
Fotó: Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség
Részletes szeizmológiai felmérés is készült a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium beomlott diákotthonáról, amely nem állapított meg strukturális vagy szerkezeti problémákat – hozta nyilvánosságra pénteken a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
2023. december 22., 18:032023. december 22., 18:03
2023. december 22., 21:072023. december 22., 21:07
Az érsekség közölte, hogy a rendőrségi kihallgatást követően kívánta közzétenni a székelyudvarhelyi tragédiával kapcsolatos állásfoglalását, de mivel azt egy későbbi időpontra halasztották, már most nyilvánosságra hozza azt. Mint ismert, a december 18-án, hétfőn részben összeomlott kollégium – a szintén 1949-ban államosított két székelyudvarhelyi iskolaépülettel együtt – 2004-ben került vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye tulajdonába, és azóta az épületegyüttest oktatási célokra a város önkormányzata bérli.
(A projektmenedzsert nem nevezi meg a kommüniké). Az erre vonatkozó dokumentáció tartalmaz többek között 2023 augusztusában elvégzett geotechnikai tanulmányt, egy több mint 100 oldalas műszaki szkaértői tanulmányt (expertiză tehnică) a bentlakás épületéről, amely szeptemberben készült, továbbá régészeti felügyeletre 2023 szeptemberében megkötött szerződést is. „A dokumentáció műszaki értelmezése nem az Érsekség illetékessége, viszont laikus számára is világos, hogy részletes szeizmológiai felmérés is készült, amely nem állapított meg strukturális vagy szerkezeti problémákat. Az épület RsIII-as szeizmikus kategóriába nyert besorolást, és a szakemberek mindössze csak kisebb beavatkozások végzését javasolták” – szerepel a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség pénteken a Krónikának elküldött állásfoglalásában. Ligia Deca oktatási miniszter székelyudvarhelyi látogatása során azt állította, hogy a részben leomlott székelyudvarhelyi kollégiumon nem végeztek szeizmológiai felmérést, és nem lehetett tudni, hogy omlásveszélyes.
Fotó: László Ildikó
Kitér az érsekség arra is, hogy a város polgármesteri hivatalával 2004-ben a két iskola és a bentlakás épületének bérlésére kötött szerződésben megállapított évi 50 000 lejes bérleti díj az évek folyamán történt újratárgyalások folyamán fokozatosan emelkedett, és 2021-ben érte el a 300 000 lejt. A katolikus egyház úgy véli, bár ezek az összegek magasnak tűnhetnek, az épületek legsürgősebb állagrendezésének költségeit is csak részben fedezték; példaként említik, hogy csak a lépcsőfeljárat javítása 150 000 lejbe került, egy-egy falburkolat- vagy belső javítás alkalmanként 30-40 000 lejt jelentett.
Emlékeztetnek arra is, hogy a római katolikus egyház összesen 482 oktatási intézményt működtetett Erdélyben 1948-ig, amikor a román állam egyetlen tollvonással valamennyit államosította. Ezen ingatlanoknak mindössze kis részét szolgáltatták vissza 1990 után. Az épületeket rossz, nem egyszer használhatatlan állapotban vette át az egyház a 60-70 éves állami használat után, ugyanakkor nem szolgáltatták vissza azt a vagyont (erdők, mezők, bérépületek stb.), amelyek 1948 előtt ezen épületek fenntartását biztosították.

Hatósági felügyelet alá helyezte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium beomlott diákotthonánál csatornázási munkálatokat végző cég ügyvezetőjét a marosvásárhelyi bíróság.
„A visszaszolgáltatott épületekben javarészt állami intézmények működnek ma is (tanintézmények, kórházak, hivatalok stb.), olyan bérleti díjakért, amelyek az állagmegóvásra sem elegendőek. Az Egyház készséggel bocsátja ingatlanjait a közjó hasznára, viszont méltatlannak és igazságtalannak tartja, hogy nem egy esetben 1000-2000 lejes havi bér mellett az épületek fenntartásának kötelezettségét az egyháztól várják el és kérik. Ezért sürgetjük és követeljük továbbra is az ingatlanjaink működtetését biztosító államosított tulajdonunk visszaszolgáltatását” – állapítja meg a katolikus érsekség.
„A székelyudvarhelyi tragédia nyomán nem célja (az egyháznak – szerk. megj.) nyilatkozatháborúba bocsátkozni, nincs szüksége önigazolásra. Tettekkel és nem szócsatával végzi a kötelességét: mindannyiunknak az evilági bír(ál)ókat meghaladó Bírája előtt kell számot adnunk” – olvasható a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség állásfoglalásában. Az érsekség közölte még, osztozik a gyászban és a fájdalomban, együttérzéséről biztosít minden érintettet.
Tulajdonosa és ügyvezetője, László Szilveszter Sándor ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával indított bűnvádi eljárást a marosvásárhelyi táblabírósági ügyészség. A nyomozó hatóság szerint a cégvezető személyesen utasította munkásait, hogy több mint 2 méteres mélységig leássanak az épület fala mentén, holott a tervező a jóváhagyott projektben 1,1 méter mélységű árkot irányzott elő.
Fotó: László Ildikó
A cégvezető – akit kedden 24 órára őrizetbe vettek, majd 60 napra hatósági felügyelet alá helyeztek – korábban úgy nyilatkozott: nem járt a diákotthonban, nem volt tudomása arról, hogy az épületben tanulók vannak. Az árkot egy kotrógéppel ásták, amelynek a kezelője azt mondta: amikor észrevette, hogy lehullott egy darab vakolat az épületről, nem volt már idő senkit riasztani, az épület fala pillanatok alatt leomlott.
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kétszintes diákotthonának mintegy egyharmada összedőlt, amikor az épület külső fala, amely mellett két méter mély vízelvezető árkot ástak, hétfőn leomlott. A törmelék négy diákot temetett maga alá: egy földszinten lakó 17 éves fiú életét vesztette, az emeleti szoba romjai alól kimentett három lány közül pedig kettő könnyebben, a harmadik súlyosan megsérült és – bár a helyszínen újraélesztették – továbbra is válságos állapotban van; őt a Maros megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban ápolják.

Kihallgatják annak a cégnek a tulajdonosát, amely a munkálatokat végezte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásán.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
szóljon hozzá!