
A részvételi költségvetés keretében kerülhetnek ki a magyar megnevezések
Fotó: Nagyváradi önkormányzat
A részvételi költségvetés keretében kerülhetnek ki Nagyvárad belvárosába az utcák, terek, földrajzi nevek történelmi elnevezései, ha az online szavazáshoz hasonlóan a jelenléti voksoláson is sikeresnek bizonyul az Erdélyi Magyar Néppárt projektje.
2022. szeptember 07., 08:312022. szeptember 07., 08:31
Megvan az esély arra, hogy kikerüljenek a történelmi magyar helynevek – utca-, tér- és földrajzi elnevezések – Nagyváradon a részvételi költségvetés keretében, miután első szakaszban sikeres lett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ez irányú kezdeményezése. Az első körben szervezett online szavazás sikeréről közösségi oldalán számolt be a politikai alakulat.
„Sikeres lett kezdeményezésünk a nagyváradi részvételi költségvetés keretében szervezett online szavazáson, így komoly esély van rá, hogy Szent László királyunk városának történelmi magyar utcanevei és térelnevezései végre kikerüljenek. Az online szavazáson túl vagyunk. Kezdeményezésünk – Önöknek hála – saját kategóriájában első, összesítésben pedig második lett. Köszönjük!” – írták.
Fotó: Bálint Eszter
„Most csak tőlünk függ, hogy sokévnyi küzdelmünk végre eredményesen záruljon!” – zárult a bejegyzésben, mely szerint az újabb szavazás részleteiről hamarosan tájékoztatják a nagyváradi magyarságot.
A nagyváradi városvezetés az előző évhez hasonlóan idén is meghirdette részvételi költségvetési programját, melynek keretében a legtöbb támogatást nyert projektekre 1 500 000 lejt különített el az önkormányzat.
Ennek keretében indította el az Erdélyi Magyar Néppárt a város történelmi örökségét turisztikai célból bemutató, többnyelvű – köztük magyar – táblák kihelyezését célzó projektjét, melynek részleteiről Csomortányi István pártelnök számolt be a Krónikának. Mint mondta, a belváros műemléki védettségű övezetébe helyeztetnék ki a történelmi toponímia elemeit úgy, hogy ahhoz magyarázat is tartozzon.
Fotó: Facebook/Florin Birta
Mivel a projektnek elvileg nem lenne szabad etnikai vagy vallási közösséghez kötődni, hanem a város teljes lakossága a haszonélvező, ezért minden olyan típusú történelmi megnevezés kikerülhet, amely a belvárosban létezett, még ha a többség kizárólag magyar nyelvű is.
– hívta fel a figyelmet a Bihar megyei tanács elnökének magyar ügyekért felelős tanácsadójaként is tevékenykedő politikus.
A kezdeményezők az online szavazást sikeresen abszolválták, a második szakasz a jelenléti szavazás lesz, melynek a részleteit még nem közölte az önkormányzat. Az előző években a város több negyedében előre meghirdetett helyszínen és időpontban lehetett szavazni, majd a városháza ülésterében hirdették meg az utolsó voksolási lehetőséget, így gyakorlatilag minden városrész be van vonva a programba, magyarázta Csomortányi István. A pártelnök szerint idén is hasonlóra kell számítani, és szerinte a jelenléti szavazáson való részvétel nem okozna gondot a váradi magyarságnak.
Fotó: Bálint Eszter
Meglátása szerint műemlék épületekre nem lenne ildomos felcsavarozni, így akár önálló oszlopokra helyezhetnék. További fontos része a projektnek, hogy helytörténészekkel közösen határoznák meg azon elnevezéseknek a körét, melyeket érdemes lenne kirakni. A kezdeményező szerint a történelmi helynév magyar nyelven kerülne ki, ezt fordítanák le románra is, hogy a többségi lakosság is értse, és fontos lenne, hogy a magyarázó szöveg több nyelven is olvasható legyen.
„Például a Zöldfa utca esetében azért adták ezt a nevet az utcának, mert ott volt egy Zöldfa elnevezésű fogadó, ennek az emlékét őrzi a megnevezés” – hozott fel egy példát Csomortányi, aki szerint ezt a kis magyarázatot akár négy nyelven is meg lehetne jeleníteni, hogy a turisták is értsék. „Számukra azonban az a lényeg, hogy a város lakossága is hozzáférhessen annak történelméhez” – hangsúlyozta az EMNP elnöke.
– hívta fel a figyelmet Csomortányi István azon kérdésünkre, hogy a projekt sikere esetén a váradi magyarság lemondana-e a magyar utcanevek kihelyezéséért folytatott több évtizedes harcáról. „Erről az irányról sem szabad lemondani, itt viszont nyílt egy olyan lehetőség, amit kár lett volna nem kihasználni.
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Már csak azért is, mert lehet, hogy bár nem általános formában és nem közösségi jogként kerülnek ki ilyen típusú feliratok, a többség elkezdi megszokni ezeket, és utána könnyebb lesz a teljes megoldást is elérni” – mondta bizakodón a nagyváradi projekt kapcsán az alakulat elnöke.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!