Az Óratorony Segesvár egyik legfőbb jelképe
Fotó: Haáz Vince
Korszerűsítik a segesvári középkori várban található Óratorony tetőszerkezetét, amelyet legutóbb 129 éve újítottak fel. Szakemberek remélik, hogy az egyik legnépszerűbb erdélyi turisztikai célpont jelképének számító műemlék toronygombjában megtalálják a város 1894-ig írt krónikáját, és „folytathatják” a történetet napjainkig.
2023. május 10., 20:422023. május 10., 20:42
Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere kedden közölte az Agerpres hírügynökséggel, hogy elkezdődtek a restaurálási munkálatok, amelyeket korábban a feljegyzések szerint 1678-ban, 1788-ban, legutóbb pedig 1894-ben végeztek a tetőszerkezeten. A teljes felújítás a januárban aláírt szerződés szerint hét hónapot tart, a helyi önkormányzat 568 503 lejt fizet érte.
A munkálatokat nagy izgalommal várják a Segesvári Történeti Múzeum munkatársai is, ugyanis megtörténhet, hogy az Óratorony csúcsdíszében, a gömb formájú toronygombban egyfajta időkapszulára, a város krónikájára bukkannak, amelyet szerencsés esetben 1894-ben visszahelyeztek az akkori munkálatok megrendelői és elvégzői, értékes kortörténeti dokumentumokkal kiegészítve.
Nekiláttak. Az Óratorony tetőszerkezetét legutóbb 1894-ben újították fel
Fotó: Segesvár polgármesteri hivatala
Nicolae Teşculă múzeumigazgató ugyanis korábban jelezte, a 18. században felfedeztek egy hasonló krónikát, amelyet az 1676-os tűzvészt követő javításokkor, 1678-ban helyeztek el a toronygombban. „A tornyot 1788-ban is felújították, legutóbb 1894-ben. Ha visszatekintünk, 100–150 évente végeztek rajta javítási munkálatokat.
– nyilatkozta a szakember. A múzeumigazgató jelezte, korábban már összegyűjtötték a Segesvár életében kiemelkedő múlt századi történéseket, így az azóta jegyzett események lajstromba vétele maradt hátra: mint például a város által kapott rengeteg díj, az UNESCO világörökségi listájára való felvétel, számos rangos esemény, de például a népességfogyás is. Nicolae Teşculă felidézte, a nagy tűzvész után az első toronygombiratot egy nagy réz gömbben helyezték el.
Fotó: Haáz Vince
A segesvári vár legfőbb bejárata, az Óratorony – amely ma múzeumként működik – a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüstszobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. A 64 méter magas torony tetőszerkezetének csúcsdísze a toronygomb, amelyen egy időjárás-előrejelző szereppel is felruházott szélkakas található: ha a vár alatt húzódó város felé mutat, akkor a helyiek szerint jó idő várható, ám ha a vár belseje felé fordul, akkor eső lesz.
Fotó: Haáz Vince
Segesvár várfalaival, tornyaival, templomaival, középkori hangulatot sugárzó utcáival és lakóházaival 1999 óta az UNESCO-világörökség részét képezi. A Maros megyei várost a 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint 28 ezren lakták, 16 százalékuk magyar és csupán 1,4 százalékuk német. A tavalyi cenzus részleges adatai szerint a kiemelt turisztikai célpont lakossága 24 ezer fősre apadt.
2,2 millió eurós támogatásra számít az Országos Helyreállítási Programból Segesvár önkormányzata, amit a várfal egyes szakaszainak felújítására szánhat. Iulian Sârbu polgármester szerint az idegenforgalom fellendítését szolgálná a beruházás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!