Hirdetés

Kevesebb az érvénytelen levélszavazat – Eltúlozták az erdélyi magyar pártok a voksok számát

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

Tizenegy százalékkal csökkent a külhoni választópolgárok szavazókedve idén a 2014-es országgyűlési választásokhoz képest, ugyanakkor a határon túl feladott levélszavazatok tizenhat százaléka volt érvénytelen.

Rostás Szabolcs

2018. április 18., 09:252018. április 18., 09:25

2018. április 18., 09:352018. április 18., 09:35

A magyarországi országgyűlési választáson levélben leadott szavazatok tizenhat százaléka volt érvénytelen idén, ez az arány négy százalékkal kevesebb a 2014-es megmérettetésen jegyzett arányhoz képest.

Többek között ez derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által lapunk rendelkezésére bocsátott adatokból, amelyeket az április 8-ai választás nem jogerős végeredményének közzététele után kértünk ki az intézménytől.

Hirdetés

Az NVI az elmúlt hétvégén fejezte be az országgyűlési választásra leadott levélszavazatok összeszámolását, a hivatalos tájékoztatásból azonban nem derült ki, hogy pontosan mennyi szavazat, illetve azonosító nyilatkozat volt érvénytelen. (Mint ismert, 2014 után másodszor szavazhattak levélben a választáson a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, akik nagyrészt külhoni magyarok, illetve olyanok, akik úgy költöztek külföldre, hogy felszámolták magyarországi lakcímüket.)

Listár Dánieltől, a választási iroda kommunikációs főosztályvezetőjétől írásos megkeresésünk nyomán megtudtuk, 267 233 levélszavazat érkezett be az intézményhez, ebből 225 471 az érvényes szavazási iratok száma.

Tekintettel arra, hogy a levélben szavazók névjegyzékében lévő (vagyis előzetesen regisztrált) választópolgárok száma jelenleg 378 449 fő, kiderül, hogy a határon túli magyar szavazók hetven százaléka élt választójogával az április 8-ai megmérettetésen (az anyaországban ugyanilyen, 70,22 százalékos arányban járultak urnákhoz a választók). Ez tizenegy százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőtti helyzethez képest, a 2014-es országgyűlési választáson ugyanis 195 338 külhoni szavazópolgár szerepelt a névjegyzékben, akiknek 81 százaléka (158 654 választó) küldte be levélszavazatát.

A külhoni szavazókedv „lanyhulásának” több oka is van, például több ezer levélcsomagot nem vett át a tulajdonosa a külképviseletektől

(feltételezések szerint sokan elfelejthették, hogy a regisztrációkor oda kérték a levélcsomagot), ugyanakkor vélhetően számottevő mennyiségű levélszavazatot juttatott vissza a törvényes határidőn túl a posta, emiatt a szavazat érvénytelen. (Lapunk rákérdezett az NVI-nél arról is, hozzávetőlegesen hány levélszavazat érezett be hozzájuk késve, ám erre nem kaptunk választ.)

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Az előzetes, tájékoztató adatok értelmében (a levélszavazás hivatalos eredményét a Nemzeti Választási Bizottság fogja megállapítani, várhatóan a napokban) az érvényes szavazási iratok száma 225 471, az érvényteleneké pedig 41 762. Az érvénytelen voksok jelenlegi tizenhat százalékos aránya enyhe javulást mutat ahhoz viszonyítva, hogy 2014-ben még a levélvoksok húsz százaléka (szám szerint 30 ezer) volt érvénytelen.

Arra vonatkozóan az NVI-nél nincs adat, hogy hány érvénytelen szavazat érkezett idén Romániából.

Azt viszont megtudtuk, hogy értesítési cím alapján Romániából 108 886, Szerbiából 36 163, Horvátországból 195, Szlovéniából 120, a kettős állampolgárságot tiltó országokból pedig 4948 érvényes szavazási irat jutott el az NVI-hez Budapestre. Ehhez hozzáadódik az a 67 540 levélszavazat, amely azoktól a választópolgároktól érkezett be, akik az értesítést e-mailben kérték. A levélszavazatok érvénytelenítésének okát firtató kérdésünkre az NVI illetékesétől megtudtuk,

típushiba, hogy a visszaérkező boríték nem tartalmazta az azonosító nyilatkozatot, illetve hogy hiányosan vagy rossz adatokkal volt kitöltve, vagy a boríték nem volt lezárva.

Egyébként nagyjából ugyanezek a hibák bukkantak fel négy évvel ezelőtt, valamint a két évvel ezelőtti kvótanépszavazás során is a levélszavazatok kapcsán. Amúgy az érvénytelen szavazólapok száma (471) eltörpül a több mint negyvenezer érvénytelen azonosító nyilatkozat számához képest. Különben a Fidesz–KDNP növelte külhoni támogatottságát: míg 2014-ben a külhoni magyarok 95,49, idén 96,24 százaléka szavazott a kormánypártokra.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Az NVI-től kapott adatokkal kapcsolatban további érdekességre is felfigyeltünk.

Miközben a választási iroda szerint Romániából 108 886 érvényes levélszavazat futott be, ez semmiképpen nem egyezik a választás itteni lebonyolításában segédkező erdélyi magyar pártok, társadalmi szervezetek által közölt adatokkal;

még akkor sem, ha idesoroljuk az érvénytelen voksok többségét. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a választás után arról beszélt, hogy becslések szerint 180–195 ezer körüli azoknak az erdélyi magyaroknak a száma, akik a magyarországi választásra regisztráltak és leadták voksukat. A politikus elmondta továbbá, az RMDSZ mintegy 100 ezer erdélyi magyar embernek segített szavazata leadásában. Sőt Hargita, Kovászna és Maros megye RMDSZ-es tanácselnöke közös közleményében azt állította: a Székelyföldön élő külhoni állampolgárok több mint 120 ezer szavazattal járultak hozzá a Fidesz–KDNP sikeréhez, szerintük ezek a szavazatok az RMDSZ segítségével jutottak célba.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azt közölte: az Erdélyben leadott levélszavazatok csaknem felét, 67 ezer voksot gyűjtöttek be és szállítottak el időben Magyarország csíkszeredai és kolozsvári külképviseletéhez. Mindebből az következik, hogy semmiképpen nem szavazott az országgyűlési választáson 180–190 ezer romániai magyar, valós számuk ennél néhány tízezerrel kevesebb.

korábban írtuk

Nem jogerős végeredmény: a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van az Országgyűlésben
Nem jogerős végeredmény: a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van az Országgyűlésben

Befejezték a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson leadott összes szavazat megszámolását, valamennyi egyéni választókerületben megszületett a nem jogerős végeredmény. A Fidesz–KDNP kétharmados többséggel rendelkezik majd az új Országgyűlésben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 27., péntek

Vasútfelújítás Erdélyben: kiszabadul a gyönyörű szoros a bürokrácia szorításából?

A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.

Vasútfelújítás Erdélyben: kiszabadul a gyönyörű szoros a bürokrácia szorításából?
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Azonosítatlan sírokra bukkantak a ledőlt templomtorony helyén Szilágycsehben

Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.

Azonosítatlan sírokra bukkantak a ledőlt templomtorony helyén Szilágycsehben
2026. február 27., péntek

Itt a vége: egyoldalúan felbontja a botrányos körgyűrűszerződést a kincses város önkormányzata

Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.

Itt a vége: egyoldalúan felbontja a botrányos körgyűrűszerződést a kincses város önkormányzata
2026. február 27., péntek

Uzsoraügy Kolozsváron: házkutatások és lefoglalások több mint 200 ezer eurós kár miatt

Uzsorakamatra nyújtott törvénytelen hitelek, valamint zsarolás és rongálás bűncselekményének gyanúsítottjainál tartottak pénteken négy házkutatást Kolozsváron és a kincses város szomszédságában fekvő Szászfenesen.

Uzsoraügy Kolozsváron: házkutatások és lefoglalások több mint 200 ezer eurós kár miatt
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Vélhetően a behívó elől menekülő ukrán férfi holttestét találták meg a Tiszában Máramaros megyében

Újabb férfi holttestét emelték ki pénteken a Tiszából a folyó romániai partján, az ukrajnai Aknaszlatinával szemközt található Szarvaszó és Hosszúmező közötti térségben.

Vélhetően a behívó elől menekülő ukrán férfi holttestét találták meg a Tiszában Máramaros megyében
2026. február 27., péntek

Nem „kóborok”, hanem magukra hagyottak. Riport az állatvédelem frontvonalából

Az állatvédelemről sokáig legfeljebb akkor esett szó, amikor egy-egy megrázó eset felkavarta a közvéleményt. Az elmúlt évtizedekben azonban csendes, mégis mélyreható változás zajlott le Erdélyben. Riportunkban ennek az átalakulásnak jártunk utána.

Nem „kóborok”, hanem magukra hagyottak. Riport az állatvédelem frontvonalából
2026. február 26., csütörtök

Csaknem 10 millió euróból bővítik a váradi Szacsvay-iskolát

Nagyszabású bővítés vár a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolára, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén elfogadta a tanintézet új melléképületének részletes kivitelezési terveit.

Csaknem 10 millió euróból bővítik a váradi Szacsvay-iskolát
Hirdetés
2026. február 26., csütörtök

„Vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk”. Parajd polgármestere a katasztrófa sújtotta település jövőjéről

Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.

„Vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk”. Parajd polgármestere a katasztrófa sújtotta település jövőjéről
2026. február 26., csütörtök

Kazánszerelőnek adta ki magát, kilenc embert csapott be fél év alatt

Fűtőközpontok szerelőjének adta ki magát, és fél év alatt kilenc embert vert át egy 40 éves páncélcsehi férfi. A Kolozs megyei illető 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a kolozsvári bíróság.

Kazánszerelőnek adta ki magát, kilenc embert csapott be fél év alatt
2026. február 26., csütörtök

Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei közé került egy erdélyi református templom

Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei közé került a Hunyad megyei Őraljaboldogfalván található református templom. A felbecsülhetetlen értékű freskókkal díszített műemlék megmentése most nemzetközi összefogással indulhat meg.

Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei közé került egy erdélyi református templom
Hirdetés
Hirdetés