A 25. Castellum-találkozónak a gernyeszegi Teleki-kastély adott otthont
Fotó: Haáz Vince
Kastélyok, kúriák és műemlékek felújítására lehívható pályázati lehetőségek, az épületek renoválása körüli nehézségek voltak a témái a múlt hétvégén megszervezett 25. Castellum-találkozónak. Az Erdélyi Magyar Történelmi Családok Szervezete jubiláló eseményének a gernyeszegi Teleki-kastély adott otthont.
2022. augusztus 21., 10:032022. augusztus 21., 10:03
A műemlékvédelem és -felújítás kérdései, lehetőségei volt a témája az Erdélyi Magyar Történelmi Családok Szervezete által 25. alkalommal megrendezett Castellum-találkozónak, melyet hétvégén tartottak a gernyeszegi Teleki-kastélyban. Az augusztus 13-án és 14-én lezajlott eseményen közel százan vettek részt.
A hivatalosan 1998 óta bejegyzett, de tulajdonképpen már 1993-ben megálmodott Castellum Alapítvány az erdélyi magyar történelmi családokat fogja össze, és ennek jegyében olyan célokat tűzött ki, mint az erdélyi magyar nemesség örökségének és értékrendjének ápolása, népszerűsítése, továbbadása. Az alapítvány idei, jubiláló találkozója – melyet két év kimaradás után szerveztek meg – célkitűzéseihez igazodva olyan témákat vonultatott fel, mint a kastélyfelújítások, a nemesi épületek megújulása.
A szombaton kezdődő rendezvényt Teleki Kálmán főszervező nyitotta meg, köszöntését pedig Haller Béla beszéde követte, melyben azt hangsúlyozta, hogy két járványos év után milyen nagy öröm, hogy sikerült a tagoknak találkozni. A szombati program két előadást is tartalmazott, Halászy Stefánia A múlt jelen időben – a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram felújított helyszínei Magyarországon címmel tartott ismeretterjesztő bemutatót, majd egy klasszikus zenei intermezzo után Kálnoky Tibor, Szabó Tekla és Teleki Kálmán beszéltek saját tapasztalataikról a műemlék-felújítás témakörében.
A találkozón kitértek az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében kastélyfelújításokra lehívható pályázati lehetőségekre is.
Fotó: Haáz Vince
Szekeres-Ugron Villő, a rendezvény egyik szervezője kérdésünkre elmondta, hogy a közönség nagyon érdeklődő volt, sokat kérdeztek, hiszen sokak tulajdonában van felújításra váró műemlék épület, kastély, kúria.
hogy igenis, lehet mit kezdeni az épített örökségünkkel, és van esély arra, hogy ezeket az épületeket megtartsák, fenntartsák” – hangsúlyozta Szekeres-Ugron Villő. Hozzátette, bár az előadók beszámoltak bürokratikus nehézségekről is, alapvetően nagyon pozitívan vélekedtek az Országos Helyreállítási Terv pályázatairól, melynek a kastély, illetve kúria turisztikai-kulturális útvonalába illeszkednek az említett kastélyok.
A találkozó résztvevői szombaton ellátogattak a gernyeszegi, a sáromberki és a sárpataki Teleki-kriptákhoz. Vasárnap szintén ismeretterjesztő kiránduláson vettek részt erdélyi értékeink megismerése, megőrzése és ápolása jegyében, megtekintették a felújított paszmosi Teleki-kastélyt Kálmán Attila és gróf Teleki Kálmán vezetésével, a tekei középkori, jelenleg evangélikus templomot és a harinai román kori templomot, valamint az árokaljai Bethlen-kastély körüli arborétumhoz is ellátogattak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!