
Tavaly a járvány miatt kevesebben zarándokolhattak el Csíksomlyóra
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hagyományos keretek között tartják meg idén a pünkösdszombati fogadalmi búcsút a ferencesek Csíksomlyón, ahová mindenkit szeretettel várnak.
2022. május 11., 12:292022. május 11., 12:29
2022. május 11., 12:452022. május 11., 12:45
A csíksomlyói ferences testvérek szerdán hozták nyilvánosságra az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált búcsú programját. Tavaly a járványügyi korlátozások miatt a szokásosnál kevesebben zarándokoltak el a csíksomlyói hegynyeregbe, de helyszíni beszámolók szerint az elvileg várt mintegy 40 ezer zarándok legalább kétszerese vett részt az eseményen.
„Assisi szent Ferenc atyánk a béke és a kiengesztelődés jegyében élte életét, és hirdette minden teremtménynek a mi Urunk Jézus Krisztus szent Evangéliumát. Rendalapítónk lelkületével és pártfogása alatt zarándokoljunk együtt a Csíksomlyói Segítő Szűzanyához, hogy Égi Édesanyánkkal együtt, és közbenjárására kérjük a fölséges és dicsőséges Istent: »Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben! Békét adj szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak!»” – közölték a csíksomlyói ferencesek. Az idei fogadalmi búcsú főcelebránsa és szónoka Udvardy György veszprémi érsek lesz.
Egyébként tavaly nem volt lehetőség az autóbuszos zarándoklatra, a hívek csak gyalog, kerékpárral, személygépkocsival érkezhettek Csíkszeredába és a város határában lévő hegynyeregbe. A gyulafehérvári katolikus érsekség 22 ezerben korlátozta a távolról érkező zarándokok számát, és arra is kitért, hogy kitűző nélkül csak a csíkszeredaiak vehetnek részt a búcsún. Idén mindenki korlátozás nélkül részt vehet a vallási eseményen. A koronavírus-járvány első évében, 2020-ban nem volt lehetőség tömeges, közösségi zarándoklatra.
Május 27. – június 4.
– Kilenced Pünkösd ünnepére
Péntek, június 3.
– 17.00 Imaóra a kegytemplomban
– 18.00 Nyitó szentmise, amelyet ünnepi rózsafüzér követ
– Péntekről szombatra virradóan virrasztás a kegytemplomban
Pünkösdszombat, június 4.
– 7.30 Szentmise a kegytemplomban
– 10.30 Kordon indulása a kegytemplom előtti térről a Hármashalomoltárhoz
– 10.00 Ünnepélyes rózsafüzér a nyeregben
– 11.00 Szentségimádás a nyeregben
– 12.30 Ünnepi szentmise a nyeregben, amelynek főcelebránsa és
szónoka Exc. és Ft. dr. Udvardy György veszprémi érsek
– 17.00 Csángó-szentmise a Szent Péter és Pál plébániatemplomban
– 18.00 Pünkösdi vigília szentmise a kegytemplomban
– Szombatról vasárnapra virradóan virrasztás a kegytemplomban
Pünkösdvasárnap, június 5.
– A szentmisék sorrendje a kegytemplomban: 7.00, 8.00, 10.30 és
18.00
Hétfő, június 6. Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja. Emléknap.
– A szentmisék ünnepi sorrendben lesznek a kegytemplomban: 8.00, 10.30 és 18.00

A hithez, a Szűz Máriához, a Csíksomlyóhoz való ragaszkodást hirdette prédikációjában a pünkösdszombati búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
szóljon hozzá!