Messze még a vége. Erdélyben is számos szakaszon várat még magára az észak-erdélyi autópálya
Fotó: Beliczay László
Megelégelték a helyi önkormányzatok, hogy a magyar–román határon fekvő Bors községet Bukaresttel összekötő autópálya megépítésétől várják településeik fellélegzését, és a fojtogató forgalomtól terelőutak építésével próbálnának szabadulni. A Prahova völgyén három, Maros megyében két körgyűrű kialakítását tervezik.
2021. március 16., 19:542021. március 16., 19:54
Több, 2020 őszén hivatalába lépett új önkormányzat kezébe venné a Bukarest és Nagyvárad között szinte minden egyes települést megfojtó gépkocsiforgalom kérdésének kezelését. A tanácselnökök és polgármesterek rájöttek, hogy az autópálya-építés mindössze a mindenkori kormány ígérgetéseit képezi.
Míg Partium és Erdély egyes régióiban, ha csigaütemben is, de dolgoznak a közel két évtizeddel ezelőtt elkezdett sztráda építésén, Marosvásárhelytől Ploieşti-ig – egy pár kilométeres szakasz kivételével – jóformán semmi nem történik. Közben az autók száma szaporodik, a forgalom pedig egyre csak nő.
A legmerészebb álmot a Prahova megyei önkormányzat dédelgeti: a közeljövőben több elkerülőút megépítésével vetne véget a szinte mindennapossá vált forgalmi dugóknak, amelyek különösképpen a Comarnic és Brassó közötti közlekedést jellemzik.
A testület elnöke, Iulian Dumitrescu az ObservatorulPh.ro műsorában kijelentette, hogy nem várnak a központi hatóságokra és az autópálya-építésre, mert az jó esetben is csak 2024-ben kezdődhet el, a befejezését pedig megsaccolni is lehetetlen. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy
Hasonló elképzelésük van a teherforgalom által használt 1A és 1B főutakon is, ahol Vălenii de Muntén, illetve Mizilen kellene megoldani a kisvárosok tehermentesítését. Az egymástól bő száz kilométerre fekvő nagyvárosok, Ploieşti és Brassó között, a Prahova völgyén jelenleg mindössze Sinaia központját lehet elkerülni – egy olyan úton, amelyen gyakran még lassabban lehet haladni, mint az üdülőtelepen keresztül.
– nyilatkozta Iulian Dumitrescu.
A Brassó és Marosvásárhely közötti, mintegy 170 kilométeres szakaszon mindössze két elkerülő utat sikerült építeni az elmúlt harminc év alatt. A rövid részek Szászmagyarós, illetve Olthévíz és Kőhalom központját kímélik meg a forgalomtól. A közlekedésügyi minisztérium Segesvárra tervez hasonló utat. A kormány optimista forgatókönyve szerint
A 13 kilométeres elkerülőút azért is létfontosságú, mert megvalósítása által könnyebb lesz megóvni az egykori szász város épített örökségét. Jelenleg a kamionok mindössze néhány méterre dübörögnek el az UNESCO-listán szereplő várfaltól. Az utóbbi évtizedben ez több helyen is megcsúszott és beomlott, helyreállítása komoly átfogó munkálatot igényel.
A Krónikának nyilatkozva, Gáll Ernő helyi RMDSZ-es tanácsos elmondta, nagyon bízik Ludovic Orban ígéretében, aki a tavaly a helyszínen arról biztosította a segesváriakat, hogy nemsokára fellélegezhetnek. A félgyűrű építése azért is vált időszerűvé, mert
és bizonyos munkálatokat, mint például a felüljárók, könnyebb egy időben elvégezni. Nem osztja kollégája derűlátását Tóth Tivadar, aki 2020 őszéig négy éven keresztül volt a település alpolgármestere. Szerinte a liberális kormánynak egyéb prioritásai is vannak, mintsem egy helyi párt által vezetett és a PNL-t kisebbségbe szorító önkormányzatot támogatni.
Marosvásárhelyen is lépések történtek a majdhogynem városi utcává degradálódott elkerülőút meghosszabbítása érdekében. Az új polgármester, Soós Zoltán úgy döntött, nem alapoz a központi hatóság jóindulatára, és a törvény biztosította keretek közt az önkormányzat nevében indította el a nagyszabású projektet.
A Brassó felől érkezők már Koronka határából bekapcsolódhatnak a Csere-erdő alatt kialakítandó szakaszba, majd nem lesznek kénytelenek a Bodoni utcába térni, hanem a meggyesfalvi lakónegyed mögött, a Metro nagyáruház környékén kapcsolódhatnának a Kolozsvár irányába vezető autópályára. „Az előző polgármesternek már rég meg kellett volna építenie ezt az utat, de ő csak beszélt róla, nem tette. Mi már a tavaly novemberben szerződést kötöttünk a projekt finanszírozójával, a fejlesztési minisztériummal. Ha minden jól megy,
– nyilatkozta lapunknak Soós. A tervezők hat szakaszra osztották a félgyűrűt (amely a Metrótól, a Dózsa György utca fölött áthaladva, a Szabadság utcába torkolnak), ebből háromnak már elkészült az előtanulmánya, a többivel pedig szeptemberre végeznek.
A marosvásárhelyi és segesvári beruházás azért is létfontosságú, mert a közlekedésügyi minisztérium autópálya-térképéről néhány éve lekerült a sztráda Marosvásárhely–Brassó szakasza.
A magyar határ irányába a Kolozs megyei Bánffyhunyadon és a Bihar megyei Élesden készülnek körgyűrűt építeni.
Ioan Todoca városatya elmondta, hogy az országos útügyi hatóság asztalán három nyomvonalterv van, közülük az első 2006-ban készült. Az elöljáró úgy véli, csak azok után lehet reménykedni, miután ezek közül kiválasztják a legmegfelelőbbet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
Radikális döntést hozott a Máramaros megyei önkormányzat, miután az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács (CNSC) helyt adott a megyeszékhely körgyűrűjének megvalósítására kiírt pályázat elleni óvásnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!