
Kevés erdélyi településen alkalmazták azt a miniszteri rendeletet, amely előírta, hogy 2015 végéig a magyar vonatkozású műemlékeket magyar nyelvű felirattal is el kell látni – mondta az MTI-nek a nyelvi jogokról szervezett kedd esti kolozsvári pódiumbeszélgetés után Hegedüs Csilla, aki 2014-ben kulturális miniszterként írta alá a rendeletet.
2016. december 06., 22:532016. december 06., 22:53
2016. december 07., 10:132016. december 07., 10:13
Hegedüs Csilla (képünkön) megemlítette: tudomása szerint Nagyváradon, Kolozsváron és Tordán kerültek ki a rendelet kihirdetése óta többnyelvű feliratok a műemlékekre; Kolozsváron és Tordán a rendelet kihirdetése előtt elindult folyamat folytatódott.
Az RMDSZ színeiben képviselői mandátumra pályázó politikus az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által szervezett pódiumbeszélgetésen idézte fel a jogszabály elfogadtatásának a körülményeit. Megjegyezte: a minisztérium jogászai nem járultak hozzá, hogy a rendelet szankciókat is tartalmazzon, és elfogadása óta olyan kormányai voltak Romániának, amelyek nem kérték számon a jogszabály betartását, sok önkormányzat pedig arra hivatkozva nem hajtja végre a rendeletet, hogy nincsen erre pénze.
A beszélgetésen részt vevő Vincze Loránt FUEN-elnök arra figyelmeztetett, hogy a többnyelvűség nemcsak viszi, hanem hozhatja is a pénzt. Egy baszkföldi kutatás adatait említette, amely szerint a baszk nyelv újraélesztési programja munkahelyek tízezreit teremtette meg, és több bevételt hozott, mint amennyibe került. A FUEN-elnök azt is megemlítette, hogy az európai államok akkor is lehetnek nagyvonalúak a kisebbségekkel szemben, ha nincs erre törvény. Példaként a franciaországi Bretagne és Elzász régiók esetét említette, amelyekben megszokott gyakorlat a többnyelvű feliratozás.
Vincze Loránt megemlítette: csak azok az országok várhatják el a területükön élő nemzeti kisebbségektől a lojalitást, amelyek olyan környezetet teremtenek, amelyben a kisebbség jól érzi magát. Úgy vélte: a romániai magyarság otthonossági érzetét szolgálná, ha hivatalos regionális nyelvvé válna Romániában a magyar nyelv.
Bethlendi András jogász, a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblákért küzdő Musai-Muszáj akciócsoport képviselője elmondta: a táblák ügyében folytatott per keddi tárgyalásán fordulat történt, ugyanis sikerült bizonyítaniuk, hogy valótlan állításon alapul a polgármesteri hivatal érvelése, mely szerint a többnyelvű feliratozást előíró közigazgatási törvény életbe lépésekor a kolozsvári magyarság aránya már nem érte el a 20 százalékos küszöbértéket. Hozzátette: a statisztikai hivataltól kapott irattal bizonyították, hogy a törvény életbe lépésekor az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, akkor pedig a kolozsvári magyarság aránya meghaladta a küszöböt.
Csoma Botond kolozsvári önkormányzati képviselő, parlamenti képviselőjelölt elmondta: meggyőződése szerint a kolozsvári helységnévtábla ügye nem egyszerű nyelvhasználati ügy, hanem jelképes tartalommal is bír. Hozzátette: ha parlamenti mandátumot szerez, a nyelvhasználati küszöb csökkentését fogja kezdeményezni.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!