
Fotó: MTI
Tizenegy százalékkal csökkent a külhoni választópolgárok szavazókedve idén a 2014-es országgyűlési választásokhoz képest, ugyanakkor a határon túl feladott levélszavazatok tizenhat százaléka volt érvénytelen.
2018. április 18., 09:252018. április 18., 09:25
2018. április 18., 09:352018. április 18., 09:35
A magyarországi országgyűlési választáson levélben leadott szavazatok tizenhat százaléka volt érvénytelen idén, ez az arány négy százalékkal kevesebb a 2014-es megmérettetésen jegyzett arányhoz képest.
Az NVI az elmúlt hétvégén fejezte be az országgyűlési választásra leadott levélszavazatok összeszámolását, a hivatalos tájékoztatásból azonban nem derült ki, hogy pontosan mennyi szavazat, illetve azonosító nyilatkozat volt érvénytelen. (Mint ismert, 2014 után másodszor szavazhattak levélben a választáson a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, akik nagyrészt külhoni magyarok, illetve olyanok, akik úgy költöztek külföldre, hogy felszámolták magyarországi lakcímüket.)
Tekintettel arra, hogy a levélben szavazók névjegyzékében lévő (vagyis előzetesen regisztrált) választópolgárok száma jelenleg 378 449 fő, kiderül, hogy a határon túli magyar szavazók hetven százaléka élt választójogával az április 8-ai megmérettetésen (az anyaországban ugyanilyen, 70,22 százalékos arányban járultak urnákhoz a választók). Ez tizenegy százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőtti helyzethez képest, a 2014-es országgyűlési választáson ugyanis 195 338 külhoni szavazópolgár szerepelt a névjegyzékben, akiknek 81 százaléka (158 654 választó) küldte be levélszavazatát.
(feltételezések szerint sokan elfelejthették, hogy a regisztrációkor oda kérték a levélcsomagot), ugyanakkor vélhetően számottevő mennyiségű levélszavazatot juttatott vissza a törvényes határidőn túl a posta, emiatt a szavazat érvénytelen. (Lapunk rákérdezett az NVI-nél arról is, hozzávetőlegesen hány levélszavazat érezett be hozzájuk késve, ám erre nem kaptunk választ.)
Fotó: Gecse Noémi
Az előzetes, tájékoztató adatok értelmében (a levélszavazás hivatalos eredményét a Nemzeti Választási Bizottság fogja megállapítani, várhatóan a napokban) az érvényes szavazási iratok száma 225 471, az érvényteleneké pedig 41 762. Az érvénytelen voksok jelenlegi tizenhat százalékos aránya enyhe javulást mutat ahhoz viszonyítva, hogy 2014-ben még a levélvoksok húsz százaléka (szám szerint 30 ezer) volt érvénytelen.
Azt viszont megtudtuk, hogy értesítési cím alapján Romániából 108 886, Szerbiából 36 163, Horvátországból 195, Szlovéniából 120, a kettős állampolgárságot tiltó országokból pedig 4948 érvényes szavazási irat jutott el az NVI-hez Budapestre. Ehhez hozzáadódik az a 67 540 levélszavazat, amely azoktól a választópolgároktól érkezett be, akik az értesítést e-mailben kérték. A levélszavazatok érvénytelenítésének okát firtató kérdésünkre az NVI illetékesétől megtudtuk,
Egyébként nagyjából ugyanezek a hibák bukkantak fel négy évvel ezelőtt, valamint a két évvel ezelőtti kvótanépszavazás során is a levélszavazatok kapcsán. Amúgy az érvénytelen szavazólapok száma (471) eltörpül a több mint negyvenezer érvénytelen azonosító nyilatkozat számához képest. Különben a Fidesz–KDNP növelte külhoni támogatottságát: míg 2014-ben a külhoni magyarok 95,49, idén 96,24 százaléka szavazott a kormánypártokra.
Fotó: Gecse Noémi
Az NVI-től kapott adatokkal kapcsolatban további érdekességre is felfigyeltünk.
még akkor sem, ha idesoroljuk az érvénytelen voksok többségét. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a választás után arról beszélt, hogy becslések szerint 180–195 ezer körüli azoknak az erdélyi magyaroknak a száma, akik a magyarországi választásra regisztráltak és leadták voksukat. A politikus elmondta továbbá, az RMDSZ mintegy 100 ezer erdélyi magyar embernek segített szavazata leadásában. Sőt Hargita, Kovászna és Maros megye RMDSZ-es tanácselnöke közös közleményében azt állította: a Székelyföldön élő külhoni állampolgárok több mint 120 ezer szavazattal járultak hozzá a Fidesz–KDNP sikeréhez, szerintük ezek a szavazatok az RMDSZ segítségével jutottak célba.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azt közölte: az Erdélyben leadott levélszavazatok csaknem felét, 67 ezer voksot gyűjtöttek be és szállítottak el időben Magyarország csíkszeredai és kolozsvári külképviseletéhez. Mindebből az következik, hogy semmiképpen nem szavazott az országgyűlési választáson 180–190 ezer romániai magyar, valós számuk ennél néhány tízezerrel kevesebb.

Befejezték a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson leadott összes szavazat megszámolását, valamennyi egyéni választókerületben megszületett a nem jogerős végeredmény. A Fidesz–KDNP kétharmados többséggel rendelkezik majd az új Országgyűlésben.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
szóljon hozzá!