Természeti katasztrófa. Fehér megyében is sok kárt okoztak az elmúlt időszak áradásai
Fotó: ISU Alba
Az utóbbi hetek árvizekhez vezető extrém időjárásáért nagyrészt a klímaváltozás okolható – vélik a szakemberek, akik szerint a négyzetméterenként lezúduló 100–150 liter csapadék ellen vajmi kevés eséllyel lehet védekezni.
2021. július 26., 07:502021. július 26., 07:50
2021. július 26., 07:582021. július 26., 07:58
Az alacsony hőmérsékletek miatt négy napon keresztül páradús légtömegek rekedtek magasan a régió fölött – ezzel a magyarázattal szolgált az Európa különböző régióiban – különösképpen Németországban, de Erdélyben is – keletkezett árvizekre Jean Jouzel klimatológus, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) korábbi alelnöke. Mindez a klímaváltozásnak tulajdonítható – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Pethő-Dévay Ildikó marosvásárhelyi meteorológus, akit a térségünkben történt pusztítások okairól kérdeztünk.
Sok helyen két nap alatt 100 és 150 milliméter (vagy négyzetméterenkénti liter) közötti csapadék zúdult le, miközben ekkora csapadékmennyiséget általában két hónap alatt jegyeznek.
– állapították meg a szakemberek.
Németországban politikai csatározást váltott ki a hónap közepén keletkezett katasztrófa. A szélsőjobboldali alakulatként megbélyegzett Alternatíva Németországért (AfD) azzal vádolta a mindegyre globális felmelegedést okoló vetélytársait, hogy mindössze eszközként használják fel az árvizeket a környezetvédelmi kérdések napirenden tartásához.
Romániában is a közvélemény különösképpen a globális felmelegedésben és az erdők esztelen kitermelésében látja a több megyét is sújtó katasztrófa okait, azonban a magyarázat ennél lényegesen árnyaltabb és bonyolultabb. Pethő-Dévay Ildikó a globális felmelegedés emlegetése helyett sokkal találóbbnak tartja a klímaváltozásra való hivatkozást. Amint lapunknak elmondta,
„Ez azt jelenti, hogy az óceánok párolgása által sokkal több energia kerül a légtérbe, ami elősegíti a bolygónk éghajlatának rohamos változását. Minél több az energia, annál gyakoribbak és hevesebbek a viharok. Egy másik befolyásolási faktornak a magas légköri áramlások számítanak” – magyarázta a szakember.
A felsorolt anomáliák vezetnek a gyakori hidegfronthoz vagy az elviselhetetlen hőhullámhoz, ahhoz, hogy míg egy adott térség egyik sarkában nagy mennyiségű csapadék zúdul le, a másik részében szárazsággal küszködnek.
Pethő-Dévay Ildikó szerint az emberiség csak részben tudna változtatni a klímán; megítélése szerint rendkívül hosszú távú beavatkozással minimálisat lehetne javítani. Hatékonyabb lenne viszont a gyors beavatkozás, mint például a medrek, árkok, csatornák, lefolyók állandó karbantartása, középtávon pedig az erdősítés.
– vélekedett a marosvásárhelyi meteorológus.
Amint a németországi kárfelmérésekből is kiderült, ott is leginkább a kisebb, illetve árvízvédelmi művek nélküli folyók léptek ki a medrükből az esőzések nyomán, és a mellettük lévő területek voltak a legérintettebbek. Ugyanakkor egyes szakemberek a hiányos várostervezés és a sűrűn lakott vidékeken megnövekedett cementmennyiség veszélyeire hívták fel a figyelmet. Ha a talajt egy mesterséges réteggel fedik le, mint amilyen a cement, akkor kevesebb vizet képes felszívni, ami növeli az árvízveszélyt. „Az urbanizációnak szerepe volt abban, ami az utóbbi időszakban történt. Vajon negyven évvel ezelőtt is ilyen lesújtó lett volna az áldozatok mérlege?” – tette fel a kérdést Jean Jouzel.
Egy, az Agerpres hírügynökség által idézett elemzés szerint Kai Schroeter német hidrológus is azon véleményen van, hogy nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az utóbbi napokban tapasztalt árvizek összefüggenek a globális felmelegedéssel, azonban a globális felmelegedés elősegíti az ilyen jelenségek előfordulását. A szakember magyarázata szerint a klímaváltozások nyomán a Föld hőmérséklete folyamatosan nő, ezért több víz párolog el, ami nagyobb tömegű párát juttat az atmoszférába, növelve a bőséges esőzések kockázatát.
Arra a kérdésre, hogy mire számíthatunk térségünkben a nyár folyamán, Pethő-Dévay Ildikó meteorológus úgy nyilatkozott, hogy ezt csak hozzávetőlegesen lehet ezt megjósolni.
Mint mondta, ezek 80–90 százalékban beigazolódnak. Az egyhetes prognózis is inkább az általános tendenciákról szól, a hosszú távú előrejelzés viszont csak általánosságokat foglal magába. A megvalósulási arány esetükben 50–60 százalékra tehető. „A heves esőzéstől a szárazságig mindenre lehet számítani” – foglalta össze szakvéleményét Pethő-Dévay Ildikó.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint a héten Erdélyben napközben a csúcsérték 28 és 30 fok között fog mozogni, a Bánságban és a Partiumban ennél magasabb is lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!