
Fotó: Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség
Részletes szeizmológiai felmérés is készült a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium beomlott diákotthonáról, amely nem állapított meg strukturális vagy szerkezeti problémákat – hozta nyilvánosságra pénteken a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
2023. december 22., 18:032023. december 22., 18:03
2023. december 22., 21:072023. december 22., 21:07
Az érsekség közölte, hogy a rendőrségi kihallgatást követően kívánta közzétenni a székelyudvarhelyi tragédiával kapcsolatos állásfoglalását, de mivel azt egy későbbi időpontra halasztották, már most nyilvánosságra hozza azt. Mint ismert, a december 18-án, hétfőn részben összeomlott kollégium – a szintén 1949-ban államosított két székelyudvarhelyi iskolaépülettel együtt – 2004-ben került vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye tulajdonába, és azóta az épületegyüttest oktatási célokra a város önkormányzata bérli.
(A projektmenedzsert nem nevezi meg a kommüniké). Az erre vonatkozó dokumentáció tartalmaz többek között 2023 augusztusában elvégzett geotechnikai tanulmányt, egy több mint 100 oldalas műszaki szkaértői tanulmányt (expertiză tehnică) a bentlakás épületéről, amely szeptemberben készült, továbbá régészeti felügyeletre 2023 szeptemberében megkötött szerződést is. „A dokumentáció műszaki értelmezése nem az Érsekség illetékessége, viszont laikus számára is világos, hogy részletes szeizmológiai felmérés is készült, amely nem állapított meg strukturális vagy szerkezeti problémákat. Az épület RsIII-as szeizmikus kategóriába nyert besorolást, és a szakemberek mindössze csak kisebb beavatkozások végzését javasolták” – szerepel a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség pénteken a Krónikának elküldött állásfoglalásában. Ligia Deca oktatási miniszter székelyudvarhelyi látogatása során azt állította, hogy a részben leomlott székelyudvarhelyi kollégiumon nem végeztek szeizmológiai felmérést, és nem lehetett tudni, hogy omlásveszélyes.
Fotó: László Ildikó
Kitér az érsekség arra is, hogy a város polgármesteri hivatalával 2004-ben a két iskola és a bentlakás épületének bérlésére kötött szerződésben megállapított évi 50 000 lejes bérleti díj az évek folyamán történt újratárgyalások folyamán fokozatosan emelkedett, és 2021-ben érte el a 300 000 lejt. A katolikus egyház úgy véli, bár ezek az összegek magasnak tűnhetnek, az épületek legsürgősebb állagrendezésének költségeit is csak részben fedezték; példaként említik, hogy csak a lépcsőfeljárat javítása 150 000 lejbe került, egy-egy falburkolat- vagy belső javítás alkalmanként 30-40 000 lejt jelentett.
Emlékeztetnek arra is, hogy a római katolikus egyház összesen 482 oktatási intézményt működtetett Erdélyben 1948-ig, amikor a román állam egyetlen tollvonással valamennyit államosította. Ezen ingatlanoknak mindössze kis részét szolgáltatták vissza 1990 után. Az épületeket rossz, nem egyszer használhatatlan állapotban vette át az egyház a 60-70 éves állami használat után, ugyanakkor nem szolgáltatták vissza azt a vagyont (erdők, mezők, bérépületek stb.), amelyek 1948 előtt ezen épületek fenntartását biztosították.

Hatósági felügyelet alá helyezte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium beomlott diákotthonánál csatornázási munkálatokat végző cég ügyvezetőjét a marosvásárhelyi bíróság.
„A visszaszolgáltatott épületekben javarészt állami intézmények működnek ma is (tanintézmények, kórházak, hivatalok stb.), olyan bérleti díjakért, amelyek az állagmegóvásra sem elegendőek. Az Egyház készséggel bocsátja ingatlanjait a közjó hasznára, viszont méltatlannak és igazságtalannak tartja, hogy nem egy esetben 1000-2000 lejes havi bér mellett az épületek fenntartásának kötelezettségét az egyháztól várják el és kérik. Ezért sürgetjük és követeljük továbbra is az ingatlanjaink működtetését biztosító államosított tulajdonunk visszaszolgáltatását” – állapítja meg a katolikus érsekség.
„A székelyudvarhelyi tragédia nyomán nem célja (az egyháznak – szerk. megj.) nyilatkozatháborúba bocsátkozni, nincs szüksége önigazolásra. Tettekkel és nem szócsatával végzi a kötelességét: mindannyiunknak az evilági bír(ál)ókat meghaladó Bírája előtt kell számot adnunk” – olvasható a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség állásfoglalásában. Az érsekség közölte még, osztozik a gyászban és a fájdalomban, együttérzéséről biztosít minden érintettet.
Tulajdonosa és ügyvezetője, László Szilveszter Sándor ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával indított bűnvádi eljárást a marosvásárhelyi táblabírósági ügyészség. A nyomozó hatóság szerint a cégvezető személyesen utasította munkásait, hogy több mint 2 méteres mélységig leássanak az épület fala mentén, holott a tervező a jóváhagyott projektben 1,1 méter mélységű árkot irányzott elő.
Fotó: László Ildikó
A cégvezető – akit kedden 24 órára őrizetbe vettek, majd 60 napra hatósági felügyelet alá helyeztek – korábban úgy nyilatkozott: nem járt a diákotthonban, nem volt tudomása arról, hogy az épületben tanulók vannak. Az árkot egy kotrógéppel ásták, amelynek a kezelője azt mondta: amikor észrevette, hogy lehullott egy darab vakolat az épületről, nem volt már idő senkit riasztani, az épület fala pillanatok alatt leomlott.
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kétszintes diákotthonának mintegy egyharmada összedőlt, amikor az épület külső fala, amely mellett két méter mély vízelvezető árkot ástak, hétfőn leomlott. A törmelék négy diákot temetett maga alá: egy földszinten lakó 17 éves fiú életét vesztette, az emeleti szoba romjai alól kimentett három lány közül pedig kettő könnyebben, a harmadik súlyosan megsérült és – bár a helyszínen újraélesztették – továbbra is válságos állapotban van; őt a Maros megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban ápolják.

Kihallgatják annak a cégnek a tulajdonosát, amely a munkálatokat végezte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásán.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
szóljon hozzá!