
A könyvben 1400 tojásmintát közöl a szerző, de túl is lép ezen, saját elmondása szerint monográfiát írt a tojásról
Fotó: Kisné Portik Irén
Húsvét közeledtével új értelmet nyer az életet és újjászületést szimbolizáló tojás. Kisné Portik Irén Az őstojástól húsvétig című monográfiája nem csupán a hímes tojások mintavilágán keresztül vezet be bennünket a Kárpát-medence népi hagyományainak világába, hanem egy olyan kulturális és szimbolikus örökségbe is, amely a világ legősibb hitvilágaitól napjaink keresztény ünnepköréig ível.
2025. április 15., 08:032025. április 15., 08:03
A szászrégeni származású, Gyergyószentmiklóson élő Kisné Portik Irén neve nem ismeretlen a népművészet és néprajz iránt érdeklődők számára, több évtizedes munkássága során a kézműves hagyományok, különösen a hímestojás-kultúra kutatásában szerzett elévülhetetlen érdemeket, de a szőttesnek is jó ismerője.
Kis Portik Irén néprajzkutató nem csak a tojások szakavatott ismerője
Fotó: Gergely Imre
A néprajzkutató, szakíró és -oktató a hetvenes évek végén kezdett foglalkozni a tojáshímzés motívumkincsével, amikor Gyergyóban munkába állva megismerkedett a híres tojásíró asszonnyal, Fehér Gizellával. Ekkor még csak egy helyi hagyomány eleven lenyomatának tartotta a díszített tojásokat, ám hamar felismerte, hogy a gyergyói motívumkincs korántsem elszigetelt jelenség. Ahogy egyre több régióban járt, és egyre több népi kézműves hagyománnyal került kapcsolatba, kibontakozott előtte egy nagyobb, szinte az egész Kárpát-medencét átfogó szimbolikus rendszer képe.
Az egyes tájegységek sajátos, mégis rokon mintázatai, az alkalmazott szimbólumok és technikák mind egy olyan mélyen gyökerező kulturális emlékezet részei, amely a könyv legfontosabb üzenete szerint csak együtt értelmezhető igazán.
A könyv címe – Az őstojástól húsvétig – nem költői túlzás, hanem pontos irányjelzés.
Fotó: Tuchiluș Alex
Kisné Portik Irén figyelmét a díszítés módja ragadta meg. Mi indokolta, hogy az emberek karcolják, fessék a tojást ilyen korai korszakban? A válasza egyszerre személyes és univerzális: bár élettelennek tűnik, a tojás életet rejt magában. Ezt a csodát már az ősember is érzékelhette – talán ösztönösen. A szerző egy meghatározó gyermekkori élményét idézi fel, amikor nagyanyja kezébe adott egy tojást, amelyből rövidesen csipogás hallatszott, és kikelő csibe bújt elő belőle.
Ez a pillanat akkor is megrázó élmény, ha nem történelmi távlatból szemléljük – de ha belegondolunk, hogy ilyen látvány egy természeti embernek mit jelenthetett, máris érthetővé válik, miért vált a tojás az élet, a születés, sőt az újjászületés jelképévé. A könyvben bemutatott ősi mítoszok és hiedelmek szerint a világ keletkezését is gyakran tojásból eredeztetik.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Ezek a történetek újra és újra visszatérnek ahhoz az archetípushoz, amely szerint a tojás a káoszban rejlő, de abból kifejlődő rend szimbóluma.
A könyv egyik legfontosabb része a mintegy 1400 hímes tojás minta bemutatása és csoportosítása. A szerző ezek alapján négy fő tematikus kategóriát különít el:
A szerző külön kiemeli, hogy
A húsvét körüli mintavilág négy nagy szimbolikus ünnephez kapcsolódik – ezek a motívumok pedig gyakran azonosak azokkal, amelyeket belső-ázsiai nomád népek is ünnepeltek a tavaszi napéjegyenlőség idején.
Fotó: Guzsalyas Alapítvány/Facebook
Kisné Portik Irén könyve egyszerre hordozza a terepmunka tapasztalatát, a tudományos alaposságot és a személyes kötődést. A szerző bevallott célja nem az volt, hogy elméleteket gyártson, hanem hogy minél teljesebb képet adjon egy olyan mintakincsről, amely még ma is élő, de egyre ritkábban értett nyelven szól.
A gyűjtőmunka során nem csak a Kárpát-medence különböző régióiban készített jegyzeteket, hanem már meglévő gyűjtemények anyagait, szaklapok, képes újságok, egyetemi dolgozatok adatait is feldolgozta. Mindezekből összeállt egy olyan egységes rendszer, amely nemcsak a néprajzi kutatóknak lehet kincs, hanem mindenki számára, aki a húsvéti ünnepkör mögött mélyebb jelentést keres.

A húsvét elengedhetetlen tartozéka a festett tojás, amely szinte minden erdélyi, székelyföldi, partiumi háztartásban ott díszeleg az ünnepi asztalon. A díszítési technikák, színek, motívumok azonban tájegységenként változóak.
Több mint 17 millió lejes beruházás révén újul meg Erdély utolsó tényleges fejedelmének, I. Apafi Mihálynak otthona, a Szeben megyei Erzsébetvárosban található Apafi-kastély.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly Csaba büntetőügyének hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Sokan adtak hangot nemtetszésüknek azt követően, hogy kiderült: a Kolozs megyei tanfelügyelőség átiratot küldött a megye oktatási intézményeinek a tanévkezdő Te Deum istentiszteleten való részvételről.
Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.
Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.
Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.
A magyar kormány támogatóan viszonyul a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCsSz) tevékenységéhez. Legalábbis ez derült ki, amikor Lannert Judit oktatási miniszter csütörtökön online beszélgetést folytatott csángó gyerekekkel.
Rátámadt egy idős férfira egy medve, amelyet előzőleg elgázolt egy autó a Maros megyei Erdőszentgyörgyön – közölte a megyei rendőr-kapitányság.
Farkasok terrorizálják egy ideje a Hunyad megyei Petrilla városához tartozó beosztott falu, Csimpa lakóit.
Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.
szóljon hozzá!