
Fotó: Pixabay.com
A romániai gyermekek több mint egynegyede (27,3 százaléka) hat óránál is többet internetezik egy iskolanapon; hétvégi és szünidei napokon ez az arány 48,3 százalékra nő – derül ki a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet által készített felmérésből.
2019. február 05., 22:502019. február 05., 22:50
2019. február 05., 22:532019. február 05., 22:53
A biztonságos internet napja alkalmából ismertetett felmérés következtetései szerint a sokat internetező gyermekek sokkal elégedetlenebbek a szülőkkel, barátokkal és tanáraikkal való kapcsolatukkal és jelenlegi életükkel, jelentősen kisebb arányban vélik úgy, hogy napi tevékenységeiknek van értelme, továbbá kevésbé optimisták a jövőjüket illetően.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett közvélemény-kutatás szerint a romániai gyermekek átlagban 9 éves koruktól kezdenek el internetezni, és többségük okostelefont használ erre a célra. 99,3 százalékuk mondta azt, hogy van saját profilja valamely közösségi hálón.
A megkérdezettek 40 százalékával gyakran előfordul, hogy konkrét cél nélkül is böngészi az internetet, és 31 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy az internetezés miatt kevesebb időt szán családjára vagy a házi feladatokra. 28 százalékuk azt állítja, próbált kevesebb időt tölteni internetezéssel, de sikertelenül. A válaszadók csaknem 13 százalékával gyakran előfordul, hogy nem esznek vagy nem alszanak, csak hogy online lehessenek.
A megkérdezett gyerekek számára az online tér jelenti a legfőbb tájékozódási forrást, ezt a velük egykorúakkal, illetve a szülőkkel és tanárokkal való beszélgetések követik. A gyermekek 47 százaléka alkalmanként, ritkán vagy soha nem ellenőrzni az online szerzett információk valóságtartalmát. 43 százalékuk állítása szerint látott vagy kapott már szexuális tartalmú üzenetet a virtuális térben.
A gyerekek 73 százaléka használja az internetet az iskolában. A megkérdezettek kevesebb mint fele válaszolta, hogy az osztályban, a tanárral együtt vagy informatikaórán internetezik, 87,4 százalékuk szünetben is kapcsolódik a világhálóra. Tízből négy gyerek mondta azt, hogy az iskolában tanultak elmélyítésére használja az internetet, ugyanakkor a megkérdezettek 63,5 százaléka válaszolta azt, hogy játszik is online.
A közvélemény-kutatás 2018 áprilisa és szeptembere között készült, 1156, 12 és 17 év közötti gyermek megkérdezésével.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
szóljon hozzá!