A könyvben 1400 tojásmintát közöl a szerző, de túl is lép ezen, saját elmondása szerint monográfiát írt a tojásról
Fotó: Kisné Portik Irén
Húsvét közeledtével új értelmet nyer az életet és újjászületést szimbolizáló tojás. Kisné Portik Irén Az őstojástól húsvétig című monográfiája nem csupán a hímes tojások mintavilágán keresztül vezet be bennünket a Kárpát-medence népi hagyományainak világába, hanem egy olyan kulturális és szimbolikus örökségbe is, amely a világ legősibb hitvilágaitól napjaink keresztény ünnepköréig ível.
2025. április 15., 08:032025. április 15., 08:03
A szászrégeni származású, Gyergyószentmiklóson élő Kisné Portik Irén neve nem ismeretlen a népművészet és néprajz iránt érdeklődők számára, több évtizedes munkássága során a kézműves hagyományok, különösen a hímestojás-kultúra kutatásában szerzett elévülhetetlen érdemeket, de a szőttesnek is jó ismerője.
Kis Portik Irén néprajzkutató nem csak a tojások szakavatott ismerője
Fotó: Gergely Imre
A néprajzkutató, szakíró és -oktató a hetvenes évek végén kezdett foglalkozni a tojáshímzés motívumkincsével, amikor Gyergyóban munkába állva megismerkedett a híres tojásíró asszonnyal, Fehér Gizellával. Ekkor még csak egy helyi hagyomány eleven lenyomatának tartotta a díszített tojásokat, ám hamar felismerte, hogy a gyergyói motívumkincs korántsem elszigetelt jelenség. Ahogy egyre több régióban járt, és egyre több népi kézműves hagyománnyal került kapcsolatba, kibontakozott előtte egy nagyobb, szinte az egész Kárpát-medencét átfogó szimbolikus rendszer képe.
Az egyes tájegységek sajátos, mégis rokon mintázatai, az alkalmazott szimbólumok és technikák mind egy olyan mélyen gyökerező kulturális emlékezet részei, amely a könyv legfontosabb üzenete szerint csak együtt értelmezhető igazán.
A könyv címe – Az őstojástól húsvétig – nem költői túlzás, hanem pontos irányjelzés.
Fotó: Tuchiluș Alex
Kisné Portik Irén figyelmét a díszítés módja ragadta meg. Mi indokolta, hogy az emberek karcolják, fessék a tojást ilyen korai korszakban? A válasza egyszerre személyes és univerzális: bár élettelennek tűnik, a tojás életet rejt magában. Ezt a csodát már az ősember is érzékelhette – talán ösztönösen. A szerző egy meghatározó gyermekkori élményét idézi fel, amikor nagyanyja kezébe adott egy tojást, amelyből rövidesen csipogás hallatszott, és kikelő csibe bújt elő belőle.
Ez a pillanat akkor is megrázó élmény, ha nem történelmi távlatból szemléljük – de ha belegondolunk, hogy ilyen látvány egy természeti embernek mit jelenthetett, máris érthetővé válik, miért vált a tojás az élet, a születés, sőt az újjászületés jelképévé. A könyvben bemutatott ősi mítoszok és hiedelmek szerint a világ keletkezését is gyakran tojásból eredeztetik.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Ezek a történetek újra és újra visszatérnek ahhoz az archetípushoz, amely szerint a tojás a káoszban rejlő, de abból kifejlődő rend szimbóluma.
A könyv egyik legfontosabb része a mintegy 1400 hímes tojás minta bemutatása és csoportosítása. A szerző ezek alapján négy fő tematikus kategóriát különít el:
A szerző külön kiemeli, hogy
A húsvét körüli mintavilág négy nagy szimbolikus ünnephez kapcsolódik – ezek a motívumok pedig gyakran azonosak azokkal, amelyeket belső-ázsiai nomád népek is ünnepeltek a tavaszi napéjegyenlőség idején.
Fotó: Guzsalyas Alapítvány/Facebook
Kisné Portik Irén könyve egyszerre hordozza a terepmunka tapasztalatát, a tudományos alaposságot és a személyes kötődést. A szerző bevallott célja nem az volt, hogy elméleteket gyártson, hanem hogy minél teljesebb képet adjon egy olyan mintakincsről, amely még ma is élő, de egyre ritkábban értett nyelven szól.
A gyűjtőmunka során nem csak a Kárpát-medence különböző régióiban készített jegyzeteket, hanem már meglévő gyűjtemények anyagait, szaklapok, képes újságok, egyetemi dolgozatok adatait is feldolgozta. Mindezekből összeállt egy olyan egységes rendszer, amely nemcsak a néprajzi kutatóknak lehet kincs, hanem mindenki számára, aki a húsvéti ünnepkör mögött mélyebb jelentést keres.
A húsvét elengedhetetlen tartozéka a festett tojás, amely szinte minden erdélyi, székelyföldi, partiumi háztartásban ott díszeleg az ünnepi asztalon. A díszítési technikák, színek, motívumok azonban tájegységenként változóak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!