A kolozsváriak számára felbecsülhetetlen értékű kincsek tárulnak a látogatók szeme elé
A kincses város katolikus kincseit lehet megtekinteni egy térben a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok keretében. A rendkívül gazdag kulturális programot kínáló eseménysorozaton bemutatták a városról szóló kétnyelvű tanulmánykötetet, valamint megtekinthető a Kalotaszegi Alkotótábor képzőművészeti kiállítása is.
2018. augusztus 24., 18:012018. augusztus 24., 18:01
2018. augusztus 24., 18:032018. augusztus 24., 18:03
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) programjainak keretében a Szentegyház utcában – az utca arculatának kialakításában szintén jelentős szerepet játszott a katolikus egyház – nyílt meg a Szent Mihály-plébánia egyházművészeti kiállítása.
A kiállított dokumentumok nagy részét legfeljebb a szakemberek tanulmányozhatták, akik bejáratosak voltak az egyház rejtett levéltárába. Így aztán a legtöbb kolozsvári számára is meglepetésként hat, hogy mennyi történelmi jelentőségű okirat, dokumentum, oklevél és egyéb érdekesség rejlett a több évszázados főtéri templom ódon falai között.
Az Ars Sacra Claudiopolitana című kiállításon a kolozsvári Szent Mihály-templom és piarista templom liturgikus tárgyai, valamint Kolozsvár történetéhez kötődő tárgyi emlékek kerülnek terítékre. A szemlélődő szinte a történelem részesének érezheti magát, hiszen a Szent Mihály-templom a 14. században épült, míg Erdély első barokk temploma, a piarista, az 1700-as évektől áll.
A tárlat rálátást enged a kolozsvári katolikus hitélet történetére és kimagasló értékeire, és alkalmat kínál főként a barokk és újkori tárgyi örökség megismerésére. Az 1950-es években például a templom több barokk mellékoltárát lebontották, de szobrait, oltárképeit megőrizték az utókornak. Egyebek mellett ezek is megtekinthetők a Szentegyház utcai kiállítótérben. Ugyanakkor az európai szinten is számontartott barokk örökséget a jezsuita, piarista hagyaték egészíti ki, főként 17–18. századi ötvöstárgyak és textíliák.
A kiállítás létrejöttét a tavaly elhunyt Kovács Sándor főesperes-plébános kezdeményezte. A Szentegyház utca 4. szám alatt nyílt kiállítótermet Jakubinyi György érsek áldotta meg augusztus 20-án, hétfőn, azóta több százan látogatták meg a tárlatot.
Az egyház kincseiből nyílt állandó kiállítás mellett ideiglenesen Erdély különféle tájairól származó kopjafafákat is kiállítottak a szervezők. A Szent Mihály-templom és a piarista templom liturgikus tárgyait bemutató kiállítás a magyar kormány támogatásával jött létre. Az állandó kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok idején 10 és 18 óra között ingyen látogatható.
A kincses város magyar kulturális eseménysorozata keretében mutatták be az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 című, magyar és román írásokat is tartalmazó kötetet, amelynek alcíme Várostörténeti tanulmányok.
A kötet kiadója az Erdélyi Múzeum-Egyesület, így olvasható lesz az Erdélyi Digitális Adattárban is, miután elfogytak a nyomtatott példányok. Az 51 tanulmányt felsorakoztató kötet főszerkesztője, Lupescu Makó Mária elmondta, színvonalas, sokszínű a kiadvány tematikai és tartalmi szempontból is. Hozzátette, nemcsak Kolozsvár történetével foglalkoztak, hanem például Szebenével vagy Focşani-éval is. A könyvben sok helyi magyar, román és magyarországi történész munkája is helyet kapott, a szerzők igyekeztek minél szélesebb spektrumot lefedni.
A kötet egyik szerzője, Sipos Gábor elmondta, ezzel a könyvvel főként az erdélyi olvasók járnak jól, akik mindkét nyelven értenek. Fontosnak tartja, hogy a különböző – román és magyar – történelmi kutatások eredményeit egy csokorba szedve olvashatjuk. Gaal György, Kolozsvár történelmének professzora úgy vélte, jó lenne, ha a jövőben hasonló témájú kiadványok angolul is megjelennének, mivel ez a tudományosság univerzális nyelve.
A 24. kalotaszegi (Zsobok) alkotótábor képzőművészeti kiállítását is megnyitották a kincses városban: a festmények és fotók Kalotaszeg varázslatos világát és lakóinak szellemiségét mutatják be. Pártába és kalotaszegi díszes népviseletbe öltözött lányok portréi, valamint helyiek munkálkodását megörökítő emlékképek tárultak elénk.
Egyed Emese költő, a tábor segítője a tábor céljáról és idei témáiról elmondta, hogy
A 24. éve megszervezett alkotótábor kurátorai, Essig Klára és Essig József, akik minden évben lehetőséget teremtenek a közös alkotásra a kezdő vagy éppen elismert művészek számára a kalotaszegi alkotótáborban. Nagy Béla fotóművész fontosnak találta a fényképészet megjelenését is a táborban, hiszen az egyik legelterjedtebb művészi megnyilvánulási formának tekinti. Felszólalásából kiderült: a Kolozsvári Magyar Napok alatt is látható kiállítás ősbemutatójára július 7-én került sor a zsoboki falunapok alkalmával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!