Duşa kirohanása az autonómia ellen – Apartheidet emlegetnek a románok

Kemény kirohanást intézett a romániai magyar közösség, valamint az autonómiaigények ellen szombaton Mircea Duşa védelmi miniszter. A politikus a Hargita megyei Marosfőn, Hargita, Kovászna és Maros megyei román szervezetek képviselőivel találkozva úgy fogalmazott: egy kisebbségnek tiszteletben kell tartania azon ország alkotmányát és törvényeit, amelyben él, az autonómiáról szóló vitáknak pedig „nincs helyük.” 

„Meg kell érteniük azon szervezeteknek, amelyek a magyarokat képviselik – akik szerény emberek, és ugyanolyan kiegyensúlyozottak, mint mi –, hogy a folyamatos vita, az, hogy szalmával táplálják a tüzet, nem jó dolog, egy demokratikus országban pedig egy kisebbségnek tiszteletben kell tartania az ország alkotmányát és törvényeit, amelyben él, az autonómiáról szóló vitáknak pedig nincs helyük. Románia alkotmánya egyértelmű, és már az első cikkelyében szentesíti az állam szuverenitását” – mondta Duşa.

A miniszter szerint ha a kisebbségek képviselői bizonyos köztisztségeket válallnak el, függetlenül attól, hogy parlamenti képviselőkről vagy egyéb magas állami tisztségekről van szó, az alkotmányra tesznek esküt, hogy tiszteletben tartják az ország alaptörvényét és a többi jogszabályt, „akkor tegyék is ezt meg.”

„Nem lehet, hogy a méltóságteljes pillanatban, amikor megszerzik a mandátumot, egy dolgot mondanak, aztán pedig minden, amit ezt követően tesznek, ellentmondásban van azzal, aminek a tiszteletére fölesküdtek. Ne uszítsák az általuk képviselt polgárokat a többségi polgárok ellen” – jelentette ki Duşa.

Megdicsért magyarellenesek

A miniszter szerint a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma – amely egyébként egy szélsőségesen magyarellenes, soviniszta szervezet – „reprezentatív szervezetté és egyensúlyteremtő tényezővé vált a térségben”, sőt Duşa szerint az alakulat egyenesen „elsimította a politikusok által gerjesztett feszültségeket, amelyek negatív hatással lehettek volna a románok és magyarok együttélésére.”

„Elemzéseket közölt, dokumentálta a három megyében élő románok életét, de főleg azt, ahogy a románok a megyei intézményekhez viszonyulnak, olyan anyagokat készített, amelyeket az országos döntéshozó fórumok elé terjesztettek az érintett megyék gazdasági és közigazgatási ügyeiről. A fórum által tett javaslatok közül sok bekerült az ebben az időszakban elfogadott törvényekbe” – mondta a Hargita megyében képviselői mandátumot szerzett miniszter.

A három székely megyében élő román szervezetek képviselői azért gyűltek össze szombaton Marosfőn, hogy megvitassák a román közösség helyzetét, és intézkedéseket kértek nemzeti identitásuk védelmére.

A rendezvény résztvevői – a civil fórum mellett Hargita megyei román polgármesterek, tanárok és papok, illetve Adrian Jean Andrei prefektus – többek között azt állították, hogy „diszkriminációs és elnemzetlenítési törekvések” áldozatai. Szerintük a térségben élő románokat diszkriminálják, marginalizálják, és nincs esélyegyenlőség. Úgy vélték, jelen körülmények között a térségben élő román közösség a megszűnés szélére sodródhat.

„Apartheidféleségről” beszélnek

A román akadémia Etnikai Problémákat Kutató Európai Központjának igazgatója, Radu Baltasiu úgy fogalmazott: „az elmúlt huszonöt év legfőbb eredménye egy uralt kisebbség és egy uralkodó többség kialakulása, egy etnikai alapú, középkori jellegű kulturális és intézményi apartheidféleség megjelenése.”

A résztvevők memorandumot fogadtak el, amelyben „szeparatizmussal” vádolják a magyarokat, amelyet a pártközi alkuk nyomán az állami hatóságok elnéznek, és azt kérik: dolgozzanak ki országos stratégiát a magyar többségű megyék román lakosai nemzeti identitásának megőrzésére. Emellett egy, a Romániában kisebbségben élő románok ügyeivel foglalkozó kormányzati főosztály, valamint egy, ezen közösség helyzetét tanulmányozó elnöki és kormányzati tanácsosi tisztség létrehozását követelik.

Emellett azt kérik, hogy a román kormány erősítse meg a román állami szervek – köztük a hadsereg és a rendfenntartó szervek – jelenlétét, és ne engedjen a prefektusok leváltására irányuló RMDSZ-es követeléseknek, „mivel ők az egyetlenek, akik figyelemmel kísérhetik és megtorolhatják a román állammal szemben ellenséges akciókat”. A memorandumban azt áll: annak ellenére, hogy ezt de jure nem fogadják el, a magyar autonómia de facto létezik a térségben, a román állam reakciójának hiánya miatt pedig „a magyar közösség vezetői egy románok nélküli Székelyföld identitását hirdetik”.

Hangulatkeltés helyett munka

„A memorandumoknál jobban szeretem a munkát” – reagált a Marosfőn elhangzottakra a Krónikának Borboly Csaba. A Hargita Megyei Tanács elnöke Horváth Istvánt, a Kisebbségkutató Intézet elnökét idézte, aki egy kutatást ismertetve úgy fogalmazott, Hargita megyében nincs konfliktusos helyzet, együttélés helyett pedig egymás mellett élésről lehet beszélni, ennek egyik oka pedig az, hogy a Hargita megyei települések vagy döntően magyar vagy pedig döntő mértékben román többségűek.

„A román többségű helységek az Európában szavatolt helyi autonómia elve alapján ugyanúgy élhetnek lehetőségeikkel, mint a többi önkormányzat, a megyei közgyűlés pedig ennek jegyében keresi az együttműködés lehetőségeit” – fogalmazott Borboly Csaba.

Emlékeztetett: kezdeményezték a Kelemen–Görgényi Közösségi Fejlesztési Társulás megalapítását Hargita megye északi települései számára, hogy közösen fejlesztési projekteket valósítsanak meg, elindították egy együttélési kódex kidolgozását, és a hívek számarányát figyelembe véve támogatják a felekezeteket, így az ortodox egyházat is, ugyanakkor külön kulturális pályázatot írtak ki román egyesületek, civil szervezetek számára, a forrásokat szintén arányosan osztva el. „Hangulatkeltés helyett a munkára kellene koncentrálni, mi ezt tesszük” – szögezte le a politikus.