Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök hangsúlyozta: a vallásszabadság nem csak az unitáriusoké
Fotó: Boda L. Gergely
Magyar és román nyelvű istentisztelettel, könyvbemutatóval és kiállítással emlékeznek meg szerdán és csütörtökön Bukarestben arról a 450 éve Tordán tartott országgyűlésről, amely 1568. január 13-án a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.
2018. április 17., 13:392018. április 17., 13:39
2018. április 17., 13:402018. április 17., 13:40
Az unitárius egyház, amely a vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at, a jubileumi év kiemelt állomásának tekinti Bukarestet: a kétnapos ünnepségekre a kolozsvári püspökség és teológia egy legalább húsztagú küldöttsége érkezik a román fővárosba – tudta meg az MTI a Magyar Unitárius Egyház püspökétől.
Bálint Benczédi Ferenc elmondta:
Bukarestben 80–100 tagot számlál az unitárius közösség, amelynek havi rendszerességgel tart istentiszteletet a szász evangélikus templomban egy Brassóból vagy Kolozsvárról idelátogató lelkész.
Fotó: Facebook/Magyar Unitárius Egyház
A püspök rámutatott: a vallásszabadság nem csak az unitáriusoké, ezért a bukaresti Calvineumban tartandó szerdai magyar, illetve csütörtöki román nyelvű istentiszteletre, a Balassi Intézetben szerda este megnyitandó, az unitárius egyház négy és fél évszázados történetét ismertető kiállításra, illetve a hungarológiai intézet tanáraival közösen kiadott A lelkiismeret szabadsága és a szabadság lelkiismerete című román nyelvű tanulmány- és esszékötet csütörtöki, a Román Kulturális Intézetben tartandó bemutatójára a testvérfelekezetek képviselőit is várják.
– mondta a püspök. Felidézte: februárban az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el azt a jogszabályt, amely a vallásszabadság napjává nyilvánítja Magyarországon január 13-át. Az erdélyi történelmi magyar egyházak a 450. évfordulón közösen kezdeményezték, hogy a magyar, a román és az Európai Parlament foglalja határozatba a tordai ediktum méltatását, a román és a magyar parlament pedig nyilvánítsa január 13-át a vallásszabadság emléknapjává. A felkérésre egyelőre csak Budapest reagált.
A vallásszabadság napjává nyilvánította kedden az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!