
Fotó: Gecse Noémi
Több száz szakorvosra lenne szükség az ország sürgősségi osztályain, a fiatal szakemberek azonban inkább külföldre mennek, ahol ugyanezért a – rendkívül megterhelő – munkáért több ezer eurós fizetést kapnak.
2018. február 18., 12:152018. február 18., 12:15
2018. február 18., 12:222018. február 18., 12:22
Országszerte nagy bajban vannak az állami kórházak sürgősségi osztályai, amelyek egyre nagyobb arányú szakemberhiánnyal küzdenek, és hiába szerveznek évente versenyvizsgát a szabad állásokra, a külföldi ajánlatokkal nem tudják felvenni a versenyt.
A Mediafax hírügynökség összeállítása szerint
A kolozsvári sürgősségi egységnél tíz orvost alkalmaznának, de a posztokat nem tudják meghirdetni, mivel nem tudni, mekkora fizetést ajánlhatnak a leendő munkatársaknak.
Adela Golea osztályvezető főorvos a Mediafaxnak azt nyilatkozta: náluk egyelőre nem alakult ki krízishelyzet, a kiutalt 36,5 állásból 27 van betöltve, azaz 80 százalékon állnak. „Nálunk inkább költségvetési problémák állnak fenn, mert egyelőre nem ismerjük a megyei egészségbiztosítási pénztárral aláírandó szerződés értékét, illetve nem tudjuk, hogy mekkora fizetésekkel számolhatunk” – magyarázta Adela Golea. A főorvos azt is elmondta: a szakemberhiány miatt nem valószínű, hogy mind a tíz állásra jelentkezni fog valaki, de legalább három új munkatárssal számolnak.
Az elmúlt két-három évben azonban senki nem jelentkezett a meghirdetett helyekre – nyilatkozta Demeter Ferenc. A leköszönő menedzser – akinek mandátuma március elején jár le – úgy látja: legalább két-három új munkatársra lenne szükség ahhoz, hogy a részleg hatékonyan működjön.
„A mostani körülmények között akadozva megy a munka, főként szabadságolások idején ütközünk nehézségekbe még úgy is, hogy időnként besegítenek a más osztályokon, a magánszférában, illetve a mentőszolgálatnál dolgozó kollegák” – magyarázta Demeter. Hozzátette: a sürgősségen dolgozó négy szakember mellett további három rezidensük van a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, ők gyermekek sürgősségi ellátására szakosodnak. Azzal kapcsolatban, hogy miért nem jelentkeznek a szakemberek a meghirdetett állásokra, a menedzser úgy vélte:
Kifejtette: rengeteg olyan páciens érkezik a sürgősségi osztályra, akik ellátása a háziorvos hatáskörébe tartozna, így a kórházi alkalmazottak túlterheltek, ügyelet idején maximálisan teljesítenek.
A Beszterce-Naszód megyei kórházban ugyan 14 orvos dolgozik a sürgősségi osztályon, de közülük csak heten sürgősségi szakorvosok, a többiek fogorvosi, gyermekgyógyászati és általános gyógyászati végzettséggel rendelkeznek. Mihaela Mastan szóvivő a Mediafaxnak elmondta: a részlegen tizenhét állás van jóváhagyva, de ez is túl kevés lenne, így szeretnék elérni a meghirdethető helyek legalább megkétszerezését.
A nagyszebeni sürgősségen a rendelkezésre álló 25 posztból 16 van elfoglalva, és egy évtizede senki nem jelentkezett a versenyvizsgára. „Egyszerűen nincsenek sürgősségi szakorvosok. Mindenki külföldre megy, ahol ilyen beosztásban havi 5000 euróról indulnak a bérek. A fiatalok itthon szakosodnak, de sajnos nagyon kevesen maradnak” – panaszolta Constantin Roşca.
Az osztályvezető főorvos arra is kitért: 20 éve dolgozik Nagyszebenben, és úgy látja, hogy ők még jól állnak, a közép-erdélyi régióban Maros megye mellett Szeben megye tudja lefedni többé-kevésbé hatékonyan az összes ügyeletet. „Máshol, Brassó vagy Fehér megyében óriási gondok vannak” – magyarázta. Cornel Benchea, a megyei kórház menedzsere eközben arról számolt be: az asszisztensek és ápolók körében éppen ellentétes a tendencia, a magas pótlékok miatt sokan jelentkeznek az állásokra.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!