Kelemen Hunor a kormánnyal való együttműködés próbáiról

A szövetség elnöke kifejtette: a tapasztalat szerint gyakran félreértelmezik a törvényt, ezért egyértelműsíteni kell, hogy például a 20 százalékos közigazgatási anyanyelvhasználati küszöb esetében az előírás vonatkozzon a helységnévtáblákon kívül az utcanevekre is, illetve kötelező legyen a többnyelvűség az intézményekben, a dekoncentrált hivatalokban, sőt a prefektúrán is.

A nemzetiségi problémákon túl más prioritásokról is beszámolt, például a fejlesztések területén: azt szeretnék, hogy a beruházásra szánt összegekből arányosan jusson a Székelyföldre. A költségvetésről eddig eredményesen tárgyaltak, javaslataikat elfogadták, jövő héten találkoznak a frakcióvezetők, akkor újabb egyeztetésekre kerül sor – részletezte a szövetség elnöke. Kifejtette, ha nem eredményes együttműködésük a kormánnyal, van B és C tervük is, de „a puding próbája ezután következik”.

Hatalmi ágak szétválasztása

Az RMDSZ-nek soha nem lesz akkora súlya, hogy a döntéseket meghozhassa, egy dolgot tehet: ragaszkodik az elvekhez és az értékekhez – mondta a szövetség szerepéről Kelemen Hunor. Hozzátette, a jogállamisághoz, a hatalmi ágak szétválasztásához, az alapvető szabadságjogok érvényesíthetőségéhez kell ragaszkodni, hiszen ezek csorbulását először a kisebbségek érzik meg.

Az aktuálpolitikai helyzetről kiejtette, Romániában „éles döntést” kell hoznia a politikai osztálynak, mert lassan olyan struktúrák veszik át a döntéshozó szerepet, melyek a választásokon „nem visszahívhatók”. „Romániában 1989 után soha nem volt igazi jogállam, az első évtizedben ezt mindenki elfogadta, arra gondolva, hogy időt vesz igénybe, míg felépül a parlamenti demokrácia, ám az elmúlt 12 év alatt azt is lebontották, ami lassan felépült” – jelentette ki a politikus. Kelemen szerint a parlament már évek óta nem törvényeket hoz, hanem „szalad a sürgősségi kormányrendeletek után\", a parlament nem ellenőriz, a kormány is alig, miközben öt–hat olyan titkosszolgálat működik, melyek senkinek sem tartoznak elszámolással.

Bizonyos intézmények, melyeknek nincs keresnivalójuk a politikai döntésekben, folyamatosan politikai viták középpontjában állnak, „erőszakszervezetek és titkosszolgálatok között köttetnek titkos egyezségek”. „Jelenleg vérre menő harc folyik a megválasztottak és azok között, akiket nem választottak meg, de az ország legbefolyásosabb intézményeit vezetik. Ha most nem oldódik meg a hatalmi ágak szétválasztása, Románia hosszú ideig autoriter állam marad” – mondta a szövetségi elnök.

Rendeződhet a román–magyar államközi viszony

A román és a magyar állam közötti párbeszédről Kelemen Hunor kérdésünkre leszögezte, optimistább, mint egy évvel ezelőtt. Emlékeztetett, hogy Teodor Meleșcanu román külügyminiszter hétfőn Budapestre látogat – mind a két kormány részéről őszinte szándék érződik a viszony rendezésére, „bár ez nem lesz könnyű”. A szövetség elnöke szerint valamennyi magyar–román államközi kérdésben „jelen kell lennie” a romániai magyarság érdekképviseletének, de sok más területen is együtt kell működni, például a határ menti fejlesztések, a mezőgazdaság, környezetvédelem, energetikai szektor terén.

Kelemen Hunor úgy véli, Románia érdekérvényesítése sikeresebb lehetne a Visegrádi négyek köré szerveződve, ennek nem kell felülírnia az Egyesült Államokhoz vagy Oroszországhoz való viszonyát. A politikus kifejtette, a román egyesülés 2018-as centenáriuma meghatározza a román–magyar viszonyt – a román kormánnyal erről még nem egyeztettek, de félő, hogy „mivel nem tudják megépíteni az autópályákat, amit az elmúlt száz év alatt kellett volna, erős nemzeti retorikával élik meg az egyesülés évfordulóját\".

Egyeztetések a székely szabadság napja és a kolozsvári táblaper ügyében

Kelemen Hunor újságírói kérdésre elmondta, nem vesz részt Marosvásárhelyen a székely szabadság napján, de arra buzdítanak, hogy aki úgy érzi, jelen kell lennie, menjen el. Pénteken találkoznak a marosvásárhelyi RMDSZ-es politikusokkal, és erről is beszélnek majd. A kolozsvári táblaügyről szintén pénteken egyeztet Horváth Anna tisztségéből felfüggesztett alpolgármester és Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő Emil Boc polgármesterrel – megpróbálják meggyőzni a vársvezetőt, hogy értelmetlen megfellebbeznie a bírósági döntést.

A fellebbezés megterheli az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) viszonyát: az a furcsa helyzet alakult ki, hogy Kolozsváron a liberálisokkal kötöttek koalíciót, mégis a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Mentsétek meg Romániát Szüvetség (USR) állt melléjük – mondta Kelemen Hunor.