
Jogi fogódzkodókat keresnek az egykori nagyváradi Olaszi temetőből lett park Mihai Viteazul névre keresztelésének megakadályozásához, miután – mint arról lapunkban beszámoltunk – a városi közgyűlés legutóbbi ülésén minden tiltakozás ellenére megszavazta az egykori temetőből lett zöldövezet elkeresztelését.
2013. június 24., 23:222013. június 24., 23:22
2013. június 24., 23:232013. június 24., 23:23
Noha Adriana Lipoveanu főépítész szerint csupán a köztulajdonban lévő létesítményt nevezik el, nem pedig magát a telket, így annak tulajdonosainak a beleegyezésére nincs szükségük, mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Magyar Néppárt vitatja ennek valósságát. Szabó Ödön, a szövetség Bihar megyei elnöke a Krónikának jelezte, először ezen a vonalon indulnak el, és utánajárnak, hogy ebben a döntésben valóban megkerülhető-e a görög és a római katolikus egyház, amely tizenöt évre bérbe adta területét a helyi önkormányzatnak. Ezt követően a prefektúra szakbizottsági jelentését ellenőrzik, és a vizsgálódások eredményének függvényében megpróbálhatják megtámadni a határozatot a közigazgatósági bíróságon.
Zatykó Gyula, a néppárt helyi alelnöke is hasonló lépéseket tervez, ám információi szerint létezik egy olyan törvény is, amely eleve tiltja, hogy olyan telekre építkezzenek, ahol még emberi csontok vannak a földben, márpedig ezen a területen még bőven megtalálhatók a régi temető maradványai. „Ha valóban létezik ilyen törvény, akkor a helyet nem is lehet parknak nevezni, egészen addig, amíg ki nem veszik a csontokat\" – magyarázta. Az EMNP amúgy a procedúrában is kifogást talált, a napirendi pontban ugyanis két tétel szerepelt, így a régi történelmi nevén ismert Olaszi park Mihai Viteazul névre keresztelése mellett a Szőllősi park nevének hivatalosítását is megszavazták. „Ez a két ügyet nem lehet egy csomagba tenni\" – véli Zatykó.
A váradi önkormányzat határozatát következő lépésként a prefektúrára küldik láttamozásra, de Szabó Ödön nem túl optimistán várja az eredményt. „Ha igazunk van, és ha prefektúra valóban politikailag független lenne, akkor visszaküldené az anyagot, de attól félek, ez nem így fog történni\" – mondta. Ők mindenesetre kikérik majd a tanácsülés jegyzőkönyvét is, és megpróbálják először jogi úton rendezni az ügyet. Amennyiben beigazolódnak azok az önkormányzatközeli híresztelések, amelyek szerint Ilie Bolojan polgármester azért javasolta a Mihai Viteazul nevet a parknak, hogy utána odaköltöztethesse a fejedelem főtéren álló lovasszobrát, helyet csinálva így Ferdinánd király emlékművének a Szent László (Unirii) téren, akkor az Szabó szerint egy különálló téma lesz. Úgy gondolja, hogy a nagyváradiak szolidaritása megmutatkozik majd az ügyben.
Aláírásgyűjtés a Szent László térért
On-line aláírásgyűjtést indult a napokban a nagyváradi önkormányzat múlt heti ülésén elfogadott, a Szent László (Unirii) tér felújítási tervének megváltoztatása miatt. Az új projekt – mint arról beszámoltunk – a tanácsülést megelőzően nem volt sem közvitára bocsátva, és a szükséges engedélyekkel sem rendelkezik. Lapunk megtudta, a petíció – egyébként nevük elhallgatását kérő – kezdeményezői olyan, bevallásuk szerint „aggódó nagyváradiak\", akik nem tartoznak sem politikai párthoz, sem civil szervezethez. „Ezzel a petícióval szeretnénk felébreszteni a közvéleményt, és abban reménykedünk, hogy a lakosság támogatása láttán azok, akik arra hivatottak megállítják ezt az eljárást\" – magyarázták a Krónikának. Az aláírásgyűjtést támogatja Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke is, aki lapunk kérdésére elmondta, jogászokkal konzultálnak az ügyben, és ha a törvénytelenség beigazolódik, a bíróságon támadják majd meg a határozatot. „A kétharmados többség, amelyet a Szociálliberális Unió (USL) birtokol a városi tanácsban, nem azt jelenti, hogy bármit lenyomhatnak a torkunkon. A többségi diktatúra nem demokrácia\" – szögezte le a politikus.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!