
Kelemen Hunor (archív felvétel)
Fotó: RMDSZ
Álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta idegengyűlöletnek és gyűlöletszításnak minősítette Kelemen Hunor Klaus Iohannis román államfő azon hétfői kijelentését, miszerint az RMDSZ „párhuzamos közigazgatási törvénykönyve” kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein. Szerdán a bukaresti képviselőház elvetette az RMDSZ kisebbségi anyanyelvhasználatról is szóló törvénytervezetét.
2020. május 06., 13:492020. május 06., 13:49
2020. május 06., 15:402020. május 06., 15:40
A tulipános szövetség elnöke a kezdeményezők nevében szólalt fel a bukaresti képviselőház szerdai ülésén, a – kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó – közigazgatásikódex-tervezetnek a vitáján. A tervezetet tavaly ősszel terjesztette az RMDSZ a parlament elé. A napokban Klaus Iohannis államfő hevesen bírálta, ugyanis a szenátus korábban hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánította, mivel kifutott a megvitatására előirányzott határidőből.
Az RMDSZ tervezete azokat a nyelvhasználati jogokat is tartalmazta, amelyeket kihagytak a közigazgatási kódex tavaly nyáron kormányrendelettel hatályba léptetett változatából, illetve további, magyar szempontból fontos kiegészítéseket is javasolt.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet szankciókat is előirányozott volna arra az esetre, ha a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat, a megyei rendőrségekre is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot, és a szimbólumhasználati jogokat is szabályozza oly módon, hogy a megyei és települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthessenek a nemzeti, történelmi, gazdasági és kulturális identitásunkat kifejező szimbólumok használatáról.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a bukaresti képviselőház szerdai ülésén az MTI szerint felidézte, hogy a szövetség azért nyújtott be egy saját törvényjavaslatot a teljes központi és helyi közigazgatást egységes keretbe foglaló törvénykönyvre vonatkozóan, mert – miután a parlament által két éve megszavazott kódex formai hibák miatt elbukott az alkotmányossági kontrollon – Viorica Dăncilă kormánya tavaly nyáron egy hiányos változatot léptetett hatályba.
– érvelt Kelemen Hunor. Hozzátette: az államfő már két éve is alkotmányossági kifogást emelt a kódexbe foglalt anyanyelvhasználati rendelkezések ellen, de az alkotmánybíróság ezeket nem találta megalapozottnak, legalábbis nem ezek miatt bukta el a normakontrollt a parlament által két éve kidolgozott eredeti közigazgatási kódex.
(...) Több évtizedes diktatúra után az utóbbi harminc évben demokratikus eszközökkel igyekszünk biztosítani a magyar kisebbség etnikai és kulturális identitása megőrzését szolgáló intézményes keretet. Ne tegyék tönkre, amit építettünk!” – kérte román képviselőtársait az RMDSZ elnöke.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis államfő múlt héten magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak. Az elnök hétfőn ismét a „magyar veszélyre” hívta fel a figyelmet: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő szerint ugyanis az RMDSZ „párhuzamos” közigazgatási kódexe „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”. A képviselőház sürgősségi eljárással napirendre tűzte az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetét, amelyet szerdán le is szavaztak.
Amint arról beszámoltunk, egy nappal korábban a bukaresti szenátus elutasította a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét, amelyet 16 évvel ezelőtt terjesztett be az RMDSZ több képviselője.

Elutasította a bukaresti szenátus kedden a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét, amelyet 16 évvel ezelőtt terjesztett be az RMDSZ több képviselője.
A PSD ennek érdekében a képviselőház és a szenátus házszabályának módosítását javasolja úgy, hogy az elkövetkezőkben ne terjesszék elő megvitatásra az olyan törvénytervezeteket, amelyek Románia független, egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, illetve az ország területi integritását érintik.
Marcel Ciolacu képviselőházi elnök a közigazgatási törvénykönyvet módosító RMDSZ-tervezet képviselőházi vitáján jelentette be, hogy Robert Cazanciuc szenátusi elnökkel kezdeményezték a két ház szabályzatának módosítását. Ciolacu indoklása szerint ezzel a módosítással véget lehet vetni annak a gyakorlatnak, hogy „egyesek politikai érdekekből etnikai konfliktusokat szítanak”.
– jelentette ki a házelnök.

Messzemenően alkotmányellenes a két házelnök javaslata, amely értelmében úgy módosítanák a képviselőház és a szenátus házszabályát, hogy ne lehessen az ország nemzeti, független, egységes és oszthatatlan jellegét érintő törvénytervezeteket benyújtani – jelentette ki a Krónikának Puskás Bálint volt&
A PSD ügyvivő elnöke egyébként az RMDSZ tervezetének szerdai vitája alkalmával arról is beszélt: az államfő megengedhetetlen módon etnikai konfliktust szít, ami az 1990-es évekbe veti vissza Romániát.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Egymásnak ellentmondó hatósági nyilatkozatok überelik az évek óta fékező bürokráciát és a sorozatosan be nem igazolódó politikusi reményeket a marosvásárhelyi terelőút ügyében. Amelynek kálváriája 2014 óta húzódik.
Elutasította az ozsdolai Láros Közbirtokosság óvását a román államot képviselő pénzügyminisztérium által indított perben a Kovászna Megyei Törvényszék.
Új, ingyenes felkészítő tesztgyűjtemény jelent meg a magyar nyolcadikosok számára – közölte az RMDSZ.
Egy 68 éves aradi férfit rongálás és uzsora gyanújával vizsgálnak, miután a rendőrök házkutatást tartottak a lakásán, és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le.
Egyre több fiatal próbál szerencsét a tőzsdén és a kriptovilágban, gyakran mindössze néhány tíz lejjel és egyetlen mobilalkalmazás segítségével.
A Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint Récekeresztúr község bölényfarmján összesen 214 oszlófélben levő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.
Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
2 hozzászólás