Fotó: Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség
Részletes szeizmológiai felmérés is készült a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium beomlott diákotthonáról, amely nem állapított meg strukturális vagy szerkezeti problémákat – hozta nyilvánosságra pénteken a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
2023. december 22., 18:032023. december 22., 18:03
2023. december 22., 21:072023. december 22., 21:07
Az érsekség közölte, hogy a rendőrségi kihallgatást követően kívánta közzétenni a székelyudvarhelyi tragédiával kapcsolatos állásfoglalását, de mivel azt egy későbbi időpontra halasztották, már most nyilvánosságra hozza azt. Mint ismert, a december 18-án, hétfőn részben összeomlott kollégium – a szintén 1949-ban államosított két székelyudvarhelyi iskolaépülettel együtt – 2004-ben került vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye tulajdonába, és azóta az épületegyüttest oktatási célokra a város önkormányzata bérli.
(A projektmenedzsert nem nevezi meg a kommüniké). Az erre vonatkozó dokumentáció tartalmaz többek között 2023 augusztusában elvégzett geotechnikai tanulmányt, egy több mint 100 oldalas műszaki szkaértői tanulmányt (expertiză tehnică) a bentlakás épületéről, amely szeptemberben készült, továbbá régészeti felügyeletre 2023 szeptemberében megkötött szerződést is. „A dokumentáció műszaki értelmezése nem az Érsekség illetékessége, viszont laikus számára is világos, hogy részletes szeizmológiai felmérés is készült, amely nem állapított meg strukturális vagy szerkezeti problémákat. Az épület RsIII-as szeizmikus kategóriába nyert besorolást, és a szakemberek mindössze csak kisebb beavatkozások végzését javasolták” – szerepel a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség pénteken a Krónikának elküldött állásfoglalásában. Ligia Deca oktatási miniszter székelyudvarhelyi látogatása során azt állította, hogy a részben leomlott székelyudvarhelyi kollégiumon nem végeztek szeizmológiai felmérést, és nem lehetett tudni, hogy omlásveszélyes.
Fotó: László Ildikó
Kitér az érsekség arra is, hogy a város polgármesteri hivatalával 2004-ben a két iskola és a bentlakás épületének bérlésére kötött szerződésben megállapított évi 50 000 lejes bérleti díj az évek folyamán történt újratárgyalások folyamán fokozatosan emelkedett, és 2021-ben érte el a 300 000 lejt. A katolikus egyház úgy véli, bár ezek az összegek magasnak tűnhetnek, az épületek legsürgősebb állagrendezésének költségeit is csak részben fedezték; példaként említik, hogy csak a lépcsőfeljárat javítása 150 000 lejbe került, egy-egy falburkolat- vagy belső javítás alkalmanként 30-40 000 lejt jelentett.
Emlékeztetnek arra is, hogy a római katolikus egyház összesen 482 oktatási intézményt működtetett Erdélyben 1948-ig, amikor a román állam egyetlen tollvonással valamennyit államosította. Ezen ingatlanoknak mindössze kis részét szolgáltatták vissza 1990 után. Az épületeket rossz, nem egyszer használhatatlan állapotban vette át az egyház a 60-70 éves állami használat után, ugyanakkor nem szolgáltatták vissza azt a vagyont (erdők, mezők, bérépületek stb.), amelyek 1948 előtt ezen épületek fenntartását biztosították.
Hatósági felügyelet alá helyezte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium beomlott diákotthonánál csatornázási munkálatokat végző cég ügyvezetőjét a marosvásárhelyi bíróság.
„A visszaszolgáltatott épületekben javarészt állami intézmények működnek ma is (tanintézmények, kórházak, hivatalok stb.), olyan bérleti díjakért, amelyek az állagmegóvásra sem elegendőek. Az Egyház készséggel bocsátja ingatlanjait a közjó hasznára, viszont méltatlannak és igazságtalannak tartja, hogy nem egy esetben 1000-2000 lejes havi bér mellett az épületek fenntartásának kötelezettségét az egyháztól várják el és kérik. Ezért sürgetjük és követeljük továbbra is az ingatlanjaink működtetését biztosító államosított tulajdonunk visszaszolgáltatását” – állapítja meg a katolikus érsekség.
„A székelyudvarhelyi tragédia nyomán nem célja (az egyháznak – szerk. megj.) nyilatkozatháborúba bocsátkozni, nincs szüksége önigazolásra. Tettekkel és nem szócsatával végzi a kötelességét: mindannyiunknak az evilági bír(ál)ókat meghaladó Bírája előtt kell számot adnunk” – olvasható a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség állásfoglalásában. Az érsekség közölte még, osztozik a gyászban és a fájdalomban, együttérzéséről biztosít minden érintettet.
Tulajdonosa és ügyvezetője, László Szilveszter Sándor ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával indított bűnvádi eljárást a marosvásárhelyi táblabírósági ügyészség. A nyomozó hatóság szerint a cégvezető személyesen utasította munkásait, hogy több mint 2 méteres mélységig leássanak az épület fala mentén, holott a tervező a jóváhagyott projektben 1,1 méter mélységű árkot irányzott elő.
Fotó: László Ildikó
A cégvezető – akit kedden 24 órára őrizetbe vettek, majd 60 napra hatósági felügyelet alá helyeztek – korábban úgy nyilatkozott: nem járt a diákotthonban, nem volt tudomása arról, hogy az épületben tanulók vannak. Az árkot egy kotrógéppel ásták, amelynek a kezelője azt mondta: amikor észrevette, hogy lehullott egy darab vakolat az épületről, nem volt már idő senkit riasztani, az épület fala pillanatok alatt leomlott.
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kétszintes diákotthonának mintegy egyharmada összedőlt, amikor az épület külső fala, amely mellett két méter mély vízelvezető árkot ástak, hétfőn leomlott. A törmelék négy diákot temetett maga alá: egy földszinten lakó 17 éves fiú életét vesztette, az emeleti szoba romjai alól kimentett három lány közül pedig kettő könnyebben, a harmadik súlyosan megsérült és – bár a helyszínen újraélesztették – továbbra is válságos állapotban van; őt a Maros megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban ápolják.
Kihallgatják annak a cégnek a tulajdonosát, amely a munkálatokat végezte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!