Királyi mulatság Szent László udvarában: városalapítójukat ünneplik a váradiak

az Andrejszki Judit és Mizsei Zoltán által nagy beleéléssel előadott gregorián énekek harmonikusan illeszkedtek a free jazz dallamokba, a Tavitian által megidézett örmény népzenei világba.

A kevés Bihar megyei Szent László-ábrázolás egyikéről, a magyarremetei templom falképeiről Emődi Tamás építész és Lángi József restaurátor tartott előadást. Elhangzott, a falképek kis töredékét már 1927-ben feltárták, és az akkori technológiai lehetőségekkel élve megpróbálták konzerválni, láthatóvá tenni. A középkori templom később régészeti kutatások helyszíne lett, majd a 2005–2009 között lezajlott felújítást követően jövőben a feltárt falképek restaurálása következik.

Virtuális határátkelő és szeretetkötelesség

Kiemelt vendége az idei Szent László Napoknak a testvérváros Debrecen és Hajdú-Bihar megye is, mely kincseit is elhozta a váradi várba. A cívisváros és a Hajdúság történelmi, népművészeti és kézműves értékeivel ismerkedhetnek azok, akik megtekintik az információs központ szomszédságában megnyílt tárlatot. Öröm a szemnek, öröm a léleknek – jellemezte a tárlatot a pénteki megnyitón Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője. Szakáli István Loránd, a magyar földművelésügyi minisztérium helyettes államtitkár elmondta: nagyváradi születésűként külön öröm számára, hogy részese lehet az eseménynek, Szent László királyt méltatva pedig kifejtette: üzenete ma is érvényes, állhatatossága erőt, reménységet ad.

ennek részeként dr. Mazsu János, a Debreceni Közgyűlés Kulturális Bizottság és a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke felkérte a váradiakat, hogy hasonló tárlattal mutatkozzanak be a cívis városban, mely a magyar és a román értékeket egyaránt megjeleníti. Rámutatott, az egykori Bihar vármegye két városa, bár közös gyökerekkel rendelkezik, más-más úton indult el, de a különleges testvéri kapcsolat megmaradt közöttük.

– mondta Mazsu János, aki szerint közös rendezvények szervezése mellett a tudást is átadják, egy értéktár összeállításában segítenek a váradiaknak.

Angela Lupșea, a vár- és várostörténeti múzeum igazgatója magyarul köszönte meg vendégeknek a meghívást, kifejtve: gyakorolnia kell a nyelvet, mely családja felének anyanyelve.

– jelentette ki, a városvezetés nevében üdvözölve a Szent László Napokat, mely, mint fogalmazott, a kultúra és a vár szeretetéről szól.

A viseleteket, kézimunkákat, a bőrdíszművesség, a fazekasmesterség remekeit bemutató kiállításon a kurátor, Mátrai-Nagy Andrea Bíborka tartott szakavatott tárlatvezetést, mely olyan ismert debreceni és hajdú-bihari értékeket is tartalmaz, mint a csikóbőrös kulacs, debreceni mézeskalács, cifraszűr és hímzésminta.

Humorérzékkel párosuló kiemelkedő színészi tehetség

A Szent László Napok programjának egyik legszomorúbb és egyben legszívhezszólóbb programpontja az Akiknek szívesen tapsoltunk színházi beszélgetősorozat különkiadása volt, melyen a két nemrég elhunyt kivételes váradi színművészre, Csíky Ibolyára és Varga Vilmosra emlékeztek. Török Sándor házigazda archív felvételekkel elevenítette fel a két művész alakját, majd azok hozzátartozói, pályatársai: Kiss Törék Ildikó (Varga Vilmos özvegye), Vindis Andrea (Csíky Ibolya leánya), Miske László és Dobos Imre színművészek osztották meg emlékeiket a népes közönséggel, akik, a meghívottakhoz hasonlóan maguk is sokszor elérzékenyültek.

mondta az immár a debreceni deszkákon játszó Miske László, aki pályájuk csúcsán mindkettőnek partnere volt. Csíky Ibolya amolyan „plasztelinmanci”, bármely szerepre gyúrható, alakítható színész volt, aki kedvességével, jókedvével belopta magát kollégái és a közönség szívébe. Varga Vilmos számos és sokrétű feladatot végzett, egyetemistaként például a marosvásárhelyi Bolyai-szobor fiút, Jánost ábrázoló alakjához állt modellt, a színpadon pedig erőteljes jelenlétével társait is magával tudta rántani.

Csíky Ibolya „gurgulázni” tudott egy-egy jó poénon, és előfordult, hogy bocsánatot kért a nézőktől, miután röhögőgörcsöt kapott a színpadon. Jó humorérzéke, hihetetlen öniróniája volt, magát így jellemezte: „öreg, kövér, kisebbségi színésznő vagyok” – emlékezett könnyes szemmel a márciusban elhunyt színésznőre leánya, Vindis Andrea. Elmondta, bár maga is színművész, „a Csíkyben”, ahogy viccesen apja hívta, az édesanyát, az embert látta. Kiss Törék Ildikó elmondta, fiával Csíky Ibolyának szánták az általuk alapított Varga Vilmos-díjat, „Ibike azonban elrontotta a játékunkat”. Így a következő kiszemelt, a szintén jó barát és pályatárs, Dobos Imre kapta a pénzjutalommal is járó elismerést.

Síppal, dobbal, nádihegedűvel

üvegfújók, keramikusok, bútorfestők, gyékényfonók, tűzzománc-készítők, fafaragók, ékszerkészítők termékei közül válogatva. A kicsiket a mesterek bemutatói nyűgözik le, a kopjafafaragó, bőrdíszműves, fazekas egyaránt nagy sikert arat, akárcsak a kovács hatalmas kalapácsával.

A gyerekek pénteken a Libavonat zenei produkciójába is bekapcsolódhattak, a felnőttek a vásári zenészek dudálgatására koccinthattak, majd a Loyal együttes és a Pannonia All Stars Ska Orchestra akkordjaira melegíthettek az est nagykoncertjére az Anna and the Barbies fellépésére.

amely szívesen énekelte vele az ismertebb slágereket, és a nekik szánt üzenetet, Márti dalát. Az énekesnő a közel kétórás koncert után hosszasan beszélgetett, fényképezkedett rajongóival, majd ezek a nagyszínpadtól a borudvarba vonultak, ahol a vásári zenészek középkori dallamokkal és skót dudán előadott ismert rockslágerekkel fokozták a hangulatot.