Király András: felsőoktatási gondokat jeleznek a tanári versenyvizsga gyenge eredményei

 „Az érettségi vizsgákhoz hasonlóan, a tanári versenyvizsga tükörképe az általános felkészültségi szintnek” – fogalmazott a Krónika kérdésére a szakember, aki szerint ez az oktatás problémáira és kényes kérdéseire is rávilágít. Úgy véli, a legnagyobb gond a hazai pedagógusképzéssel, pontosabban annak hiányával van, pedig a pedagógia nem egyszerű szakma, hanem olyan hivatás, amelynek szilárd alapokra kell épülnie. Emlékeztetett: a következő tanévtől már nem szervezik központilag a tanári vizsgákat, hanem minden iskola a saját leendő tanárait vizsgáztatja majd. Kérdésünkre, hogy nem ad-e ez majd okot visszaélésekre, az államtitkár azt felelte: nem hinné, hogy az iskolák személyes szimpátia vagy egyéb megfontolás alapján válogatnak majd, inkább a nagyobb presztízsű tanintézetek nehezebb feladatsorokkal teszik próbára leendő alkalmazottaikat, a kevésbé igényesek pedig könnyebben teljesíthetőkkel.

Felvetettük azt a kérdést is, vajon milyen alapon várható el a diákoktól, hogy jó érettségi átlagot érjenek el, miközben az őket felkészítő tanárok gyengén teljesítenek a saját vizsgájukon, Király András azt válaszolta, nem összehasonlítható a kettő, hiszen a tanárok az érettségin már átmentek. Azonban hozzátette: eleve furcsa, hogy egy szaktanár a saját tantárgyából nem képes hetes dolgozatot írni. Megjegyezte: világosan látszik, hogy a felsőoktatásban, a tanárképzésben is gondok vannak.
Fóris-Ferenczi Rita, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézetének aligazgatója a Krónika megkeresésére elmondta: idén a felsőoktatási intézményeket már nem vonták be a pedagógusok számára végleges állásokra kiírt versenyvizsga lebonyolításába, ezért érdemben nem tudja értékelni az idei vizsga eredményeit.

Kérdésünkre, hogy jövőre, amikor megszűnik az országos versenyvizsga, és az iskolaigazgatók dönthetik el, hogy kit vesznek fel, mi garantálja a pedagógusok rátermettségét, Fóris-Ferenczi Rita úgy nyilatkozott: ez teljesen kiszámíthatatlan. „Semmiféle garancia nincs rá, ennyiben a centralizáció jó dolog, ugyanakkor értelmezhető pozitív folyamatként is a decentralizáció. Ha az iskolaigazgatók – akiknek érdekük, hogy a legjobb szakembereket alkalmazzák – korrektül írják ki a versenyvizsgákat, akkor nem lehet gond belőle” – nyilatkozta lapunknak Fóris-Ferenczi Rita.

Bihar: fölösleges rémhírek?

Dorel Luca Bihar megyei főtanfelügyelő szerint fölösleges rémhíreket terjeszteni a vizsga eredményeivel kapcsolatban, hiszen nem arról van szó, hogy a tanárok 70 százaléka ne ment volna át a vizsgán, mindössze arról, hogy 30 százalékuk szerzett végleges állást. Három tízes dolgozat is született, hangsúlyozta. Biharban a megye pedagógusainak és -jelöltjeinek 34,40 százaléka nem érte el az átmenő osztályzatot. A legtöbben, 40,88 százaléknyian 5-ös és 6,99 közötti jegyet kaptak, ők a helyettes tanári állások közül válogathatnak az augusztus harmadiki helyosztón. 24,72 százalék ért el 7-es és 9,99 közötti osztályzatot, hárman pedig tízest írtak – ők, azaz összesen a vizsgázók éppen 25 százaléka foglalhatja el a meghirdetett végleges állások valamelyikét. Ilyenből egyébként összesen 130 van a megyében. Volt olyan tornatanár-aspiráns, aki teljesen üresen adta be a lapját, így csak a hivatalból járó egy pontot kapta meg. 147 jelentkező frissen végzett volt, közülük volt olyan, aki mindössze 1,20-at kapott a dolgozatára, de olyan is – egy Hargita megyei óvónőjelölt –, aki 9,30-as jeggyel választhat magának végleges állást. Magyarból összesen hárman vizsgáztak, és mindhárman hetesen felüli jegyet kaptak. Dorel Luca, aki egyébként matematikatanár, azt mondja, a matekfeladatok túlságosan könnyűek voltak az idén: szerinte egy erősebb középiskolában a félévi dolgozat nem nehezebb, mint amit idén a tanároknak kellett megoldaniuk.

A tanárok egynegyedének lehet végleges állása

A szomszédos Kolozs megyében már jobb volt az arány, itt a vizsgázó pedagógusok 33,5 százaléka kaphat végleges állást, és közel háromnegyede írta meg az átmenő jegyet. Két tízes dolgozat is született, történelemből és biológiából. Ötös és hetes közötti jegyet a vizsgázók 39,9 százaléka kapott, ők helyettesítői helyre jelentkezhetnek. A megyében 1438 pedagógusi állást hirdettek meg. Szilágy megyében 67 százalékos volt az átmenési arány, a vizsgázók közel egyharmada ért el hetes fölötti osztályzatot. Az egyetlen tízes dolgozatot tévedésből 1,00-ának tűntették fel a táblázatban, de korrigálták a hibát. A megyében összesen 509 betöltetlen tanügyi állás van, ezek közül 84 végleges.

Arad megyében csupán a vizsgázók negyede foglalhatja el a 99 végleges katedra valamelyikét, míg a versenyvizsga 20 résztvevője 2-es alatti jegyet ért el. Beszterce-Naszód megyében is hasonló a helyzet, itt a vizsgázók 25,28 százaléka szerezhet végleges állást, 36 százalékuk nem írta meg az átmenő jegyet. A megyében 629 betöltetlen állás van, ezekből 105 végleges. 26 százalékos a végleges álláshoz jutók aránya Hunyad megyében, míg a vizsgázó pedagógusok 22,71 százaléka ötös alatti jegyet ért el. A dél-erdélyi megyében 95 végleges állást hirdettek meg. Maros megyében szintén csupán a pedagógusok egynegyede jut végleges álláshoz, és mintegy fele jelentkezhet helyettesítői posztra.