Természeti katasztrófa. Fehér megyében is sok kárt okoztak az elmúlt időszak áradásai
Fotó: ISU Alba
Az utóbbi hetek árvizekhez vezető extrém időjárásáért nagyrészt a klímaváltozás okolható – vélik a szakemberek, akik szerint a négyzetméterenként lezúduló 100–150 liter csapadék ellen vajmi kevés eséllyel lehet védekezni.
2021. július 26., 07:502021. július 26., 07:50
2021. július 26., 07:582021. július 26., 07:58
Az alacsony hőmérsékletek miatt négy napon keresztül páradús légtömegek rekedtek magasan a régió fölött – ezzel a magyarázattal szolgált az Európa különböző régióiban – különösképpen Németországban, de Erdélyben is – keletkezett árvizekre Jean Jouzel klimatológus, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) korábbi alelnöke. Mindez a klímaváltozásnak tulajdonítható – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Pethő-Dévay Ildikó marosvásárhelyi meteorológus, akit a térségünkben történt pusztítások okairól kérdeztünk.
Sok helyen két nap alatt 100 és 150 milliméter (vagy négyzetméterenkénti liter) közötti csapadék zúdult le, miközben ekkora csapadékmennyiséget általában két hónap alatt jegyeznek.
– állapították meg a szakemberek.
Németországban politikai csatározást váltott ki a hónap közepén keletkezett katasztrófa. A szélsőjobboldali alakulatként megbélyegzett Alternatíva Németországért (AfD) azzal vádolta a mindegyre globális felmelegedést okoló vetélytársait, hogy mindössze eszközként használják fel az árvizeket a környezetvédelmi kérdések napirenden tartásához.
Romániában is a közvélemény különösképpen a globális felmelegedésben és az erdők esztelen kitermelésében látja a több megyét is sújtó katasztrófa okait, azonban a magyarázat ennél lényegesen árnyaltabb és bonyolultabb. Pethő-Dévay Ildikó a globális felmelegedés emlegetése helyett sokkal találóbbnak tartja a klímaváltozásra való hivatkozást. Amint lapunknak elmondta,
„Ez azt jelenti, hogy az óceánok párolgása által sokkal több energia kerül a légtérbe, ami elősegíti a bolygónk éghajlatának rohamos változását. Minél több az energia, annál gyakoribbak és hevesebbek a viharok. Egy másik befolyásolási faktornak a magas légköri áramlások számítanak” – magyarázta a szakember.
A felsorolt anomáliák vezetnek a gyakori hidegfronthoz vagy az elviselhetetlen hőhullámhoz, ahhoz, hogy míg egy adott térség egyik sarkában nagy mennyiségű csapadék zúdul le, a másik részében szárazsággal küszködnek.
Pethő-Dévay Ildikó szerint az emberiség csak részben tudna változtatni a klímán; megítélése szerint rendkívül hosszú távú beavatkozással minimálisat lehetne javítani. Hatékonyabb lenne viszont a gyors beavatkozás, mint például a medrek, árkok, csatornák, lefolyók állandó karbantartása, középtávon pedig az erdősítés.
– vélekedett a marosvásárhelyi meteorológus.
Amint a németországi kárfelmérésekből is kiderült, ott is leginkább a kisebb, illetve árvízvédelmi művek nélküli folyók léptek ki a medrükből az esőzések nyomán, és a mellettük lévő területek voltak a legérintettebbek. Ugyanakkor egyes szakemberek a hiányos várostervezés és a sűrűn lakott vidékeken megnövekedett cementmennyiség veszélyeire hívták fel a figyelmet. Ha a talajt egy mesterséges réteggel fedik le, mint amilyen a cement, akkor kevesebb vizet képes felszívni, ami növeli az árvízveszélyt. „Az urbanizációnak szerepe volt abban, ami az utóbbi időszakban történt. Vajon negyven évvel ezelőtt is ilyen lesújtó lett volna az áldozatok mérlege?” – tette fel a kérdést Jean Jouzel.
Egy, az Agerpres hírügynökség által idézett elemzés szerint Kai Schroeter német hidrológus is azon véleményen van, hogy nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az utóbbi napokban tapasztalt árvizek összefüggenek a globális felmelegedéssel, azonban a globális felmelegedés elősegíti az ilyen jelenségek előfordulását. A szakember magyarázata szerint a klímaváltozások nyomán a Föld hőmérséklete folyamatosan nő, ezért több víz párolog el, ami nagyobb tömegű párát juttat az atmoszférába, növelve a bőséges esőzések kockázatát.
Arra a kérdésre, hogy mire számíthatunk térségünkben a nyár folyamán, Pethő-Dévay Ildikó meteorológus úgy nyilatkozott, hogy ezt csak hozzávetőlegesen lehet ezt megjósolni.
Mint mondta, ezek 80–90 százalékban beigazolódnak. Az egyhetes prognózis is inkább az általános tendenciákról szól, a hosszú távú előrejelzés viszont csak általánosságokat foglal magába. A megvalósulási arány esetükben 50–60 százalékra tehető. „A heves esőzéstől a szárazságig mindenre lehet számítani” – foglalta össze szakvéleményét Pethő-Dévay Ildikó.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint a héten Erdélyben napközben a csúcsérték 28 és 30 fok között fog mozogni, a Bánságban és a Partiumban ennél magasabb is lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Utolsó útjára kísérték kedden a kolozsvári Házsongárdi temetőben a 71 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Takács Csabát. Az RMDSZ egykori ügyvezető elnökétől többek között Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt szövetségi elnök búcsúztatta.
Heves tűz tombol a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben kialakított hulladéklerakóban – a gomolygó füst miatt a közelben tartózkodókat Ro-Alert üzenetben figyelmeztette kedden a katasztrófavédelem.
Egyedülálló avar kori sírleletre bukkantak Temesvár közelében: a gazdag mellékletekkel és lóval eltemetett harcos nyughelye újabb fontos adatokkal szolgálhat a kora középkori Bánság történetéről.
Autóbuszokat, mikrobuszokat, valamint egyéb személy- és áruszállításra szolgáló járműveket állítanak meg a közlekedési rendőrök országszerte. Az egy hétig tartó ellenőrzéseket az Európai Unió valamennyi tagállamában egy időben
Hamarosan teljesen elkészül a Mária-út félezer kilométeres szakaszának kijelzése, előkészítése, – mondta el a Krónika megkeresésére Péterfi Attila Csongor, a Romániai Mária Út Egyesület vezetője.
Felmelegedés várható az egész országban a következő két hétben, a nappali hőmérséklet egyes térségekben eléri a 28 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok helyenként 12-13 fokig emelkednek, május 6. után pedig szinte naponta lehet záporokra számítani.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári magyar tagozatos közgazdász hallgatói egy győzelemmel és egy második hellyel zárták idén a Kárpát-medence legrangosabb magyar nyelvű esettanulmány-versenyét, az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV).
Drónt vet be az engedély nélküli építkezések és az illegális hulladéklerakások visszaszorítására a kolozsvári önkormányzat. Az ultramodern eszköz továbbá a forgalmi torlódások és a tűzesetek megfigyelésében is kulcsszerepet kapna.
Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a Jobboldali Alternatíva Pártnak adott válaszában bejelentette, hogy nem szándékozik megváltoztatni a Radu Gyr utca nevét mindaddig, amíg nem születik jogerős ítélet az ügyben – írja a Cluj24.ro helyi portál.
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!