Kórházak a sztrájk szélén

Székelyudvarhely:
első látásra semmi különös
A szokásos keddi forgalom zajlik a székelyudvarhelyi kórház kapujánál: piacnap lévén, vidékről  sokkal többen jönnek ilyenkor a kórházba meglátogatni rokont, ismerőst. Első látásra a sztrájknak az épületben nincs nyoma: nővérek, látogatók, betegek jönnek-mennek a lépcsőn, pizzafutár igyekszik a második emeletre – mint kiderül, nővérkék rendeltek tízórait, kihasználva a kétórás figyelmeztető sztrájk adta pihenőt. „Fölösleges feszültséget keltett a tavalyi-tavalyelőtti sztrájk alkalmával, hogy a munkabeszüntetés idejére a beteglátogatást is leállítottuk. Az idén csak a Sanitas tagjai – az ápolók  – kétórás munkabeszüntetése, kék szalagja jelzi a sztrájkot, de a sürgősségi eseteket természetesen most is ellátjuk, és szabadon látogathatók a betegek is” – mondja Bokor Balázs, az udvarhelyi kórház szakszervezetének vezetője. Bár az országos követelésekben szereplő, az idei évre kért fizetéskiegészítést és az élelmiszerjegyeket megkapták a székelyudvarhelyi kórház alkalmazottai, nemcsak szolidaritásból csatlakoztak a sztrájkhoz, számukra is életbe vágó a béremelés. „Az ápolók átlagfizetése 400 lej, a kezdők 350-et, a nyugdíj előtt állók, az elérhető legnagyobb minősítés birtokában is, csak 650 lejt kapnak. A munka mennyiségével és a vele együtt járó felelősséggel nincs arányban ez a fizetés, s ha nem emelik meg ezeket a béreket, könnyen ápolók nélkül maradhat a kórház. A tavaly a sebészeti, az ortopédiai és az intenzív osztályról annyi ápoló ment el Magyarországra, illetve Svédországba dolgozni, hogy veszélybe került a betegek ellátása” – mondja a szakszervezeti vezető.

Japánsztrájk –
a szolidaritás jeléül
Hasonló helyzet alakult ki Beszterce-Naszód megyében is, ahol – mivel az érvényben lévő jogszabályok szerint az ellátás 30 százalékát sztrájk idején is biztosítani kell – alig maradt olyan ápoló, aki valóban beszüntethette a munkát tegnap délelőtt 9 és 11 óra között. Az országnak ebből a régiójából is nagyon sok ápoló távozott ugyanis külföldre, jobb megélhetés reményében, az otthon maradók pedig túlterheltek. Az aradi kórházakban 1300-an jelképesen sztrájkoltak, azaz karszalagot viseltek, és az irodákban, illetve figyelmeztető sztrájkként az egészségügyi intézmények folyosóin töltöttek el két órát a tegnap délelőtt. „Nagyon meglepődtünk, amikor a szolgálatos ápolók mellett a szabadnapon lévők is megjelentek munkahelyükön, mert mindenképpen részt kívántak venni a tiltakozó akcióban” – mondta Delia Bonca, az aradi Sanitas vezetője.  
A nagyszebeni Sanitas-vezetők a sztrájk idején körbejárták a kórházakat és rendelőket, és a mintegy kétezer szakszervezeti taggal konzultáltak arról, hogy amennyiben a figyelmeztető sztrájk nem vezet eredményre, mi legyen a tiltakozás következő lépése.
A háromezer Maros megyei Sanitas-tag nem szüntette be a munkát, japán-sztrájkba léptek: Emil Giurconiu szakszervezeti vezető szerint – mivel ebben a térségben többnyire már helyi szinten megoldódtak a gondok – ők csupán kollégáikkal való szolidaritásuk jeléül viselnek karszalagot.

Az orvosok is aláírták
Székelyudvarhelyen közel 400 tagja van a Sanitasnak, azonban szolidaritásból az ápolókat tömörítő szakszervezethez nem tartozó orvosok és a kisegítő személyzet is aláírta a sztrájkfelhívást. „Egyetértünk az ápolók béremelési követelésével, a munkában pedig nem okoz fennakadást, hiszen bejelentett sztrájkról van szó. A ma délelőtti műtéteket a munkabeszüntetés miatt már korábban átütemeztük” – mondja Rend Dezső sebész főorvos. A takarítónők kitűzött kék szalaggal is dolgoznak, egyikük vállat vonva válaszolja a munkabeszüntetést firtató kérdésre: a munkát el kell végezni, hiába állnánk meg. A sebészet folyosójára három beteget tolnak ki ágyastól, a kórtermükben a soros fertőtlenítés-nagytakarítás zajlik. Ezt a munkát szakaszosan és folyamatosan kell végezni a sztrájk ellenére is. A folyosói ágyon fekvő három beteg közül egy ma már hazamegy, ketten még maradnak. Mindhárman sepsiszentgyörgyiek, azért jöttek az udvarhelyi kórházba, mert az otthoninál jobb minőségű az ellátás. „A nővérek ma fél órával korábban ébresztettek, mint a szokásos hat óra, hogy mindenkit időben el tudjanak látni, ebből tudjuk, hogy sztrájk van. Amúgy semmi hátrányunk nem származik belőle” – mondja egyikük. Az egészségügyi szakszervezet által követelt hetvenszázalékos béremelés és a jelenlegi fizetések hallatán egy pillanatig haboznak, lehet-e ennyit kérni? „Közalkalmazottak vagyunk, és mi sem kapunk többet” – mondják szinte egyszerre, aztán hozzáteszik: „Igazuk van az ápolóknak, emeljék csak meg a fizetéseket, hiszen ennyi pénzből nem lehet megélni.”

Szatmárnémeti:
ahol váltásban sztrájkoltak
A szatmárnémeti régi megyei kórház első emeletének folyosóján 20–30 ápoló álldogál, köpenyükön „sztrájk”-feliratú kitűzővel: beszélgetnek, kávéznak. Különösnek tűnik, hogy ekkora intézményben mindössze kéttucatnyian csatlakoztak a sztrájkhoz. Daniel Săveanu, a kórház egyik főápolója elmondja, azért vannak ilyen kevesen, mert a sztrájkolók váltják egymást, ugyanis nem szeretnék akadályozni a betegellátást. Így mindig van ápoló a betegek mellett, és a sztrájkhoz is csatlakoztak. Az ápolónők egyik – éppen sztrájkoló – csoportja hevesebben vitatkozik a béremelésekről. „Rengeteg munkát kell ellátnunk, s mindezt éhbérért végezzük el” – szól hangosabban egyikük.
„Követeléseink nem túlzottak. Azokra a kollégákra is gondolunk, akik nem kórházban dolgoznak, hanem iskolák, szociális központok alkalmazottai. Számukra – a béremelés mellett – azt kérjük hogy a jövőben élelmiszerjegyeket is kapjanak. Ugyanakkor azt is el szeretnénk érni, hogy több alkalmazottja legyen egy-egy kórháznak. Így javulna az ellátás minősége, valamint kellemesebbek lennének a  munkakörülmények ” – mondja Săveanu. n


„Befagyhat” a tanév
A parlament tegnapi ülésén elvetették az ellenzék ama javaslatát, amely a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékát a tanügynek szánta volna. A Spiru Haret tanügyi szakszervezet képviselői emiatt a tanév befagyasztását helyezték kilátásba. A parlamenti ülés megkezdése előtt 270 névre szóló levelet osztottak szét a 2007-es költségvetés-tervezet elkészítésére érkező képviselők és szenátorok között. A levél – amelyben a kormányprogramnak az a cikkelye is olvasható, miszerint 2007-re a tanügy a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékára számíthat – aláírói azt kérték a honatyáktól, hogy ne szavazzák meg a kormány által javasolt költségvetés-tervezetet, illetve járuljanak hozzá a pedagógusok béremeléséhez. Közben országszerte több ezer pedagógus csatlakozott a tanügyi szakszervezetek erre a hétre meghirdetett japánsztrájkjához, illetve több megyében aláírásgyűjtést kezdeményeztek Mihail Hărdău oktatási miniszter leváltása érdekében.


Hamis orvosi igazolásokat állítottak ki
Csúszópénz elfogadása, hivatali visszaélés és hamisítás vádjával indított eljárást az aradi ügyészség mintegy 50 egészségügyi alkalmazott ellen. A rendőrség 26 ügyiratot adott át az ügyészségnek, ezekben azzal vádolják az orvosokat és aszszisztenseket,  hogy hamis orvosi igazolásokat bocsátottak ki járművezetői vizsgára vagy munkahelyi elhelyezkedésre. A rendőrség  feljelentés alapján indított nyomozást több orvos ellen is, akik 50 és 100 lej közötti összegért adtak ki orvosi igazolást, anélkül, hogy elvégezték volna a szükséges vizsgálatokat. A kiszivárogtatott nyomozati adatok szerint olyanok is vásároltak igazolást, akik a nyár folyamán meghirdetett rendőri állásokra jelentkeztek. A rendőrség több magán és állami kórházban, valamint járóbeteg-rendelőben is kivizsgálást tartott, a hamis igazolással  rendelkezők közül néhányan terhelő vallomást tettek. n K. B.


Gödri Alpár Béla, Kovács Csaba, Kulcsár Andrea

----------