
A kolozsváriak számára felbecsülhetetlen értékű kincsek tárulnak a látogatók szeme elé
A kincses város katolikus kincseit lehet megtekinteni egy térben a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok keretében. A rendkívül gazdag kulturális programot kínáló eseménysorozaton bemutatták a városról szóló kétnyelvű tanulmánykötetet, valamint megtekinthető a Kalotaszegi Alkotótábor képzőművészeti kiállítása is.
2018. augusztus 24., 18:012018. augusztus 24., 18:01
2018. augusztus 24., 18:032018. augusztus 24., 18:03
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) programjainak keretében a Szentegyház utcában – az utca arculatának kialakításában szintén jelentős szerepet játszott a katolikus egyház – nyílt meg a Szent Mihály-plébánia egyházművészeti kiállítása.
A kiállított dokumentumok nagy részét legfeljebb a szakemberek tanulmányozhatták, akik bejáratosak voltak az egyház rejtett levéltárába. Így aztán a legtöbb kolozsvári számára is meglepetésként hat, hogy mennyi történelmi jelentőségű okirat, dokumentum, oklevél és egyéb érdekesség rejlett a több évszázados főtéri templom ódon falai között.
Az Ars Sacra Claudiopolitana című kiállításon a kolozsvári Szent Mihály-templom és piarista templom liturgikus tárgyai, valamint Kolozsvár történetéhez kötődő tárgyi emlékek kerülnek terítékre. A szemlélődő szinte a történelem részesének érezheti magát, hiszen a Szent Mihály-templom a 14. században épült, míg Erdély első barokk temploma, a piarista, az 1700-as évektől áll.
A tárlat rálátást enged a kolozsvári katolikus hitélet történetére és kimagasló értékeire, és alkalmat kínál főként a barokk és újkori tárgyi örökség megismerésére. Az 1950-es években például a templom több barokk mellékoltárát lebontották, de szobrait, oltárképeit megőrizték az utókornak. Egyebek mellett ezek is megtekinthetők a Szentegyház utcai kiállítótérben. Ugyanakkor az európai szinten is számontartott barokk örökséget a jezsuita, piarista hagyaték egészíti ki, főként 17–18. századi ötvöstárgyak és textíliák.
A kiállítás létrejöttét a tavaly elhunyt Kovács Sándor főesperes-plébános kezdeményezte. A Szentegyház utca 4. szám alatt nyílt kiállítótermet Jakubinyi György érsek áldotta meg augusztus 20-án, hétfőn, azóta több százan látogatták meg a tárlatot.
Az egyház kincseiből nyílt állandó kiállítás mellett ideiglenesen Erdély különféle tájairól származó kopjafafákat is kiállítottak a szervezők. A Szent Mihály-templom és a piarista templom liturgikus tárgyait bemutató kiállítás a magyar kormány támogatásával jött létre. Az állandó kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok idején 10 és 18 óra között ingyen látogatható.
A kincses város magyar kulturális eseménysorozata keretében mutatták be az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 című, magyar és román írásokat is tartalmazó kötetet, amelynek alcíme Várostörténeti tanulmányok.
A kötet kiadója az Erdélyi Múzeum-Egyesület, így olvasható lesz az Erdélyi Digitális Adattárban is, miután elfogytak a nyomtatott példányok. Az 51 tanulmányt felsorakoztató kötet főszerkesztője, Lupescu Makó Mária elmondta, színvonalas, sokszínű a kiadvány tematikai és tartalmi szempontból is. Hozzátette, nemcsak Kolozsvár történetével foglalkoztak, hanem például Szebenével vagy Focşani-éval is. A könyvben sok helyi magyar, román és magyarországi történész munkája is helyet kapott, a szerzők igyekeztek minél szélesebb spektrumot lefedni.
A kötet egyik szerzője, Sipos Gábor elmondta, ezzel a könyvvel főként az erdélyi olvasók járnak jól, akik mindkét nyelven értenek. Fontosnak tartja, hogy a különböző – román és magyar – történelmi kutatások eredményeit egy csokorba szedve olvashatjuk. Gaal György, Kolozsvár történelmének professzora úgy vélte, jó lenne, ha a jövőben hasonló témájú kiadványok angolul is megjelennének, mivel ez a tudományosság univerzális nyelve.
A 24. kalotaszegi (Zsobok) alkotótábor képzőművészeti kiállítását is megnyitották a kincses városban: a festmények és fotók Kalotaszeg varázslatos világát és lakóinak szellemiségét mutatják be. Pártába és kalotaszegi díszes népviseletbe öltözött lányok portréi, valamint helyiek munkálkodását megörökítő emlékképek tárultak elénk.
Egyed Emese költő, a tábor segítője a tábor céljáról és idei témáiról elmondta, hogy
A 24. éve megszervezett alkotótábor kurátorai, Essig Klára és Essig József, akik minden évben lehetőséget teremtenek a közös alkotásra a kezdő vagy éppen elismert művészek számára a kalotaszegi alkotótáborban. Nagy Béla fotóművész fontosnak találta a fényképészet megjelenését is a táborban, hiszen az egyik legelterjedtebb művészi megnyilvánulási formának tekinti. Felszólalásából kiderült: a Kolozsvári Magyar Napok alatt is látható kiállítás ősbemutatójára július 7-én került sor a zsoboki falunapok alkalmával.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
szóljon hozzá!