
Irrelevánsnak tartja Kereskényi Gábor polgármester, hogy egy ingatlanportál felmérése szerint Szatmárnémeti Erdély legkevésbé biztonságos városa. Az elöljáró lapunknak a közbiztonság növelése érdekében hozott intézkedésekről is beszámolt.
2017. február 02., 13:412017. február 02., 13:41
Irrelevánsnak tartja Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a Storia.ro ingatlanportál felmérését, amely szerint erdélyi viszonylatban a partiumi megyeszékhely a legkevésbé biztonságos város. Az elöljáró a Krónikának úgy fogalmazott: nem ingatlanos blogoknak kellene megállapítaniuk egy-egy település közbiztonságának szintjét. Szerinte a sajtó indokolatlanul kapta fel a napokban a felmérést, „pedig a kormány gondoskodik róla, hogy ne legyen uborkaszezon\".
Kereskényi ugyanakkor azt is elmondta: Szatmárnémetiben, mint bármelyik városban, van mit javítani a közbiztonságon, de a megyeszékhely e téren nem áll rosszabbul, mint akármelyik másik erdélyi település, „a Kárpátokon túli régióról nem is beszélve\". A polgármester kifejtette: a biztonsági szint növelése érdekében több intézkedést is terveznek, például hamarosan bővítik a közvilágítási rendszert, főként a lakónegyedekben. A projektre az idei költségvetésben elkülönítették a szükséges összeget, és már tanulmányokat is rendeltek. Ezenkívül bővítenék a jelenleg 66 térfigyelő kamerából álló városi hálózatot, ugyanakkor az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi rendőrség állományát is növelik, ennek érdekében most is zajlanak a versenyvizsgák. Kereskényi rámutatott: reálisan felmérve a helyzetet, a városban még 25 helyi rendőrre lenne szükség, akiket nem irodai munkára, hanem gyalogos járőrözésre alkalmaznának.
A Storia.ro ingatlanközvetítő portál egyébként tavaly november és idén január között végzett közvélemény-kutatást: a portált meglátogató felhasználók néhány kérdésre válaszolhattak arra vonatkozóan, hogy a lakhelyüket, azaz a negyedet, ahol élnek mennyire tartják biztonságosnak, zajosnak, tisztának, költségesnek, illetve mennyire elégedettek a környéken található üzletek, intézmények, kulturális, oktatási és egészségügyi létesítmények, zöldövezetek tekintetében. A D&D Research piackutató céggel közösen végzett felmérésben közel 94 ezren vettek részt a Storia.ro közleménye szerint, arra ugyanakkor nem térnek ki, hogy az egyes településekről hány lakos osztotta meg a véleményét.
Az önbevallásos értékelések szerint Nagyvárad a legbiztonságosabb város, ezt követi Brassó, Kolozsvár, Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy és Temesvár. Ezzel szemben Alexandria, Suceava és Szatmárnémeti bizonyult a legveszélyesebbnek, ez utóbbi és Resicabánya – amely a negatív lista tizedik helyét foglalja el – az egyetlen erdélyi város az utolsó tíz helyezett között.
Régiók szerinti leosztásban Erdélyt tartják a legveszélytelenebbnek, a sorban pedig a Körösök vidéke és Bukarest környéke következik. Az ellenkező oldalon Máramaros környékét és Moldvát tartják a legkevésbé biztonságosnak. Az ingatlanközvetítő portál lakónegyedek szerinti összeállítást is közölt, eszerint előkelő helyezést ért el Kolozsvár több térsége is: a Donát az ország legbiztonságosabb negyedének bizonyult, míg a Györgyfalvi a negyedik helyen áll. A közlemény szerint egyébként a negyedek alapján összeállított listához csak azokat a városrészeket vették figyelembe, amelyeket legalább száz felhasználó értékelt.
A lakók által legbiztonságosabbnak ítélt városokban egyébként a bruttó hazai termék (GDP) is magas, a lista élén végzett települések népessége ugyanakkor jellemzően meghaladja a 300 ezer főt, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alatt van. A Storia.ro szerint ugyanakkor a legveszélyesebb városok 100 ezer fő alatti lakossal rendelkeznek, az állástalanok aránya pedig eléri a 8 százalékot.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!