Marcel Ciolacu, a képviselőház és a PSD elnöke (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Marcel Ciolacu
Messzemenően alkotmányellenes a két házelnök javaslata, amely értelmében úgy módosítanák a képviselőház és a szenátus házszabályát, hogy ne lehessen az ország nemzeti, független, egységes és oszthatatlan jellegét érintő törvénytervezeteket benyújtani – jelentette ki a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2020. május 06., 15:062020. május 06., 15:06
2020. május 06., 15:092020. május 06., 15:09
Marcel Ciolacu képviselőházi és Robert Cazanciuc ügyvivő szenátusi elnök szerdán bejelentett tervezete kapcsán kifejtette:
Puskás Bálint rámutatott: az alkotmány 74. cikkelye rögzíti, hogy kiknek áll jogában törvényt kezdeményezni, mint ahogy azt is, hogy a benyújtott törvénytervezeteket a parlamentnek kötelező megvitatnia, és szavaznia is kell róluk.
A kormány, a képviselők és a szenátorok mellett százezer támogató aláírást összegyűjtve a polgárok is kezdeményezhetnek törvényeket – ebben az esetben annyi megszorítással él az alaptörvény, hogy költségvetési, adóügyi, nemzetközi ügyeket érintő és az amnesztiát érintő kérdésekben a polgárok nem élhetnek javaslatokkal.
– mondta Puskás. Kérdésünkre, hogyan lehet eljárni abban az esetben, ha az RMDSZ nem tud elegendő honatyát maga mellé állítani ahhoz, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a módosítást, és az ombudsman sem hajlandó erre, kifejtette: erre is van megoldás.
Ehhez az szükséges, hogy egy képviselő vagy szenátor ilyen tárgyú tervezetet nyújtson be, ha pedig nem akarják figyelembe venni, akkor közigazgatási bíróságon indítson pert a parlament ellen, arra hivatkozva, hogy a házszabály-módosítás alkotmányellenes. Ez esetben a közigazgatási bíróság fordulhat az alkotmánybírósághoz.
Amint arról beszámoltunk, Marcel Ciolacu képviselőházi elnök a közigazgatási törvénykönyvet módosító RMDSZ-tervezet szerdai képviselőházi vitáján jelentette be, hogy Robert Cazanciuc szenátusi elnökkel (mindketten PSD-sek) kezdeményezték a két ház szabályzatának módosítását. Eszerint a bukaresti parlament a jövőben nem fogadhatna be „a Románia nemzetállam jellegét érintő tervezeteket”. A PSD ennek érdekében a képviselőház és a szenátus házszabályának módosítását javasolja úgy, hogy az elkövetkezőkben ne terjesszék elő megvitatásra az olyan törvénytervezeteket, amelyek „Románia független, egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, illetve az ország területi integritását érintik”.
Álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta idegengyűlöletnek és gyűlöletszításnak minősítette Kelemen Hunor Klaus Iohannis román államfő azon hétfői kijelentését, miszerint az RMDSZ „párhuzamos közigazgatási törvénykönyve” kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
A hét középétől a sokéves átlagnak megfelelő hőmérséklet és csapadékos időjárás várható Romániában – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 8–21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
1 hozzászólás