
Romániában meg kell erősíteni a jogállamiság kereteit biztosító intézményeket, mert ha sérül a jogállamiság, elsősorban a nemzeti kisebbségek vannak kitéve a jogsértéseknek – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2017. január 28., 16:542017. január 28., 16:54
2017. február 05., 15:512017. február 05., 15:51
A politikus az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén tartott politikai értékelőt. Az MTI beszámolója szerint hangsúlyozta: az RMDSZ évek óta mondja, nincs rendben a romániai igazságszolgáltatás működése, és most egyre több olyan információ kerül nyilvánosságra, amely megerősíti, hogy az elmúlt években Romániában „kézi vezérlésű” igazságszolgáltatás működött, amelyet politikai leszámolásokra használtak fel.
Az RMDSZ elnöke bírálta a román kormányt, amiért sürgősségi rendeletekkel, a parlament megkerülésével akarja módosítani a romániai büntetőjogot, ugyanakkor úgy vélte, a parlamentnek jogában áll eldönteni, hogy indokolt-e közkegyelemben részesíteni börtönbe zárt embereket.
Az új román kormány a büntetőjog módosítását kezdeményezte egy közkegyelmi, valamint a büntető törvénykönyv módosítására irányuló másik tervezettel, mindkettőről Klaus Johannis államelnök úgy vélekedett, hogy korrupt politikusok „tisztára mosását” célozzák. A két rendelet elfogadása ellen több tízezer ember tüntetett Romániában.
Kelemen Hunor emlékeztetett: az új román büntető- és büntetőeljárási törvénykönyveket 2009-ben parlamenti vita nélkül fogadta el a román törvényhozás, majd többször módosították sürgősségi kormányrendeletekkel. Az RMDSZ elnöke elmondta: a parlamenti vita megkerülése vezetett oda, hogy az alkotmánybíróság a törvénykönyvek több mint negyven cikkelyét találta alaptörvénybe ütközőnek, a parlamentnek pedig azóta sem volt bátorsága ezeket összhangba hozni az alkotmánnyal.
Fontosnak nevezte a nemzetbiztonsági törvények módosítását is, mert – mint mondta – azok elavultak, és lehetőséget teremtenek a rossz alkalmazásra, aminek eredményeként az ügyészség nemzetbiztonsági lehallgatásra alapozva indíthat büntetőjogi eljárást. Példaként Horváth Anna kolozsvári alpolgármester esetét említette.
Hangsúlyozta: az RMDSZ az új parlamenti ciklusban a kisebbségi jogok bővítésén akar dolgozni, de legalább ennyire fontos számára a jogállamiság megerősítése. Harmadik feladatként a perifériára és az állam segítségére szoruló emberek segítését jelölte meg. Reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ-nek a román szociálliberális kormánykoalícióval kötött parlamenti együttműködési megállapodása eredményes lesz, és már a tavaszi parlamenti ülésszakban sikeresen tárgyalhatnak a kormánypártokkal a nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről.
Kelemen Hunor úgy vélte, a tavalyi önkormányzati és parlamenti választáson való sikeres szereplés igazolja, jó döntéseket hoztak az elmúlt években, ezek között említette a szövetség 2014-es ellenzékbe vonulását, a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködés kialakítását, valamint azt, hogy az RMDSZ-nek sikerült rendezni a magyarországi kormánypártokhoz fűződő viszonyát.
Porcsalmi Bálintot választották meg az RMDSZ ügyvezető elnökévé
Porcsalmi Bálintot választották az RMDSZ ügyvezető elnökévé szombaton, aki a január elején lemondott Kovács Pétert váltja a tisztségben. Porcsalmi megválasztását Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javasolta. A Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) küldötteinek kellett szavazniuk Kelemen javaslatáról. A szavazás eredményeként Porcsalmi Bálintot egyöntetűen választotta meg a testület.
Az ügyvezető elnöknek javasolt politikus a tanácskozás elején közölte, azt szeretné, ha a következő két évben az RMDSZ Románia legkorszerűbb politikai erejévé válna. Fontosnak nevezte az innovációt, egyik fő céljaként a felkészülést jelölte meg az RMDSZ májusi kongresszusára.
A 36 éves Porcsalmi Bálint Kolozsváron született, Zilahon végezte középiskolai tanulmányait, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett politológusi diplomát. Az elmúlt 17 évben az RMDSZ valamennyi választási kampányában részt vett előbb szervezőként, koordinátorként, az utóbbi években pedig tanácsadóként.
Az SZKT-ülés előtt 15. alkalommal kiosztották az RMDSZ Ezüstfenyő díját, amelyet 29 romániai magyarnak ítéltek, valamint a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumnak, amelynek alapítása ügyében a román ügyészség nyomozást indított. A díjazottak között kultúra- és közösségszervezők, valamint színművészek vannak, akik a romániai magyar közösségért kifejtett munkájuk elismeréseként kapták meg az elismerést Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől.
A politikus az RMDSZ volt parlamenti képviselőit és szenátorait is díjazta, akik a tavalyi parlamenti választáson már nem indultak, így nem vállaltak újabb mandátumot. Közöttük van a szövetség több meghatározó politikusa, így Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Kovács Péter volt ügyvezető elnök, valamint Borbély László, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Markó Attila, Máté András képviselő.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!