
Tőkés László szerint nem szabad feladni az autonómia képviseletét a román parlamentben
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a szervezet pénteki fórumán Nagyváradon. A korábbi református püspök és európai parlamenti képviselő szerint az autonómiatörekvések képviseletét ki kell mozdítani a „holtpontról”.
2026. január 30., 19:442026. január 30., 19:44
Az Autonómia és megmaradás – Fórum az erdélyi magyar közösségi autonómia szükségességéről és időszerűségéről című beszélgetésen az EMNT elnöke közölte: az EMNT-nek és a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) is ez a meggyőződése, ezért is javasolták Zakariás Zoltánnak, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökének Székelyföld autonómiastatútumának ismételt előterjesztését – számolt be az MTI.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanácstermében tartott rendezvényen Tőkés László vitaindító előadásában azon meggyőződésének adott hangot, hogy továbbra is
Emlékeztetett, hogy az EMNT-nek is egyik legfőbb célkitűzése az erdélyi magyar autonómiatörekvések támogatása, melyeknek – megállapítása szerint – jelenleg sem a belföldi, sem a nemzetközi viszonyok nem kedveznek. Felidézte, hogy:
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács léte és tevékenysége már-már ellehetetlenült” – jelentette ki Tőkés, aki szerint a szervezet „válságba került”, és ugyanez mondható el az SZNT autonómiaképviseletéről is.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szervezetek erőfeszítéseket tesznek a kiút megkeresésére, az autonómia ügyének az előmozdítására, „az előállt és állandósult válság leküzdésére”. „Az önfeladással szemben az a meggyőződés kerekedett felül, hogy az autonómia ügyét nem szabad veszendőbe menni hagynunk. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak továbbra is vállalnia kell, hogy gazdája, éltetője maradjon az erdélyi magyarság eme alapvető fontosságú évszázados nemzeti ügyének” – hangsúlyozta.
Az EMNT elnöke beszédében felidézte a rendszerváltás óta eltelt 35 év történéseit, emlékeztetve, hogy
Emlékeztetett a kisebbségi törvény tervének elsikkadására, valamint Székelyföld autonómiastatútumának ismételt elutasítására a román parlamentben.
Rámutatott: januárban döntés született arról, hogy Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselők hatodszor is a bukaresti parlament elé terjesztik az autonómiastatútumot.

Hatodszor is a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, de ezt megelőzően a Székely Nemzeti Tanács széleskörű társadalmi vitát kezdeményez a kérdésben.
„Az RMDSZ nem veszi ki részét belőle. Álláspontjuk szerint csak abban az esetben érdemes újból benyújtani, hogyha román részről hajlandóság mutatkozik a statútum elfogadására” – vázolta a szövetség álláspontját. Szerinte ez a hozzáállás beláthatatlan időre tétlenségre kényszerítené az autonómiatanácsokat, az EMNT és SZNT szerint ugyanis nem szabad feladni az autonómiatervezetek parlament előtti képviseletének lehetőségét.
Tőkés László az őshonos kisebbségek jogaira is kitért, hangsúlyozva, hogy ezek ügye jelenleg kedvezőtlen megítélésben részesül Európában, visszaesés tapasztalható a kérdésben.
Úgy értékelt: alternatívaként az Európa Tanács kínál kibontakozási lehetőséget az őshonos kisebbségi jogvédelem számára. Miközben Romániában az autonómiatörekvések áthatolhatatlannak tűnő totális ellenállásba ütköznek, európai viszonylatban „sem lehet semmi jóra számítani”. Ugyanakkor az erdélyi magyarok megosztottsága és akcióegységének hiánya is akadály. „Ebből a totális tehetetlenségi állapotból kellene megtalálni a kiutat” – fogalmazott Tőkés.
Úgy vélte, hogy a konfliktusokkal tűzdelt jelenlegi nemzetközi politikai viszonyok közepette a Gross-jelentés, az Andreas Gross svájci képviselő által javasolt konszenzusos alapon létrehozandó területi és kulturális autonómiák létesítése lehet a reális alternatíva és kitörési pont.
A Gross-féle konfliktusmegelőzés módszerével békés, tárgyalásos úton kellene rendezni az ukrajnai román iskolák helyzetét, a Benes-dekrétumok körül kialakult szlovákiai konfliktus ügyét, vagy a romániai szélsőséges magyarellenességből fakadó etnikai konfliktusokat – zárta beszédét Tőkés László.

A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
szóljon hozzá!