
Fotó: Gecse Noémi
Több száz szakorvosra lenne szükség az ország sürgősségi osztályain, a fiatal szakemberek azonban inkább külföldre mennek, ahol ugyanezért a – rendkívül megterhelő – munkáért több ezer eurós fizetést kapnak.
2018. február 18., 12:152018. február 18., 12:15
2018. február 18., 12:222018. február 18., 12:22
Országszerte nagy bajban vannak az állami kórházak sürgősségi osztályai, amelyek egyre nagyobb arányú szakemberhiánnyal küzdenek, és hiába szerveznek évente versenyvizsgát a szabad állásokra, a külföldi ajánlatokkal nem tudják felvenni a versenyt.
A Mediafax hírügynökség összeállítása szerint
A kolozsvári sürgősségi egységnél tíz orvost alkalmaznának, de a posztokat nem tudják meghirdetni, mivel nem tudni, mekkora fizetést ajánlhatnak a leendő munkatársaknak.
Adela Golea osztályvezető főorvos a Mediafaxnak azt nyilatkozta: náluk egyelőre nem alakult ki krízishelyzet, a kiutalt 36,5 állásból 27 van betöltve, azaz 80 százalékon állnak. „Nálunk inkább költségvetési problémák állnak fenn, mert egyelőre nem ismerjük a megyei egészségbiztosítási pénztárral aláírandó szerződés értékét, illetve nem tudjuk, hogy mekkora fizetésekkel számolhatunk” – magyarázta Adela Golea. A főorvos azt is elmondta: a szakemberhiány miatt nem valószínű, hogy mind a tíz állásra jelentkezni fog valaki, de legalább három új munkatárssal számolnak.
Az elmúlt két-három évben azonban senki nem jelentkezett a meghirdetett helyekre – nyilatkozta Demeter Ferenc. A leköszönő menedzser – akinek mandátuma március elején jár le – úgy látja: legalább két-három új munkatársra lenne szükség ahhoz, hogy a részleg hatékonyan működjön.
„A mostani körülmények között akadozva megy a munka, főként szabadságolások idején ütközünk nehézségekbe még úgy is, hogy időnként besegítenek a más osztályokon, a magánszférában, illetve a mentőszolgálatnál dolgozó kollegák” – magyarázta Demeter. Hozzátette: a sürgősségen dolgozó négy szakember mellett további három rezidensük van a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, ők gyermekek sürgősségi ellátására szakosodnak. Azzal kapcsolatban, hogy miért nem jelentkeznek a szakemberek a meghirdetett állásokra, a menedzser úgy vélte:
Kifejtette: rengeteg olyan páciens érkezik a sürgősségi osztályra, akik ellátása a háziorvos hatáskörébe tartozna, így a kórházi alkalmazottak túlterheltek, ügyelet idején maximálisan teljesítenek.
A Beszterce-Naszód megyei kórházban ugyan 14 orvos dolgozik a sürgősségi osztályon, de közülük csak heten sürgősségi szakorvosok, a többiek fogorvosi, gyermekgyógyászati és általános gyógyászati végzettséggel rendelkeznek. Mihaela Mastan szóvivő a Mediafaxnak elmondta: a részlegen tizenhét állás van jóváhagyva, de ez is túl kevés lenne, így szeretnék elérni a meghirdethető helyek legalább megkétszerezését.
A nagyszebeni sürgősségen a rendelkezésre álló 25 posztból 16 van elfoglalva, és egy évtizede senki nem jelentkezett a versenyvizsgára. „Egyszerűen nincsenek sürgősségi szakorvosok. Mindenki külföldre megy, ahol ilyen beosztásban havi 5000 euróról indulnak a bérek. A fiatalok itthon szakosodnak, de sajnos nagyon kevesen maradnak” – panaszolta Constantin Roşca.
Az osztályvezető főorvos arra is kitért: 20 éve dolgozik Nagyszebenben, és úgy látja, hogy ők még jól állnak, a közép-erdélyi régióban Maros megye mellett Szeben megye tudja lefedni többé-kevésbé hatékonyan az összes ügyeletet. „Máshol, Brassó vagy Fehér megyében óriási gondok vannak” – magyarázta. Cornel Benchea, a megyei kórház menedzsere eközben arról számolt be: az asszisztensek és ápolók körében éppen ellentétes a tendencia, a magas pótlékok miatt sokan jelentkeznek az állásokra.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!