A könyvben 1400 tojásmintát közöl a szerző, de túl is lép ezen, saját elmondása szerint monográfiát írt a tojásról
Fotó: Kisné Portik Irén
Húsvét közeledtével új értelmet nyer az életet és újjászületést szimbolizáló tojás. Kisné Portik Irén Az őstojástól húsvétig című monográfiája nem csupán a hímes tojások mintavilágán keresztül vezet be bennünket a Kárpát-medence népi hagyományainak világába, hanem egy olyan kulturális és szimbolikus örökségbe is, amely a világ legősibb hitvilágaitól napjaink keresztény ünnepköréig ível.
2025. április 15., 08:032025. április 15., 08:03
A szászrégeni származású, Gyergyószentmiklóson élő Kisné Portik Irén neve nem ismeretlen a népművészet és néprajz iránt érdeklődők számára, több évtizedes munkássága során a kézműves hagyományok, különösen a hímestojás-kultúra kutatásában szerzett elévülhetetlen érdemeket, de a szőttesnek is jó ismerője.
Kis Portik Irén néprajzkutató nem csak a tojások szakavatott ismerője
Fotó: Gergely Imre
A néprajzkutató, szakíró és -oktató a hetvenes évek végén kezdett foglalkozni a tojáshímzés motívumkincsével, amikor Gyergyóban munkába állva megismerkedett a híres tojásíró asszonnyal, Fehér Gizellával. Ekkor még csak egy helyi hagyomány eleven lenyomatának tartotta a díszített tojásokat, ám hamar felismerte, hogy a gyergyói motívumkincs korántsem elszigetelt jelenség. Ahogy egyre több régióban járt, és egyre több népi kézműves hagyománnyal került kapcsolatba, kibontakozott előtte egy nagyobb, szinte az egész Kárpát-medencét átfogó szimbolikus rendszer képe.
Az egyes tájegységek sajátos, mégis rokon mintázatai, az alkalmazott szimbólumok és technikák mind egy olyan mélyen gyökerező kulturális emlékezet részei, amely a könyv legfontosabb üzenete szerint csak együtt értelmezhető igazán.
A könyv címe – Az őstojástól húsvétig – nem költői túlzás, hanem pontos irányjelzés.
Fotó: Tuchiluș Alex
Kisné Portik Irén figyelmét a díszítés módja ragadta meg. Mi indokolta, hogy az emberek karcolják, fessék a tojást ilyen korai korszakban? A válasza egyszerre személyes és univerzális: bár élettelennek tűnik, a tojás életet rejt magában. Ezt a csodát már az ősember is érzékelhette – talán ösztönösen. A szerző egy meghatározó gyermekkori élményét idézi fel, amikor nagyanyja kezébe adott egy tojást, amelyből rövidesen csipogás hallatszott, és kikelő csibe bújt elő belőle.
Ez a pillanat akkor is megrázó élmény, ha nem történelmi távlatból szemléljük – de ha belegondolunk, hogy ilyen látvány egy természeti embernek mit jelenthetett, máris érthetővé válik, miért vált a tojás az élet, a születés, sőt az újjászületés jelképévé. A könyvben bemutatott ősi mítoszok és hiedelmek szerint a világ keletkezését is gyakran tojásból eredeztetik.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Ezek a történetek újra és újra visszatérnek ahhoz az archetípushoz, amely szerint a tojás a káoszban rejlő, de abból kifejlődő rend szimbóluma.
A könyv egyik legfontosabb része a mintegy 1400 hímes tojás minta bemutatása és csoportosítása. A szerző ezek alapján négy fő tematikus kategóriát különít el:
A szerző külön kiemeli, hogy
A húsvét körüli mintavilág négy nagy szimbolikus ünnephez kapcsolódik – ezek a motívumok pedig gyakran azonosak azokkal, amelyeket belső-ázsiai nomád népek is ünnepeltek a tavaszi napéjegyenlőség idején.
Fotó: Guzsalyas Alapítvány/Facebook
Kisné Portik Irén könyve egyszerre hordozza a terepmunka tapasztalatát, a tudományos alaposságot és a személyes kötődést. A szerző bevallott célja nem az volt, hogy elméleteket gyártson, hanem hogy minél teljesebb képet adjon egy olyan mintakincsről, amely még ma is élő, de egyre ritkábban értett nyelven szól.
A gyűjtőmunka során nem csak a Kárpát-medence különböző régióiban készített jegyzeteket, hanem már meglévő gyűjtemények anyagait, szaklapok, képes újságok, egyetemi dolgozatok adatait is feldolgozta. Mindezekből összeállt egy olyan egységes rendszer, amely nemcsak a néprajzi kutatóknak lehet kincs, hanem mindenki számára, aki a húsvéti ünnepkör mögött mélyebb jelentést keres.
A húsvét elengedhetetlen tartozéka a festett tojás, amely szinte minden erdélyi, székelyföldi, partiumi háztartásban ott díszeleg az ünnepi asztalon. A díszítési technikák, színek, motívumok azonban tájegységenként változóak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.
Hétfő reggel közúti balesetben lelte halálát egy 22 éves szatmárnémeti sofőr, aki átsodródva a szemközti forgalmi sávba, a Bihar megyei Nagybáród településen frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő haszongépjárművel.
Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.
Az útviszonyokhoz képest túl nagy sebességgel vette be a kanyart a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen vasárnap délután felborult busz sofőrje, ez okozta a balesetet – közölte a rendőrség.
Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!