Kerettanterv: győztes természettudományok

A hozzászóló pedagógusok ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnének az egészségügyi és szexuális nevelésre és az állampolgári ismeretek mellett gazdasági, jogi, ökológiai, közlekedési, fogyasztó- és gyermekvédelmi tudással is felruháznák az általános iskolásokat.

A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a három kerettanterv-variánst kidolgozó minisztériumi intézet a javaslatok összegzése után arra a következtetésre jutott, hogy a hozzászólók zöme a második, a természettudományokat és a technikai ismereteket előtérbe helyező változat mellett tette le voksát.

Ciprian Fartuşnic, az intézet igazgatója az eredmények keddi ismertetésekor elmondta: ez a természettudományok és a technikai ismeretek erősítését tűzi ki célul, és nagy hangsúlyt fektet a fizika és kémia oktatására. A másik két, kevésbé népszerű variánsról elmondta, az első a jelenlegi kerettanterv folytatásaként értelmezhető, csökkentett óraszámban, megkönynyítve ezáltal az elemiből az általános iskolába való átmenetet. A harmadik változat pedig az ember és a természet közötti kapcsolatra fektette a hangsúlyt, és a történelem- és földrajzórák számának növelése mellett tört lándzsát.

Megnevelné Romániát Klaus Johannis
Az oktatás és kutatás témájában indított országos közvitát hétfőn a Cotroceni-palotában Klaus Johannis államfő. Elmondta, a most kezdődő tanácskozás a nagyszabású, Tanult Románia elnevezésű projekt része, amely pedagógus lévén nagyon közel áll hozzá. Kifejtette, azt szeretné, ha 2018-ra, az egyesülés centenáriumára megszületne a társadalmi szintű konszenzus a hazai oktatásról és az erre vonatkozó közpolitikákról. Emlékeztetett, hogy államelnökként többször is hangsúlyozta, hogy az ország jövője szorosan összefügg az oktatás minőségével. Az oktatási reformnak nemcsak szlogen szintjén kellene léteznie, és ahelyett, hogy ez évről évre, oktatási miniszterről miniszterre változna, átfogó, hosszú távú stratégiára van szükség.

Ciprian Fartuşnic beszámolója szerint a kerettanterv közvitájába 18 255-en kapcsolódtak be, és a hozzászólók 39,7 százaléka a második tervezetre szavazott. Az első variánst a résztvevők 19,4, a harmadik változatot 27,4 százaléka ítélte megfelelőnek, míg a szakemberek 13,3 százaléka egyik alternatívát sem tartotta elfogadhatónak. A közvitán részt vett szakemberek saját javaslatokat is megfogalmaztak, ezeket a következőkben elemzik az intézet munkatársai, tette hozzá az igazgató. Az eddigi következtetésekről Ciprian Fartuşnic elmondta: a többség a status quo megtartását szeretné, az óraszám arányos csökkentése mellett.

Arról is beszámolt, hogy a pedagógusok javaslatai között szerepel a történelemórák számának növelése és a latinórák megtartása – amint azt a Román Akadémia is kérte –, a számítástechnika tanításának valamenynyi évfolyamra való kiterjesztése, legkevesebb két idegen nyelv oktatása, illetve a technológiai nevelés bevezetése.

Továbbá javasolták az anyanyelvi ismeretek elmélyítését – ennek keretében a román nyelvnek a jelenlegi óraszámban való oktatását –, illetve azt, hogy a gyerekek heti egy órában szakemberrel beszélhessék meg gondjaikat. Az egészségügyi, szexuális, állampolgári, jogi, gazdasági, közlekedési, fogyasztóvédelmi és gyermekvédelmi ismeretek átadását szintén fontosnak vélik az oktatók, akik egyébként a választható tantárgyak arányát is növelnék.

Egyébként a közvitán résztvevők 63,5 százaléka volt oktató, 42 százalék pedig általános iskolai tanár. A hozzászólók 27 százaléka volt szülő és diák, illetve a javaslatok 9,5 százaléka érkezett a civil szférából, derül ki a minisztérium összesítéséből.