A könyvben 1400 tojásmintát közöl a szerző, de túl is lép ezen, saját elmondása szerint monográfiát írt a tojásról
Fotó: Kisné Portik Irén
Húsvét közeledtével új értelmet nyer az életet és újjászületést szimbolizáló tojás. Kisné Portik Irén Az őstojástól húsvétig című monográfiája nem csupán a hímes tojások mintavilágán keresztül vezet be bennünket a Kárpát-medence népi hagyományainak világába, hanem egy olyan kulturális és szimbolikus örökségbe is, amely a világ legősibb hitvilágaitól napjaink keresztény ünnepköréig ível.
2025. április 15., 08:032025. április 15., 08:03
A szászrégeni származású, Gyergyószentmiklóson élő Kisné Portik Irén neve nem ismeretlen a népművészet és néprajz iránt érdeklődők számára, több évtizedes munkássága során a kézműves hagyományok, különösen a hímestojás-kultúra kutatásában szerzett elévülhetetlen érdemeket, de a szőttesnek is jó ismerője.
Kis Portik Irén néprajzkutató nem csak a tojások szakavatott ismerője
Fotó: Gergely Imre
A néprajzkutató, szakíró és -oktató a hetvenes évek végén kezdett foglalkozni a tojáshímzés motívumkincsével, amikor Gyergyóban munkába állva megismerkedett a híres tojásíró asszonnyal, Fehér Gizellával. Ekkor még csak egy helyi hagyomány eleven lenyomatának tartotta a díszített tojásokat, ám hamar felismerte, hogy a gyergyói motívumkincs korántsem elszigetelt jelenség. Ahogy egyre több régióban járt, és egyre több népi kézműves hagyománnyal került kapcsolatba, kibontakozott előtte egy nagyobb, szinte az egész Kárpát-medencét átfogó szimbolikus rendszer képe.
Az egyes tájegységek sajátos, mégis rokon mintázatai, az alkalmazott szimbólumok és technikák mind egy olyan mélyen gyökerező kulturális emlékezet részei, amely a könyv legfontosabb üzenete szerint csak együtt értelmezhető igazán.
A könyv címe – Az őstojástól húsvétig – nem költői túlzás, hanem pontos irányjelzés.
Fotó: Tuchiluș Alex
Kisné Portik Irén figyelmét a díszítés módja ragadta meg. Mi indokolta, hogy az emberek karcolják, fessék a tojást ilyen korai korszakban? A válasza egyszerre személyes és univerzális: bár élettelennek tűnik, a tojás életet rejt magában. Ezt a csodát már az ősember is érzékelhette – talán ösztönösen. A szerző egy meghatározó gyermekkori élményét idézi fel, amikor nagyanyja kezébe adott egy tojást, amelyből rövidesen csipogás hallatszott, és kikelő csibe bújt elő belőle.
Ez a pillanat akkor is megrázó élmény, ha nem történelmi távlatból szemléljük – de ha belegondolunk, hogy ilyen látvány egy természeti embernek mit jelenthetett, máris érthetővé válik, miért vált a tojás az élet, a születés, sőt az újjászületés jelképévé. A könyvben bemutatott ősi mítoszok és hiedelmek szerint a világ keletkezését is gyakran tojásból eredeztetik.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Ezek a történetek újra és újra visszatérnek ahhoz az archetípushoz, amely szerint a tojás a káoszban rejlő, de abból kifejlődő rend szimbóluma.
A könyv egyik legfontosabb része a mintegy 1400 hímes tojás minta bemutatása és csoportosítása. A szerző ezek alapján négy fő tematikus kategóriát különít el:
A szerző külön kiemeli, hogy
A húsvét körüli mintavilág négy nagy szimbolikus ünnephez kapcsolódik – ezek a motívumok pedig gyakran azonosak azokkal, amelyeket belső-ázsiai nomád népek is ünnepeltek a tavaszi napéjegyenlőség idején.
Fotó: Guzsalyas Alapítvány/Facebook
Kisné Portik Irén könyve egyszerre hordozza a terepmunka tapasztalatát, a tudományos alaposságot és a személyes kötődést. A szerző bevallott célja nem az volt, hogy elméleteket gyártson, hanem hogy minél teljesebb képet adjon egy olyan mintakincsről, amely még ma is élő, de egyre ritkábban értett nyelven szól.
A gyűjtőmunka során nem csak a Kárpát-medence különböző régióiban készített jegyzeteket, hanem már meglévő gyűjtemények anyagait, szaklapok, képes újságok, egyetemi dolgozatok adatait is feldolgozta. Mindezekből összeállt egy olyan egységes rendszer, amely nemcsak a néprajzi kutatóknak lehet kincs, hanem mindenki számára, aki a húsvéti ünnepkör mögött mélyebb jelentést keres.
A húsvét elengedhetetlen tartozéka a festett tojás, amely szinte minden erdélyi, székelyföldi, partiumi háztartásban ott díszeleg az ünnepi asztalon. A díszítési technikák, színek, motívumok azonban tájegységenként változóak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan rendszerbe állhat a Maros megyei Gyulakután épülő nagy tárolókapacitású akkumulátor – közölte az Electrica áramszolgáltató.
Egyre vonzóbb a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a magyarországi diákok számára, idén több mint kétszázan jelentkeztek; legtöbbjük alapképzésre felvételizett és a pszichológia szakot választotta – jelentette be Markó Bálint rektorhelyettes.
Lesz-e vagy sem, ki lesz ott és ki nem, ki hív meg kit és kit nem, ki utasítja vissza és ki nem – az elmúlt hónapokban ezek a kérdések „csapták a reklámot” az idei Tusványosnak. Magyar Péternek a jelek szerint bejött az idei jelmondat: „Veled teljes!”.
A Marosba fulladt két gyermek kedden Maroscsapónál (Cipău) – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). Az áldozatok 10, illetve 11 évesek voltak.
Levélben rótta meg az Európa Tanács a román hatóságokat és kért magyarázatot a Bihar megyei illegális otthonok ügyében.
Szikladarab zuhant kedden a 7-es országúton, az Olt völgyében egy személygépkocsira, amelynek egyik utasa, egy 71 éves férfi életét vesztette – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Történelmi pillanatot ünnepelt hétfőn a Fehér megyei Kudzsir (Cugir): a városban élő Noja Paladia betöltötte 111. életévét, és ezzel hivatalosan is ő lett Románia legidősebb élő lakosa, egyben az egész Balkán-félsziget legidősebb élő embere.
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!