
A kolozsváriak számára felbecsülhetetlen értékű kincsek tárulnak a látogatók szeme elé
A kincses város katolikus kincseit lehet megtekinteni egy térben a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok keretében. A rendkívül gazdag kulturális programot kínáló eseménysorozaton bemutatták a városról szóló kétnyelvű tanulmánykötetet, valamint megtekinthető a Kalotaszegi Alkotótábor képzőművészeti kiállítása is.
2018. augusztus 24., 18:012018. augusztus 24., 18:01
2018. augusztus 24., 18:032018. augusztus 24., 18:03
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) programjainak keretében a Szentegyház utcában – az utca arculatának kialakításában szintén jelentős szerepet játszott a katolikus egyház – nyílt meg a Szent Mihály-plébánia egyházművészeti kiállítása.
A kiállított dokumentumok nagy részét legfeljebb a szakemberek tanulmányozhatták, akik bejáratosak voltak az egyház rejtett levéltárába. Így aztán a legtöbb kolozsvári számára is meglepetésként hat, hogy mennyi történelmi jelentőségű okirat, dokumentum, oklevél és egyéb érdekesség rejlett a több évszázados főtéri templom ódon falai között.
Az Ars Sacra Claudiopolitana című kiállításon a kolozsvári Szent Mihály-templom és piarista templom liturgikus tárgyai, valamint Kolozsvár történetéhez kötődő tárgyi emlékek kerülnek terítékre. A szemlélődő szinte a történelem részesének érezheti magát, hiszen a Szent Mihály-templom a 14. században épült, míg Erdély első barokk temploma, a piarista, az 1700-as évektől áll.
A tárlat rálátást enged a kolozsvári katolikus hitélet történetére és kimagasló értékeire, és alkalmat kínál főként a barokk és újkori tárgyi örökség megismerésére. Az 1950-es években például a templom több barokk mellékoltárát lebontották, de szobrait, oltárképeit megőrizték az utókornak. Egyebek mellett ezek is megtekinthetők a Szentegyház utcai kiállítótérben. Ugyanakkor az európai szinten is számontartott barokk örökséget a jezsuita, piarista hagyaték egészíti ki, főként 17–18. századi ötvöstárgyak és textíliák.
A kiállítás létrejöttét a tavaly elhunyt Kovács Sándor főesperes-plébános kezdeményezte. A Szentegyház utca 4. szám alatt nyílt kiállítótermet Jakubinyi György érsek áldotta meg augusztus 20-án, hétfőn, azóta több százan látogatták meg a tárlatot.
Az egyház kincseiből nyílt állandó kiállítás mellett ideiglenesen Erdély különféle tájairól származó kopjafafákat is kiállítottak a szervezők. A Szent Mihály-templom és a piarista templom liturgikus tárgyait bemutató kiállítás a magyar kormány támogatásával jött létre. Az állandó kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok idején 10 és 18 óra között ingyen látogatható.
A kincses város magyar kulturális eseménysorozata keretében mutatták be az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 című, magyar és román írásokat is tartalmazó kötetet, amelynek alcíme Várostörténeti tanulmányok.
A kötet kiadója az Erdélyi Múzeum-Egyesület, így olvasható lesz az Erdélyi Digitális Adattárban is, miután elfogytak a nyomtatott példányok. Az 51 tanulmányt felsorakoztató kötet főszerkesztője, Lupescu Makó Mária elmondta, színvonalas, sokszínű a kiadvány tematikai és tartalmi szempontból is. Hozzátette, nemcsak Kolozsvár történetével foglalkoztak, hanem például Szebenével vagy Focşani-éval is. A könyvben sok helyi magyar, román és magyarországi történész munkája is helyet kapott, a szerzők igyekeztek minél szélesebb spektrumot lefedni.
A kötet egyik szerzője, Sipos Gábor elmondta, ezzel a könyvvel főként az erdélyi olvasók járnak jól, akik mindkét nyelven értenek. Fontosnak tartja, hogy a különböző – román és magyar – történelmi kutatások eredményeit egy csokorba szedve olvashatjuk. Gaal György, Kolozsvár történelmének professzora úgy vélte, jó lenne, ha a jövőben hasonló témájú kiadványok angolul is megjelennének, mivel ez a tudományosság univerzális nyelve.
A 24. kalotaszegi (Zsobok) alkotótábor képzőművészeti kiállítását is megnyitották a kincses városban: a festmények és fotók Kalotaszeg varázslatos világát és lakóinak szellemiségét mutatják be. Pártába és kalotaszegi díszes népviseletbe öltözött lányok portréi, valamint helyiek munkálkodását megörökítő emlékképek tárultak elénk.
Egyed Emese költő, a tábor segítője a tábor céljáról és idei témáiról elmondta, hogy
A 24. éve megszervezett alkotótábor kurátorai, Essig Klára és Essig József, akik minden évben lehetőséget teremtenek a közös alkotásra a kezdő vagy éppen elismert művészek számára a kalotaszegi alkotótáborban. Nagy Béla fotóművész fontosnak találta a fényképészet megjelenését is a táborban, hiszen az egyik legelterjedtebb művészi megnyilvánulási formának tekinti. Felszólalásából kiderült: a Kolozsvári Magyar Napok alatt is látható kiállítás ősbemutatójára július 7-én került sor a zsoboki falunapok alkalmával.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!