A részvételi költségvetés keretében kerülhetnek ki a magyar megnevezések
Fotó: Nagyváradi önkormányzat
A részvételi költségvetés keretében kerülhetnek ki Nagyvárad belvárosába az utcák, terek, földrajzi nevek történelmi elnevezései, ha az online szavazáshoz hasonlóan a jelenléti voksoláson is sikeresnek bizonyul az Erdélyi Magyar Néppárt projektje.
2022. szeptember 07., 08:312022. szeptember 07., 08:31
Megvan az esély arra, hogy kikerüljenek a történelmi magyar helynevek – utca-, tér- és földrajzi elnevezések – Nagyváradon a részvételi költségvetés keretében, miután első szakaszban sikeres lett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ez irányú kezdeményezése. Az első körben szervezett online szavazás sikeréről közösségi oldalán számolt be a politikai alakulat.
„Sikeres lett kezdeményezésünk a nagyváradi részvételi költségvetés keretében szervezett online szavazáson, így komoly esély van rá, hogy Szent László királyunk városának történelmi magyar utcanevei és térelnevezései végre kikerüljenek. Az online szavazáson túl vagyunk. Kezdeményezésünk – Önöknek hála – saját kategóriájában első, összesítésben pedig második lett. Köszönjük!” – írták.
Fotó: Bálint Eszter
„Most csak tőlünk függ, hogy sokévnyi küzdelmünk végre eredményesen záruljon!” – zárult a bejegyzésben, mely szerint az újabb szavazás részleteiről hamarosan tájékoztatják a nagyváradi magyarságot.
A nagyváradi városvezetés az előző évhez hasonlóan idén is meghirdette részvételi költségvetési programját, melynek keretében a legtöbb támogatást nyert projektekre 1 500 000 lejt különített el az önkormányzat.
Ennek keretében indította el az Erdélyi Magyar Néppárt a város történelmi örökségét turisztikai célból bemutató, többnyelvű – köztük magyar – táblák kihelyezését célzó projektjét, melynek részleteiről Csomortányi István pártelnök számolt be a Krónikának. Mint mondta, a belváros műemléki védettségű övezetébe helyeztetnék ki a történelmi toponímia elemeit úgy, hogy ahhoz magyarázat is tartozzon.
Fotó: Facebook/Florin Birta
Mivel a projektnek elvileg nem lenne szabad etnikai vagy vallási közösséghez kötődni, hanem a város teljes lakossága a haszonélvező, ezért minden olyan típusú történelmi megnevezés kikerülhet, amely a belvárosban létezett, még ha a többség kizárólag magyar nyelvű is.
– hívta fel a figyelmet a Bihar megyei tanács elnökének magyar ügyekért felelős tanácsadójaként is tevékenykedő politikus.
A kezdeményezők az online szavazást sikeresen abszolválták, a második szakasz a jelenléti szavazás lesz, melynek a részleteit még nem közölte az önkormányzat. Az előző években a város több negyedében előre meghirdetett helyszínen és időpontban lehetett szavazni, majd a városháza ülésterében hirdették meg az utolsó voksolási lehetőséget, így gyakorlatilag minden városrész be van vonva a programba, magyarázta Csomortányi István. A pártelnök szerint idén is hasonlóra kell számítani, és szerinte a jelenléti szavazáson való részvétel nem okozna gondot a váradi magyarságnak.
Fotó: Bálint Eszter
Meglátása szerint műemlék épületekre nem lenne ildomos felcsavarozni, így akár önálló oszlopokra helyezhetnék. További fontos része a projektnek, hogy helytörténészekkel közösen határoznák meg azon elnevezéseknek a körét, melyeket érdemes lenne kirakni. A kezdeményező szerint a történelmi helynév magyar nyelven kerülne ki, ezt fordítanák le románra is, hogy a többségi lakosság is értse, és fontos lenne, hogy a magyarázó szöveg több nyelven is olvasható legyen.
„Például a Zöldfa utca esetében azért adták ezt a nevet az utcának, mert ott volt egy Zöldfa elnevezésű fogadó, ennek az emlékét őrzi a megnevezés” – hozott fel egy példát Csomortányi, aki szerint ezt a kis magyarázatot akár négy nyelven is meg lehetne jeleníteni, hogy a turisták is értsék. „Számukra azonban az a lényeg, hogy a város lakossága is hozzáférhessen annak történelméhez” – hangsúlyozta az EMNP elnöke.
– hívta fel a figyelmet Csomortányi István azon kérdésünkre, hogy a projekt sikere esetén a váradi magyarság lemondana-e a magyar utcanevek kihelyezéséért folytatott több évtizedes harcáról. „Erről az irányról sem szabad lemondani, itt viszont nyílt egy olyan lehetőség, amit kár lett volna nem kihasználni.
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Már csak azért is, mert lehet, hogy bár nem általános formában és nem közösségi jogként kerülnek ki ilyen típusú feliratok, a többség elkezdi megszokni ezeket, és utána könnyebb lesz a teljes megoldást is elérni” – mondta bizakodón a nagyváradi projekt kapcsán az alakulat elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!