Az Óratorony Segesvár egyik legfőbb jelképe
Fotó: Haáz Vince
Korszerűsítik a segesvári középkori várban található Óratorony tetőszerkezetét, amelyet legutóbb 129 éve újítottak fel. Szakemberek remélik, hogy az egyik legnépszerűbb erdélyi turisztikai célpont jelképének számító műemlék toronygombjában megtalálják a város 1894-ig írt krónikáját, és „folytathatják” a történetet napjainkig.
2023. május 10., 20:422023. május 10., 20:42
Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere kedden közölte az Agerpres hírügynökséggel, hogy elkezdődtek a restaurálási munkálatok, amelyeket korábban a feljegyzések szerint 1678-ban, 1788-ban, legutóbb pedig 1894-ben végeztek a tetőszerkezeten. A teljes felújítás a januárban aláírt szerződés szerint hét hónapot tart, a helyi önkormányzat 568 503 lejt fizet érte.
A munkálatokat nagy izgalommal várják a Segesvári Történeti Múzeum munkatársai is, ugyanis megtörténhet, hogy az Óratorony csúcsdíszében, a gömb formájú toronygombban egyfajta időkapszulára, a város krónikájára bukkannak, amelyet szerencsés esetben 1894-ben visszahelyeztek az akkori munkálatok megrendelői és elvégzői, értékes kortörténeti dokumentumokkal kiegészítve.
Nekiláttak. Az Óratorony tetőszerkezetét legutóbb 1894-ben újították fel
Fotó: Segesvár polgármesteri hivatala
Nicolae Teşculă múzeumigazgató ugyanis korábban jelezte, a 18. században felfedeztek egy hasonló krónikát, amelyet az 1676-os tűzvészt követő javításokkor, 1678-ban helyeztek el a toronygombban. „A tornyot 1788-ban is felújították, legutóbb 1894-ben. Ha visszatekintünk, 100–150 évente végeztek rajta javítási munkálatokat.
– nyilatkozta a szakember. A múzeumigazgató jelezte, korábban már összegyűjtötték a Segesvár életében kiemelkedő múlt századi történéseket, így az azóta jegyzett események lajstromba vétele maradt hátra: mint például a város által kapott rengeteg díj, az UNESCO világörökségi listájára való felvétel, számos rangos esemény, de például a népességfogyás is. Nicolae Teşculă felidézte, a nagy tűzvész után az első toronygombiratot egy nagy réz gömbben helyezték el.
Fotó: Haáz Vince
A segesvári vár legfőbb bejárata, az Óratorony – amely ma múzeumként működik – a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüstszobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. A 64 méter magas torony tetőszerkezetének csúcsdísze a toronygomb, amelyen egy időjárás-előrejelző szereppel is felruházott szélkakas található: ha a vár alatt húzódó város felé mutat, akkor a helyiek szerint jó idő várható, ám ha a vár belseje felé fordul, akkor eső lesz.
Fotó: Haáz Vince
Segesvár várfalaival, tornyaival, templomaival, középkori hangulatot sugárzó utcáival és lakóházaival 1999 óta az UNESCO-világörökség részét képezi. A Maros megyei várost a 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint 28 ezren lakták, 16 százalékuk magyar és csupán 1,4 százalékuk német. A tavalyi cenzus részleges adatai szerint a kiemelt turisztikai célpont lakossága 24 ezer fősre apadt.
2,2 millió eurós támogatásra számít az Országos Helyreállítási Programból Segesvár önkormányzata, amit a várfal egyes szakaszainak felújítására szánhat. Iulian Sârbu polgármester szerint az idegenforgalom fellendítését szolgálná a beruházás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!