Messze még a vége. Erdélyben is számos szakaszon várat még magára az észak-erdélyi autópálya
Fotó: Beliczay László
Megelégelték a helyi önkormányzatok, hogy a magyar–román határon fekvő Bors községet Bukaresttel összekötő autópálya megépítésétől várják településeik fellélegzését, és a fojtogató forgalomtól terelőutak építésével próbálnának szabadulni. A Prahova völgyén három, Maros megyében két körgyűrű kialakítását tervezik.
2021. március 16., 19:542021. március 16., 19:54
Több, 2020 őszén hivatalába lépett új önkormányzat kezébe venné a Bukarest és Nagyvárad között szinte minden egyes települést megfojtó gépkocsiforgalom kérdésének kezelését. A tanácselnökök és polgármesterek rájöttek, hogy az autópálya-építés mindössze a mindenkori kormány ígérgetéseit képezi.
Míg Partium és Erdély egyes régióiban, ha csigaütemben is, de dolgoznak a közel két évtizeddel ezelőtt elkezdett sztráda építésén, Marosvásárhelytől Ploieşti-ig – egy pár kilométeres szakasz kivételével – jóformán semmi nem történik. Közben az autók száma szaporodik, a forgalom pedig egyre csak nő.
A legmerészebb álmot a Prahova megyei önkormányzat dédelgeti: a közeljövőben több elkerülőút megépítésével vetne véget a szinte mindennapossá vált forgalmi dugóknak, amelyek különösképpen a Comarnic és Brassó közötti közlekedést jellemzik.
A testület elnöke, Iulian Dumitrescu az ObservatorulPh.ro műsorában kijelentette, hogy nem várnak a központi hatóságokra és az autópálya-építésre, mert az jó esetben is csak 2024-ben kezdődhet el, a befejezését pedig megsaccolni is lehetetlen. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy
Hasonló elképzelésük van a teherforgalom által használt 1A és 1B főutakon is, ahol Vălenii de Muntén, illetve Mizilen kellene megoldani a kisvárosok tehermentesítését. Az egymástól bő száz kilométerre fekvő nagyvárosok, Ploieşti és Brassó között, a Prahova völgyén jelenleg mindössze Sinaia központját lehet elkerülni – egy olyan úton, amelyen gyakran még lassabban lehet haladni, mint az üdülőtelepen keresztül.
– nyilatkozta Iulian Dumitrescu.
A Brassó és Marosvásárhely közötti, mintegy 170 kilométeres szakaszon mindössze két elkerülő utat sikerült építeni az elmúlt harminc év alatt. A rövid részek Szászmagyarós, illetve Olthévíz és Kőhalom központját kímélik meg a forgalomtól. A közlekedésügyi minisztérium Segesvárra tervez hasonló utat. A kormány optimista forgatókönyve szerint
A 13 kilométeres elkerülőút azért is létfontosságú, mert megvalósítása által könnyebb lesz megóvni az egykori szász város épített örökségét. Jelenleg a kamionok mindössze néhány méterre dübörögnek el az UNESCO-listán szereplő várfaltól. Az utóbbi évtizedben ez több helyen is megcsúszott és beomlott, helyreállítása komoly átfogó munkálatot igényel.
A Krónikának nyilatkozva, Gáll Ernő helyi RMDSZ-es tanácsos elmondta, nagyon bízik Ludovic Orban ígéretében, aki a tavaly a helyszínen arról biztosította a segesváriakat, hogy nemsokára fellélegezhetnek. A félgyűrű építése azért is vált időszerűvé, mert
és bizonyos munkálatokat, mint például a felüljárók, könnyebb egy időben elvégezni. Nem osztja kollégája derűlátását Tóth Tivadar, aki 2020 őszéig négy éven keresztül volt a település alpolgármestere. Szerinte a liberális kormánynak egyéb prioritásai is vannak, mintsem egy helyi párt által vezetett és a PNL-t kisebbségbe szorító önkormányzatot támogatni.
Marosvásárhelyen is lépések történtek a majdhogynem városi utcává degradálódott elkerülőút meghosszabbítása érdekében. Az új polgármester, Soós Zoltán úgy döntött, nem alapoz a központi hatóság jóindulatára, és a törvény biztosította keretek közt az önkormányzat nevében indította el a nagyszabású projektet.
A Brassó felől érkezők már Koronka határából bekapcsolódhatnak a Csere-erdő alatt kialakítandó szakaszba, majd nem lesznek kénytelenek a Bodoni utcába térni, hanem a meggyesfalvi lakónegyed mögött, a Metro nagyáruház környékén kapcsolódhatnának a Kolozsvár irányába vezető autópályára. „Az előző polgármesternek már rég meg kellett volna építenie ezt az utat, de ő csak beszélt róla, nem tette. Mi már a tavaly novemberben szerződést kötöttünk a projekt finanszírozójával, a fejlesztési minisztériummal. Ha minden jól megy,
– nyilatkozta lapunknak Soós. A tervezők hat szakaszra osztották a félgyűrűt (amely a Metrótól, a Dózsa György utca fölött áthaladva, a Szabadság utcába torkolnak), ebből háromnak már elkészült az előtanulmánya, a többivel pedig szeptemberre végeznek.
A marosvásárhelyi és segesvári beruházás azért is létfontosságú, mert a közlekedésügyi minisztérium autópálya-térképéről néhány éve lekerült a sztráda Marosvásárhely–Brassó szakasza.
A magyar határ irányába a Kolozs megyei Bánffyhunyadon és a Bihar megyei Élesden készülnek körgyűrűt építeni.
Ioan Todoca városatya elmondta, hogy az országos útügyi hatóság asztalán három nyomvonalterv van, közülük az első 2006-ban készült. Az elöljáró úgy véli, csak azok után lehet reménykedni, miután ezek közül kiválasztják a legmegfelelőbbet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!