
A részvételi költségvetés keretében kerülhetnek ki a magyar megnevezések
Fotó: Nagyváradi önkormányzat
A részvételi költségvetés keretében kerülhetnek ki Nagyvárad belvárosába az utcák, terek, földrajzi nevek történelmi elnevezései, ha az online szavazáshoz hasonlóan a jelenléti voksoláson is sikeresnek bizonyul az Erdélyi Magyar Néppárt projektje.
2022. szeptember 07., 08:312022. szeptember 07., 08:31
Megvan az esély arra, hogy kikerüljenek a történelmi magyar helynevek – utca-, tér- és földrajzi elnevezések – Nagyváradon a részvételi költségvetés keretében, miután első szakaszban sikeres lett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ez irányú kezdeményezése. Az első körben szervezett online szavazás sikeréről közösségi oldalán számolt be a politikai alakulat.
„Sikeres lett kezdeményezésünk a nagyváradi részvételi költségvetés keretében szervezett online szavazáson, így komoly esély van rá, hogy Szent László királyunk városának történelmi magyar utcanevei és térelnevezései végre kikerüljenek. Az online szavazáson túl vagyunk. Kezdeményezésünk – Önöknek hála – saját kategóriájában első, összesítésben pedig második lett. Köszönjük!” – írták.
Fotó: Bálint Eszter
„Most csak tőlünk függ, hogy sokévnyi küzdelmünk végre eredményesen záruljon!” – zárult a bejegyzésben, mely szerint az újabb szavazás részleteiről hamarosan tájékoztatják a nagyváradi magyarságot.
A nagyváradi városvezetés az előző évhez hasonlóan idén is meghirdette részvételi költségvetési programját, melynek keretében a legtöbb támogatást nyert projektekre 1 500 000 lejt különített el az önkormányzat.
Ennek keretében indította el az Erdélyi Magyar Néppárt a város történelmi örökségét turisztikai célból bemutató, többnyelvű – köztük magyar – táblák kihelyezését célzó projektjét, melynek részleteiről Csomortányi István pártelnök számolt be a Krónikának. Mint mondta, a belváros műemléki védettségű övezetébe helyeztetnék ki a történelmi toponímia elemeit úgy, hogy ahhoz magyarázat is tartozzon.
Fotó: Facebook/Florin Birta
Mivel a projektnek elvileg nem lenne szabad etnikai vagy vallási közösséghez kötődni, hanem a város teljes lakossága a haszonélvező, ezért minden olyan típusú történelmi megnevezés kikerülhet, amely a belvárosban létezett, még ha a többség kizárólag magyar nyelvű is.
– hívta fel a figyelmet a Bihar megyei tanács elnökének magyar ügyekért felelős tanácsadójaként is tevékenykedő politikus.
A kezdeményezők az online szavazást sikeresen abszolválták, a második szakasz a jelenléti szavazás lesz, melynek a részleteit még nem közölte az önkormányzat. Az előző években a város több negyedében előre meghirdetett helyszínen és időpontban lehetett szavazni, majd a városháza ülésterében hirdették meg az utolsó voksolási lehetőséget, így gyakorlatilag minden városrész be van vonva a programba, magyarázta Csomortányi István. A pártelnök szerint idén is hasonlóra kell számítani, és szerinte a jelenléti szavazáson való részvétel nem okozna gondot a váradi magyarságnak.
Fotó: Bálint Eszter
Meglátása szerint műemlék épületekre nem lenne ildomos felcsavarozni, így akár önálló oszlopokra helyezhetnék. További fontos része a projektnek, hogy helytörténészekkel közösen határoznák meg azon elnevezéseknek a körét, melyeket érdemes lenne kirakni. A kezdeményező szerint a történelmi helynév magyar nyelven kerülne ki, ezt fordítanák le románra is, hogy a többségi lakosság is értse, és fontos lenne, hogy a magyarázó szöveg több nyelven is olvasható legyen.
„Például a Zöldfa utca esetében azért adták ezt a nevet az utcának, mert ott volt egy Zöldfa elnevezésű fogadó, ennek az emlékét őrzi a megnevezés” – hozott fel egy példát Csomortányi, aki szerint ezt a kis magyarázatot akár négy nyelven is meg lehetne jeleníteni, hogy a turisták is értsék. „Számukra azonban az a lényeg, hogy a város lakossága is hozzáférhessen annak történelméhez” – hangsúlyozta az EMNP elnöke.
– hívta fel a figyelmet Csomortányi István azon kérdésünkre, hogy a projekt sikere esetén a váradi magyarság lemondana-e a magyar utcanevek kihelyezéséért folytatott több évtizedes harcáról. „Erről az irányról sem szabad lemondani, itt viszont nyílt egy olyan lehetőség, amit kár lett volna nem kihasználni.
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Már csak azért is, mert lehet, hogy bár nem általános formában és nem közösségi jogként kerülnek ki ilyen típusú feliratok, a többség elkezdi megszokni ezeket, és utána könnyebb lesz a teljes megoldást is elérni” – mondta bizakodón a nagyváradi projekt kapcsán az alakulat elnöke.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
szóljon hozzá!