Politikai „éleslátás”. Jean-Claude Juncker köszönti sajátos stílusában Klaus Johannis államfőt az Európai Parlamentben
Fotó: Presidency.ro
Nem lopta be magát a magyarok szívébe Jean-Claude Juncker azzal, hogy európai ünnepnek nevezte Strasbourgban a román centenáriumot. Magyarországi és erdélyi magyar politikusok bírálják az Európai Bizottság elnökének kijelentését, s megszólalt az ügyben az uniós vezető sajtósa is.
2018. október 25., 18:412018. október 25., 18:41
„December elsején Románia a nagy egyesülést ünnepli, ahogy azt román barátaink mondani szokták. Szeretném elmondani elnök úrnak, hogy persze, ez egy román ünnep, de ugyanakkor európai is. Mert minden, ami Romániát érinti, Európát is érinti. Minden, ami Romániához tartozik, nem idegen Európától sem. Azon a napon tehát együtt fogunk megünnepelni egy nagy történelmi pillanatot, amely Romániának és Európának is fontos” – egyebek mellett ezzel a szavakkal köszöntötte az Európai Parlamentbe látogató Klaus Johannis államfőt kedden Jean-Claude Juncker, az Európai Bizotsság elnöke.
Lapunk megkereste Magyarország külügyi és külgazdasági minisztériumát Juncker kijelentésével kapcsolatban, hiszen – mint ismeretes – Szijjártó Péter tárcavezető korábban megtiltotta a magyar diplomatáknak a román nemzeti ünnep alkalmából tartott eseményeken való részvételt. A minisztérium az Orbán-kormány szóvivőjének szerdai nyilatkozatát küldte el állásfoglalásként. Kovács Zoltán budapesti sajtótájékoztatóján reagált Juncker megjegyzésére. Azt mondta,
Kikértük Németh Zsolt véleményét is. A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint Juncker megint bizonyította „politikai éleslátását és mélységes empátiáját” az európai nemzetek és őshonos nemzeti kisebbségek érzékenysége iránt. „Egy igazi európai vezető! Így aztán mi magyar politikusok nem kell bánjuk, hogy az első pillanattól kezdve közhírré tettük alkalmatlanságát és minden eszközzel harcoltunk vállalhatatlan álláspontjaival szemben!
– fogalmazott a Krónikának a Fidesz képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese.
Megszólalt az ügyben Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti képviselője is, aki az ATV Egyenes beszéd című műsorában felháborítónak nevezte az uniós vezető szavait. A kormánypárti politikus szerint Juncker kijelentése tökéletes példája annak, hogyan gondolkodnak ma Brüsszelben a nyugat-európai politikusok. Mint mondta, teljes érzéktelenséget mutatnak Közép-Kelet-Európa iránt,
A KDNP-s képviselő úgy vélte, a kijelentés bizonyítja, hogy Juncker „tökéletesen alkalmatlan” az EU vezetésére és jól szimbolizálja, mi ma a probléma az egész intézményrendszerrel.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője lapunk megkeresésére azt mondta, az Európai Bizottság elnökének felületességére utal a centenárium európai megünneplésének emlegetése.
– fogalmazott a képviselő, aki szerint Junckernek meg kellett volna spórólnia ezt a kijelentést, „amíg Románia nem nő fel legalább a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakhoz a nemzeti kisebbségeket illetően”. Hozzátette, a centenáirum Romániában ünnep, Európában viszont nem. Frunda György, az RMDSZ korábbi befolyásos politikusa az Erdélyi Magyar Televízió Sajtóprés című műsorában úgy fogalmazott: Juncker kijelentése nem sértő, de fájó a magyarok számára.
Az Azonnali magyarországi hírportál megszólaltatta az ügyben az EB elnökének sajtófőnök-helyettesét. Mina Andreeva azt mondta, Juncker úgy értette mondanivalóját, hogy „minden, ami Romániát érinti, Európát is érinti, és ez viszont is igaz”. A sajtófőnök-helyettes elmondta, a román kormány decemberben meglátogatja az Európai Bizottságot, és az EU-biztosok januárban Bukarestbe utaznak a – Románia által betöltendő – soros elnökség nyitányára, tehát bőven lesz alkalma Junckernek megünnepelni a centenáriumot, amennyiben így dönt. Az Azonnali kérdésére, miszerint – ha már október 23-án sikerült így megnyilvánulnia az EB-elnöknek – legalább gratulált-e Magyarországnak a forradalom 62. évfordulója alkalmából, Andreeva kitérő választ adott, mondván, nem tud ilyenről.
Marxot méltatta az EB elnöke
Juncker legutóbb idén májusban háborított fel sokakat, amikor a Karl Marx születésének 200. évfordulójára szervezett trieri rendezvénysorozat megnyitóján elhangzott beszédében azt mondta, Marxot nem lehet felelőssé tenni azokért a rémtettekért, amelyeket elkövettek mindazok, akik örökösének és követőinek vallották magukat. A luxemburgi politikus akkor azt is közlölte, hogy sok tiltakozó levelet kapott Kelet-Közép-Európából, Németországból, Trierből és még Európán túlról is, amiért elvállalta a város díszpolgáraként kapott felkérést az ünnepi beszédre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!