetett, hogy
„Ez a tervezet a természetes folyamatok törvényes szabályozása, ezzel is érveltünk, akkor azt mondták, nincs igazunk, és néhány nap múlva a nyugati városok szövetségre léptek. Ez egy jó példa arra, hogy ezeket a folyamatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, törvényes keretet kell biztosítani a társulásoknak” – fejtette ki Tánczos Barna, aki szerint hasonló szövetségeket meg lehet alakítani Moldvában, az ország déli részén vagy éppen a Székelyföldön.
Felidézte, hogy évekkel ezelőtt, amikor a székelyföldi települések önkormányzati határozattal próbáltak csatlakozni egy közös társuláshoz, „mindenki szeparatizmust kiáltott”, ami egyértelműen magyarellenes retorika volt, hiszen ma már sokkal kevesebben bírálják a nyugati városok társulását. A székelyföldi politikus szerint egyre nagyobb az esélye, hogy törvényes keret legyen a fejlesztési társulások megalakulására, melyek infrastrukturális projektek mentén jöhetnek létre.
„A polgármesterek vannak a legközelebb a polgárokhoz, ezért szeretnék megoldani a problémákat, ám az elmúlt években felgyűlt bennük a harag és a frusztráció, hiszen az állami közigazgatás megbénult, és ez hatással volt az önkormányzatok munkájára is” – fogalmazta meg a Krónika kérdésére Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere felidézte, hogy
„Azt érezte mindenki, hiába gazdálkodunk, gyűjtögetjük a pénzt különböző projektekre, ha azt Bukarest egy tollvonással el tudja venni” – mondta a polgármester. Kifejtette, várható volt, hogy megalakulnak a helyi szövetségek, hiszen ez már rég téma. „Üdvözlöm a szövetség létrejöttét, és örülök annak, hogy ami eddig csak egy kávé mellett fogalmazódott meg, egyre inkább felvállalják, nemcsak nyilatkozatok, hanem tettek szintjén is” – fejtette ki Antal Árpád.
A kormány válaszáról, amellyel tízmilliárd eurós költségvetésű befektetési alapot létesít a helyi fejlesztések finanszírozására, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, ez eleve többéves program, másrészt újra az „osztogatásról” szól.
– hangsúlyozta a székelyföldi elöljáró. Hozzátette, épp az a cél, hogy Bukarestet megkerülve tudjanak minél több forrást lehívni közvetlenül Brüsszelből. „A négy nyugati nagyváros infrastrukturális projektekben gondolkodik, de annak politikai üzenete is van, hogy három történelmi régió központja lépett. Világosan látszik, hogy a nagyon központosított állami berendezkedés hosszú távon nem működik, előbb-utóbb nagy lesz a nyomás, hogy Bukarest átadjon hatásköröket” – szögezte le Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget alpolgármestere a Krónikával közölte, hogy Románia legmodernebb határátkelőhelyét alakítják ki a határfolyónál, és a város hosszú távon gazdasági fellendülést remél a létesítménytől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!