
Fotó: Barabás Ákos
A végzős diákok érettségire való felkészítésére, az iskolaelhagyás csökkentésére pályázhatnak a középiskolák. Az oktatási minisztérium e célra 200 millió eurós kölcsönt vett fel a Világbanktól, az összeget a hétéves futamidejű ROSE (Romania Secondary Education Project) program lebonyolítására szánják.
2016. április 08., 11:182016. április 08., 11:18
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a programot ismertetve elmondta, a projekt révén országosan több mint ezer állami iskola, vagyis a hazai középiskolák mintegy 80 százaléka részesül támogatásban, átlag 100 ezer eurót hívhatnak le, de egyetemek is pályázhatnak.
A ROSE által tulajdonképpen a középiskolák végzős diákjai és az egyetemek elsőéves hallgatói számára biztosítanak felkészítőket, tanácsadást, hogy egyrészt sikeresen érettségizzenek, egyetemen tanuljanak tovább, másrészt a továbbtanulást ne adják fel már az egyetem első évében, mint ahogy a kimutatások alapján sokan megteszik. Az oktatási minisztérium statisztikái szerint ugyanis a tizenkét osztályt végzett diákok fele tanul tovább, és az egyetem első évében évente húszezer hallgató hagyja abba tanulmányait.
A projekt célkitűzései között szerepel, hogy a hét év alatt 10 százalékkal javuljon a sikeresen érettségizők aránya, és mintegy felére, vagyis 3,5 százalékra csökkenjen az iskolaelhagyás. Kiss Imre elmondta, a módszertant még nem dolgozták ki, de októberben az első 300 iskolával már aláírják a finanszírozási szerződést, első lépésben a tanintézeteknek egy szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk.
A megpályázott pénzből a tanintézetek felkészítőket tarthatnak, tehát kifizethetik a tanároknak a pluszórákat, de szervezhetnek tanulmányi kirándulásokat, versenyeket, sőt kisebb beruházásokat is eszközölhetnek, például javításokat végezhetnek, de vásárolhatnak didaktikai segédanyagokat vagy laboratóriumi felszereléseket is.
A támogatásra jelenleg csak azok a középiskolák pályázhatnak, ahol a sikeresen érettségizők aránya nem haladta meg a 90 százalékot, de ezt Kiss Imre szerint valószínű feltornázzák 93-94 százalékra, és akkor már mind a 18 Kovászna megyei középiskola lehívhatja a támogatást. A székelyföldi tanintézetek közül ugyanis tavaly mindössze két középiskolában érte el a sikeresen érettségizők aránya a 90 százalékot, két iskolában volt 80–90 százalék közötti, kilencben 30–70 százalék közötti, ötben pedig 30 százalék alatti az átmenési arány.
Nagy szükség van a finanszírozásra
Többletfinanszírozásra mindig szükség van, vallják az iskolaigazgatók, akik szerint ezáltal lehet javítani az oktatás minőségén, illetve az eredményeken. Lőfi Gellért, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium igazgatója lapunknak kifejtette, hogy az érettségi eredmények javítása elsősorban azon múlik, hogy össze kellene hangolni az elvárásokat és a realitást, azaz a diákok teljesítményét.
Azonban a pluszfinanszírozás mindenképpen jól jön, mert javítani lehet az oktatás minőségét, mutatott rá. „Fizetésorientált világban élünk, a tanárok is több ingyenes felkészítőt tartanak majd az iskolában, ha megfizetjük őket ezért, különben a szabad délutánjaikat inkább magánórákra szánják” – mondta az igazgató.
Hézagpótlónak nevezte a finanszírozást Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója is. Lapunknak elmondta, bízik benne, hogy átlátható, világos feltételrendszer jelenik meg, és hatékony stratégiát tudnak kidolgozni, hogy a pénz valóban az oktatás minőségének javítását szolgálja. „Jelenleg mindenre lehet költeni, évek óta fennáll a helyzet, hogy a tanárok önkéntes módon tartják a felzárkóztató órákat, ezeket jó lenne fizetni, de szemléltető eszközöket, munkafüzeteket vagy éppen tankönyveket is lehetne vásárolni” – részletezte az igazgató.
Kapós az érettségi felkészítő
A végzős diákok különböző módon oldják meg a felkészülést az érettségi vizsgára, abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy nem elég a napi rutintanulás. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium diákjai közül van aki magánórára jár, iskolai vagy más csoportos felkészítőkön vesz részt, de az is előfordul, hogy egyesek önállóan oldják meg az ismeretbővítést, sokat gyakorolnak, ismételnek.
Orsolya például románból és matematikából is jár magánórákra, azonkívül a hétvégeken még rászán néhány órát a felkészülésre, mesélte. Soma a magyar állam által támogatott csoportos felkészítőket részesíti előnyben, ezek egyrészt ingyenesek, másrészt elmondása szerint a hangulat is jobb, oldottabb, mintha egyedül járna felkészítőkre. Tímea elmondta, egyedül tanul meg mindent, úgy érzi, nincs segítségre szüksége.
„Nagy erőkkel, minden fronton zajlik a felkészülés, tanulás, magánórákra is járok, az iskolában is tartanak felkészítőket, ezekre ajánlott elmenni, mert sok pluszinformációt lehet összeszedni. De azért a siker csak rajtunk múlik, tehát otthon neki kell állni és részletesen átvenni az egész anyagot, másként nem működik” – osztotta meg saját módszerét lapunkkal Eszter.
Különleges dokumentum- és történeti értékű leletre bukkantak a nagyszebeni Tanácstorony restaurálási munkálatai során: egy időkapszulára, amelyet a műemlékbe rejtettek, és amely olyan állapotban maradt fenn, hogy szakszerű beavatkozást igényel.
Cseke Attila fejlesztési és középítkezési miniszter sajtótanácsosa a Krónikának elmondta: országszerte 115 új bölcsőde készült már el, de a helyi önkormányzattok feladata és felelőssége a működési feltételek megteremtése.
Egyhangúlag elutasította a szelistyei helyi tanács a Mineral Proiect Invest (MPI) kérését, hogy a vállalat koncesszióba vehessen egy tízhektáros önkormányzati területet a tervezett magnéziumfeldolgozó üzem számára.
Románia első vasúti kerékpárútja a Mezőségen, Maros megyében jött létre egy több mint 100 éves, ma már használaton kívüli keskeny nyomtávú vasút nyomvonalán.
Két stratégiai projekten keresztül is támogatja a romániai gázinfrastruktúra korszerűsítését az EU, ráadásul az egyik erdélyi: a marosvásárhelyi Depomureș, míg a másik projekt a dél-romániai Dâmbovița megyei Bilciurești-ben található gáztároló bővítése.
Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.
Nem lehet tudni, mikor kezdődhet el a juhállomány bárányhimlő elleni kötelező oltása, és azt sem, mikor oldhatják fel az élő állatok kivitelét sújtó korlátozásokat. Falugazdászok szerint az ágazat egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
szóljon hozzá!