
Fotó: Toró Attila
A zöld szervezetek tiltakozása ellenére az illetékes Kovászna megyei intézmények képviselőiből álló szakbizottságok jóváhagyták az osztrák Holzindustrie Schweighofer székelyföldi fűrészüzeme környezetvédelmi engedélyét – közölte pénteken a Háromszék napilap.
2015. június 19., 12:462015. június 19., 12:46
A Kovászna megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója, Gheorghe Neagu a lapnak elmondta: az elkövetkező 15 napban várják a dokumentummal kapcsolatos esetleges észrevételeket, ezt követően állítják ki a környezetvédelmi engedélyt a rétyi fűrészüzem számára. Hozzátette, hogy a beérkező észrevételek nem írják felül, és nem semmisítik meg a szakbizottság döntését.
„A rétyi üzem fafeldolgozással és fák rönkké egyengetésével foglalkozik, nincs köze az erdőirtáshoz. Az erdőt nem a gyár bejáratánál kell védeni, hanem az erdők szélén, ott, ahol bemegy a tolvaj a baltával, és kijön egy szekér fával\" – idézte a Maszol.ro portál az igazgató érveit. Gheorghe Neagu azt is hozzátette, a Schweighofer valamennyi törvényes feltételt teljesített, így jóvá kellett hagyni a kérvényét.
Az engedély kibocsátása ellen több civil szervezet is tiltakozott, arra kérve a hatóságokat, hogy legalább addig ne döntsenek, amíg a folyamatban lévő perekben nem hoznak ítéletet. A Neuer Weg Egyesület több romániai zöld szervezettel közösen bíróságon kérte a Schweighofer rétyi üzeme építkezési engedélyének visszavonását. A környezetvédők attól tartanak ugyanis, hogy a rétyi üzem beindítása a székelyföldi erdők letarolását eredményezi.
Toró Attila sepsiszentgyörgyi környezetvédelmi aktivista elmondta: ha az üzemben beindul a termelés, a hivatalosan bejelentett 800 ezer köbméternyi fa feldolgozása körülbelül 2971 hektár fenyőerdő kivágását jelenti évente.
Pár nappal ezelőtt a környezetvédelmi őrség megbírságolta az osztrák vállalatot, amiért engedély nélkül indította be a termelést a gyárban. A vállalat óvást nyújtott be a bírság ellen.
Az osztrák fafeldolgozó 2013 márciusában jelentette be, hogy 150 millió eurós beruházással fafeldolgozó üzemet létesít Rétyen. A nagyüzem felépítése megosztotta a székelyföldi közvéleményt és a politikai szervezeteket is. A rétyi az osztrák befektető ötödik romániai gyára.
A cég egy hónappal ezelőtt a Romániából való kivonulással fenyegetett a parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett erdészeti kerettörvény miatt. A jogszabály ugyanis a monopóliumok kialakulásának megakadályozása céljával fajtánként 30 százalékra korlátozza az egyes cégcsoportok által felvásárolható fa mennyiségét. A társaság négy működő romániai üzeme az országban kitermelt fenyőfa 27 százalékát vásárolja fel.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!