Kiírták a Hargita megyei régiós népszavazást

Bíró Blanka , Gyergyai Csaba , Vásárhelyi-Nyemec Réka 2013. november 27., 17:45

December 22-ére írta ki a megye polgárai által kezdeményezett régiós témájú megyei népszavazást a Hargita Megyei Tanács – közölte szerdán az önkormányzat.

A testület szerdai, Tusnádfürdőre kihelyezett ülésén Borboly Csaba tanácselnök gazdasági adatokkal bizonyította: a megye veszített azáltal, hogy a jelenlegi közép-romániai fejlesztési régióhoz sorolták.

Borboly Csaba elmondta, hogy tanultak a népszavazási határozattervezet Maros és Szilágy megyei elutasításából, valamint a referendum Kovászna megyei kiírása elleni prefektusi keresetből. „Jogi érveket a mi határozatunkkal szemben nem lehet felhozni. Ha a prefektus mégis megtámadja, azt csak politikai parancsra teheti” – jelentette ki Borboly Csaba.

A tanácselnök elmondta: a 31 tagú önkormányzati testületben mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt (MPP), mind az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői megszavazták a határozatot. Csupán a román pártok három önkormányzati képviselője szavazott a referendum ellen. Borboly Csaba szerint elvben ők is egyetértettek azzal, hogy nem kedvez Hargita megyének a jelenlegi helyzet, de pártjuk döntése értelmében nemmel szavaztak.

A referendum megszervezésére 450 ezer lejt különített el a megye a tartalékalapjából. Borboly Csaba emlékeztetett arra, hogy a megyében közel 40 ezren írták alá a népszavazást kezdeményező íveket. Az aláírásgyűjtésbe az MPP is bekapcsolódott, és elvben az EMNP is támogatta azt. Az MTI kérdésére, hogy nem veszélyezteti-e a karácsonyi ünnep közelsége a népszavazás sikerét, az önkormányzati vezető kijelentette: „Székelyföld ügye mindenki számára megér tíz perc vagy fél óra ráfordítást”. Szerinte ugyanis ennyi idei tarthat a szavazás.

Amint arról beszámoltunk, az RMDSZ szeptember 26-án kezdte gyűjteni az aláírásokat azért, hogy Erdély hat megyéjében polgári kezdeményezéssel tartsanak megyei népszavazást a fejlesztési régiók átalakításáról. A székelyföldi kezdeményezést két hét alatt 170 ezer személy támogatta aláírásával.

Korábban csak Kovászna megye önkormányzata döntött a népszavazás kiírásáról, határozatát azonban a prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon. Kedden a Szilágy megyei önkormányzat, egy héttel korábban pedig a Maros megyei képviselőtestület utasította el a javaslatot. Kovászna, Hargita és Maros megye lakosságának azt a kérdést készülnek feltenni: akarják-e hogy a három megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal. A partiumi Bihar Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad központú régióra vonatkozott volna.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdai sajtótájékoztatóján egyébként elmondta: az aláírásokat felhasználják a régióátszervezés esetén a romániai magyar érdek érvényesítésére. Elképzelhető, hogy jövő év elején újra napirendre kerül a fejlesztési régiók átszervezése, akkor a 200 ezer szignót benyújtják a kormányhoz, ezzel nyomatékosítva a közösségi igényt – tájékoztatott a szövetségi elnök.

Kivárnak Bihar és Szatmár megyében

Szatmár és Bihar megyében még egyeztetnek a román pártokkal, így elhalasztották a népszavazás kiírását kezdeményező határozatterv benyújtását. „A célunkat gyakorlatilag elértük, hiszen az lett volna a terv, hogy ne vigyék el a helyi kompetenciákat, erre jött válaszként a decentralizációs törvény” – magyarázta lapunknak Pataki Csaba, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, emlékeztetve arra a napokban megszavazott jogszabályra, amely januártól nagyobb hatáskörrel ruházza fel a megyei önkormányzatokat és az alájuk rendelt intézmények bevételei sem „vándorolnak” majd a központi költségvetésbe.

Pataki leszögezte: a referendum majd akkor kerül terítékre, ha aktuális lesz; azzal politikai nyomást gyakorolhatnak, amennyiben a közigazgatási régiók ügye ismét napirendre kerül. Szatmár megyében a kormánykoalíció liberális képviselői különben hajlanak a kisebb régiók létrehozására, a szociáldemokraták viszont elutasítják azt.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke a Krónikának leszögezte: a Partiumban gyakorlatilag három kérdésre kerestek választ a lakosság körében: arra, hogy a hatásköröket ne vigyék el megyei szintről régiószintre, hogy két-négy megyés, kisebb régiókat hozzanak létre, illetve arra, hogy Bihar, Szilágy és Szatmár megyékkel közösen alkosson Nagyvárad központú régiót.

„Az aláírásgyűjtés megkezdése óta nagyon sok minden történt. Az alkotmánybíróság döntése gyakorlatilag lehetetlenné teszi azt, hogy jövőre az elnökválasztással egy időben népszavazást is kiírjanak a közigazgatási régióátszervezéshez szükséges alkotmánymódosításhoz” – magyarázta a helyi referendum-kezdeményezés aktualitásvesztését a parlamenti képviselő. Emlékeztetett rá, hogy Váradon az a ritka helyzet alakult ki, hogy régiósítási elképzelésük ötpárti támogatást élvez és erre az egységre ügyelniük kell. „Nekünk fontos, hogy párhuzamosan a román közösség támogatását is megőrizzük” – mondta Szabó.

Kovács Péter: megtettünk mindent

„Országos szinten megtettük azt, amit lehetett” – kommentálta a Krónikának a referendumterv aktuális helyzetét Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, aki szerint a Bihar és Szatmár megyében fölösleges lett volna benyújtani a tervezetet, a többségben lévő román tanácsosok úgyis leszavazták volna a kezdeményezést.

„Két hét alatt összegyűjtöttünk több mint kétszázezer aláírást, hogy felmutassuk a népakaratot. Az, hogy több helyen a referendum elbukott, az nem rajtunk múlott. Vagy a román pártok szavazták le, vagy a megyei prefektus támadta meg. Az viszont fontos, hogy ezek a szavazatok nem vesznek kárba” – magyarázta.

Szerinte akciójuknak közvetlen hatása nem volt a decentralizációs törvényre, pozitív hatását inkább abban látja, hogy a kormány „kimozdult merev hozzáállásából”, már rugalmasabban kezeli a régiósítási kérdést. „Az RMDSZ-t partnerként kezelik, ezt jelzi az is, hogy a decentralizációs törvényjavaslataink nagy részét elfogadták. Bizakodó vagyok: ha jövőre leülünk a gazdasági régióátszervezésről tárgyalni, akkor sikerül megegyezni” – mondta Kovács.

A főtitkár biztos abban, hogy a Hargita megyei népszavazás sikeres lesz, de azt azért jelezte: a helyi, illetve megyei referendumok eredményének figyelembe vételére a törvény nem kötelezi a kormányt, azok csak konzultatív jellegűek, de jövőbeli tárgyalásaikkor azt fegyvertényként mindenképp használni tudják majd.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat