Síparadicsommá válik? Vârtop az egyik jelölt
Fotó: Facebook/Mircea Mălan
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb síparadicsomának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, potenciális fejlesztési lehetőségeit. A partiumi önkormányzat 50-80 millió eurós beruházás révén szeretne modern, egész évben turistavonzó hegyvidéki üdülőhelyet kialakítani valamelyik helyszínen. A tervezett síparadicsom a környező megyékből és Magyarországról is vendégeket csábítana.
2026. március 04., 08:142026. március 04., 08:14
Mircea Mălan, a Bihar Megyei Tanács elnöke a héten bejelentette: az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökséghez fordultak annak érdekében, hogy forrásokat vonjanak be a Vârtop (a mócvidéki helyszínt magyarul Vértopként, Vártopként is emlegetik) és Biharfüred (románul Stâna de Vale) hegyvidéki üdülőhelyek korszerűsítéséhez, síparadicsommá alakításához szükséges műszaki-gazdasági dokumentációk elkészítésére. Az önkormányzat közleménye szerint
A megvalósítandó alapvető létesítmények között szerepelnének: mesterségeshó-előállító berendezések valamennyi sípályán, nyáron is üzemelő kabinos felvonók, többszintes parkolóházak, valamint gyermekes családok igényeihez igazított szállodák.
Az elmúlt napokban a Bihar Megyei Tanács, a fejlesztési ügynökség, illetve egy neves szlovákiai síközpont képviselői helyi szakemberek társaságában terepszemlét tartottak a térség síterületein, hogy a helyszínen elemezzék a látottak fejlesztési potenciálját.
Mircea Mălan szerint az uniós forrásokat kezelő regionális ügynökség egy megalapozó alkalmassági vizsgálatot fog rendelni független szakértőktől, amelyből kiderül, hogy a két helyszínen megvalósítható-e egy ilyen beruházás.
ha pedig egyik sem kap kedvező minősítést, a projektet nem fogják továbbvinni.
A közleményben kitérnek arra, hogy jelenleg sok bihari lakos választja a síelést Szlovákiában, Ausztriában vagy Olaszországban, de Ukrajnában, Szerbiában vagy Lengyelországban is, ahol a megyében jelenleg kínált feltételeknél lényegesen jobb körülményeket találnak.
„Megpróbáljuk megállítani ezt a jelenséget, és lehetőséget szeretnénk kínálni a bihariaknak és az ország e részén élő románoknak, sőt a hegyeket kedvelő magyaroknak is, hogy itt, Bihar megyében vonzó úti célt találjanak – nyilatkozta a Bihar Megyei Tanács elnöke, aki a „magyarok” említésekor minden bizonnyal a magyaroszági vendégekre gondolt. – Ez európai szintű síterületet jelent, minőségi pályákkal, parkolókkal, elegendő szálláshellyel, a megszólítani kívánt turistatípushoz igazítva, mindezt a lehető legtermészetbarátabb módon megtervezve.”
Ha a projekt dokumentációja megkapja a szükséges finanszírozást, nekiláthatnak a megvalósíthatósági tanulmányok, a műszaki tervek összeállításának. A tényleges kivitelezési munkálatok pedig 2028. január 1. után kezdődhetnek meg, az európai uniós források következő, 2028–2034-es programidőszakában – olvasható a közleményben.
az összeg vissza nem térítendő európai uniós forrásokból és az Európai Beruházási Bank révén felvett hitelből biztosítható – tette hozzá az önkormányzat.
Biharfüred is a hatóságok látókörében
Fotó: Facebook/Ski Stana de Vale
Mint ismeretes, a két téli üdülőhelyen jelenleg is működtetnek síterületeket. A Vlegyásza-hegységben, mintegy 1100 méteren fekvő, Bondoraszó községhez tartozó Biharfüreden négy sípálya (két könnyű és két közepes nehézségű), fánkcsúszda (tubing) és szánkópálya, valamint fevonók várják a téli sportok szerelmeseit. A Bihar-hegységben található Vârtop-hágó térségében is több, egymáshoz közeli pálya érhető el. Itt bonyodalmat okoz, hogy az üdülőtelep és a sípályák éppen két megye, Bihar és Fehér határán húzódnak, ami számos visszás helyzetet eredményezett.
Vârtopon az úgynevezett régi sípályát – amely a Fehér megyei Lepushoz (Arieșeni) tartozó Vârtop üdülő nevét viseli, és amelyet egy rövidebb és egy hosszabb húzólift szolgál ki – kettészeli a megyehatár. Ezzel szomszédos a bihari oldalon több mint egy évtizeddel ezelőtt létesített Zengőkő- (Piatra Grăitoare) pálya, amelynek tetejére egy négyüléses felvonóval lehet feljutni, és amelyet a diófási (Nucet) önkormányzat üzemeltet. Sem itt, sem pedig Biharfüred térségében nem élnek magyarok.
A Bihar és Fehér megye határán található Vârtop üdülőfaluban található sípályán áthaladó határ okozta visszás helyzetek megoldása, a törvénytelen építkezések közötti rendteremtés szándékával ültek össze a két megye és a helyi hatóságok képviselői a héten.<
Tavaly novemberben írtunk róla, hogy Románia síterülete összesen 189, hivatalosan bejegyzett sípályából áll, amelyek teljes hossza 164 kilométer. Ezek közül mindössze 55 pálya haladja meg az egy kilométeres hosszúságot, csupán kettő hosszabb három kilométernél, és mindössze egyetlen pálya lépi túl a 4 kilométert. Románia teljes síterülete összességében akkora, mint egyetlen síközpont Ausztriában vagy Franciaországban.
Románia teljes síterülete összességében akkora, mint egyetlen síközpont Ausztriában vagy Franciaországban.
A Bihar Megyei Tanácsnak most szakmai segítséget nyújtó neves síközpont a szlovákiai Jasná komplexum, mely Közép-Európa egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hegyvidéki turisztikai létesítménye. Jasná az Alacsony-Tátra „ékköve”, amely a 2024 méter magas Chopok északi és déli lejtőit egyesíti. A Deménvölgy (Demänovská Dolina) településhez tartozó síterep több mint 50 kilométernyi változatos pályarendszerrel büszkélkedhet, amelyből 36 kilométert modern hóágyúhálózat szolgál ki a decembertől április végéig tartó szezonban.
A profi síelők számára 12 freeride zóna és meredek fekete pályák is rendelkezésre állnak, de az összesen 40 pálya valamennyi igényt kiszolgálja. De Jasná ugyanakkor az úgynevezett apres-ski (franciául: „síelés után”) életet tekintve is elismert: panorámás éttermek, szórakozóhelyek, akvapark is az üdülők rendelkezésére áll.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!