
Idén is akut pénzhiánnyal küszködnek az egészségügyi intézmények
2013. november 06., 19:362013. november 06., 19:36
Ígérete ellenére a kormány idén sem tudott biztosítani a kórházak számára akkora mértékű támogatást, hogy elegendő legyen az év végéig. Bár Victor Ponta miniszterelnök egy évvel ezelőtt azt mondta, a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy az egészségügyi intézmények többé ne kerüljenek kilátástalan anyagi helyzetbe, a kórházak idén is akut pénzhiánnyal küszködnek és költségvetés-kiegészítést követelnek. Decemberre minden bizonnyal pénz nélkül maradnak a háromszéki kórházak, s mint minden évben, idén is költségvetés-kiegészítésben reménykednek. András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója a Krónikának elmondta, az elmúlt években rendszerint bizonytalannyá vált a finanszírozás novemberben és decemberben, ám általában október elejére megkapták a költségvetés-kiegészítést. „Idén hiába vártuk a pótlékot, eddig egy lejt sem kaptunk” – tette hozzá. A sepsiszentgyörgyi kórház decemberre 200 beteg kezelésének a finanszírozására kötött szerződést a biztosítóval, holott havonta több mint 1600 beteget látnak el. „Nem tehetünk mást, bízunk abban, hogy megkapjuk a pénzünket, így nemcsak az alkalmazottak fizetésére, hanem a működésre is lesz fedezet” – mutatott rá a kórházigazgató. Kelemen András, a kézdivásárhelyi kórház igazgatója elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kórházak minden évben hasonló gondokkal kell hogy küszködjenek. „Az orvosok a költségvetéshiányon kell törjék a fejüket ahelyett, hogy a hivatásukra összpontosítanának” – jegyezte meg. Kelemen András attól tart, ha meg is oldják az év utolsó felében a pénzhiánnyal kapcsolatos problémákat, a kiutalt büdzsékiegészítést a jövő évi költségvetésből fogják lefaragni. „A legnagyobb baj az, hogy folyamatosan görgetjük magunk előtt ezt a hiányt, és ez negatív hatással van a rendszer egészére is” – tette hozzá az intézményvezető. Kelemen András elmondta továbbá, hogy támogatóik segítségével sikerült a kórház két épületét felújítani, a járványosztály tetőrendszerét korszerűsítették és két echográfkészüléket is beszereztek. Hasonló nehézségekkel küzdenek a kisebb háromszéki kórházak is. A bodzafordulói intézmény a környék önkormányzatainak a segítségét kérte, mivel évente mintegy 400 ezer lejt költenek fára. A környék települései az önkormányzati erdőkből ígértek tüzelőt a kórháznak, hogy a kórház gyógyszerre, betegellátásra fordíthassa a maradék pénzét.
Késhetnek a fizetések Csíkszeredában
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban még súlyosabb a helyzet: könnyen megtörténhet, hogy az alkalmazottak csak januárban kapják meg novemberi bérüket. „Az elmúlt öt esztendőben minden év végén az történt, hogy a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár kisebb részletekben juttatta el a szerződéskiegészítéseket, olyan ütemben, ahogyan kapta a pénzt az országos pénztártól. Nem tudjuk megmondani, hogy év végéig lesz-e pénz vagy sem. Egyelőre nincs, az biztos” – mondta Demeter Ferenc. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere hozzátette, a körvonalazódó bizonytalan helyzet valószínűleg nem fogja befolyásolni a kórház működését. „Amióta itt dolgozom, még nem fordult elő, hogy a beteg kellett gyógyszert hozzon, vagy egyéb gyógyászati segédeszközt. Ilyen körülmények között is tudjuk biztosítani a betegellátást” – hangsúlyozta a kórház vezetője. Mint mondta, ez azért lehetséges, mert amennyiben előre jelzik a beszállítóiknak a problémát, azok megértik, ha késnek a megrendelt fogyóeszközök vagy gyógyszerek kifizetésével.
Elbocsátások Gyergyószentmiklóson
A gyergyószentmiklósi kórházban szeptemberben több alkalmazottat is elbocsátottak, mert egyértelművé vált: az év végére elfogy majd az intézmény költségvetése. A személyzeti bérekre fordítható maximális összeg alig több mint hétmillió lej évente, ebből augusztus 31-ig 5,4 milliót költöttek el. A maradék nem lett volna elegendő a következő hónapok fizetéseire, novemberben csak ötvenszázalékos bért kaphattak volna az alkalmazottak. Ezért döntöttek a 26 alkalmazott elbocsátása mellett, mert a törvény szerint több mint 27 munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése kollektív elbocsátásnak számít, végkielégítést vont volna maga után, aminek kifizetésére szintén nem lett volna keret. Ezt követően egy másik jelentős költségcsökkentő lépést is tett a kórház – tájékoztatott Koszti János, a kórház orvosigazgatója. „Mivel a fertőző betegségeket kezelő osztályon az előre betervezett beutalásokat az év első nyolc hónapjában ötven százalékkal túlléptük, úgy döntöttünk, október közepétől egy hónapra felfüggesztjük az osztály tevékenységét. Az egy hónapos szünet alatt Csíkszeredában, a megyei kórházban történik a járványosztályon kezelendő betegségekkel diagnosztizált személyek gyógyítása” – magyarázta az igazgató. Koszti közölte továbbá, a döntést megelőzően azt vették figyelembe, hogy a felmérések szerint ebben az időszakban általában kevesebb a járvány okozta megbetegedés. Mindezek a lépések viszonylagos nyugalmat hoznak a gyergyószentmiklósi kórháznak. A novemberi bérekre szükséges összeg biztosított, a decemberi fizetésekről azonban a kórházigazgató nem tudott nyilatkozni.
A Szatmár megyei kórház is szűkös anyagi forrásokból kénytelen gazdálkodni az év utolsó két hónapjában. Constantin Demian sajtószóvivőtől megtudtuk, épp csak a legszükségesebb kellékekre adnak ki pénzt: az alapvető fogyóeszközökön, az alkalmazottak fizetésén és az üzemanyagon kívül egyébre nem tudnak költeni. Demian elmondta: költségvetés-kiegészítésre számítanak, mivel úgy néz ki, az alapvető kiadásaikat sem tudnák év végéig fedezni. A szóvivő szerint nem számolták ki, hogy mikor fogyna el az idei évre rendelkezésükre álló összeg, mivel remélik, hogy nem kerülnek ilyen helyzetbe.
Megismétlődik a történet
Gheorghe Carp, a Bihar megyei kórház menedzser-igazgatója a Krónikának elmondta: már nem tud meglepődni azon, hogy a 12 hónapra kiszabott büdzsé csupán tíz hónapra elegendő. „Minden évben így szokott lenni. Ilyenkor minden évben azt várjuk, hogy kapjunk még egy kevés pénzt Bukarestből” – mondta a menedzser-igazgató. Gheorghe Carp jelezte: még vannak tartalékaik, így működésüket egyelőre nem fenyegeti veszély, de nekik is szükségük van arra, hogy az szaktárca kiegészítse a büdzsét.
Korszerűsítették a sürgősséget
Korszerűsítik a gyulafehérvári megyei kórház sürgősségi osztályát, a munkálatok több mint felével már elkészültek a kivitelezők, és év végéig a teljes részleg megújul. A projekt értéke mintegy 1,3 millió lej, a munkálatot a Fehér megyei önkormányzat finanszírozza. Ion Dumitrel tanácselnök szerint a jövőbeli tervek között a sürgősségi osztály bővítése is szerepel, ebből a célból egy újabb épületszárnyat bocsátanának a mentőorvosok rendelkezésére. A gyulafehérvári sürgősségi osztályon az elmúlt évben 50 ezer pácienst kezeltek.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!