
Fotó: Veres Nándor
A jó íze és minősége, illetve kedvezőbb ára miatt vásárolják többen is a napi szükséges tejmennyiséget a tejadagoló automatákból – derült ki terepszemlénken. A legtöbb erdélyi és partiumi nagyvárosban van „vastehén”, a kivételt talán csak Nagyvárad képezi, ahol rövid működés után pár éve kivonták azokat a forgalomból.
2015. január 31., 23:532015. január 31., 23:53
Csíkszereda: felemás érdeklődés
Felemás érdeklődést tapasztaltunk terepszemlénken a csíkszeredai „vasteheneknél”, volt, ahol többen is töltötték palackjaikat, máshol senkit nem találtunk. A városközpont közelében lévő automatáknál például nem találtunk vásárlókat, de a Kalász lakótelepen és a Testvériség sugárúton lévőknél érkezésünkkor többen is álltak. Egy idős úr a Kalászban található gép használatához a mellette lévő kávézó alkalmazottjától kért segítséget, aki szívesen mutatta meg, hogyan lehet a tejet „kifejni”.
A férfi elmondta, ritkán vásárol tejet, azért volt szüksége segítségre, s inkább választja az automatát, hiszen így „minőségibb tejet” vihet haza. Az eladónőtől megtudtuk, sokan használják az automatát, nem ritka, hogy segítséget kérnek tőlük. Véleménye szerint azért akkora az érdeklődés, mert az emberek látják, hogy mennyire tisztán tartják a szerkezetet, hogy hogyan tárolják és szállítják a tejet, emellett pedig jó ízű is a termék.
Továbbá az ára is kedvezőbb, mint a dobozos tejeké: amíg a nagyáruházak polcain fellelhető alacsonyabb zsírtartalmú dobozos tej ára 2,99 és 4,27 lej között változik, a magasabb zsírtartalmúé pedig 3,29 és 4,65 lej között van, addig a város több pontján is működő tejadagoló automatákból három lejért lehet hozzájutni a friss házi tejhez. Ehhez képest egy csíkszeredai kisboltban az 1,5 százalékos zsírtartalmú tej legkevesebb 4,80 lejes áron kapható.
A Temesvári sugárúton található tejautomata tulajdonosa immár negyedik éve értékesíti a tejet ilyen formában. Mint mondta, az évek során – ahogyan növekedett a gépek száma – egyre csökkent a tőle felvásárolt tejmennyiség, mivel a város távolabbi részeiből már érkeznek vásárlók. Tapasztalata szerint most már csak a szomszédos tömbházak lakói vásárolnak tőle. Jelenleg a reggeli és esti fejést követően is feltölti a szerkezetet 15-15 liter friss tejjel, a visszajelzésekből tudja, hogy van, amikor már délre kifogy, máskor estére vásárolják fel az aznapi mennyiséget.
Székelyudvarhelyen sokan „fejik” az automatákat
Meglehetősen népszerűek eközben a székelyudvarhelyi tejadagoló automaták. Naponta körülbelül száz liter tejjel tölti fel a székelymuzsnai Dénes Tibor Attila tejtermelő Székelyudvarhelyen kihelyezett öt tejadagoló automatáját: mint a tulajdonos elmondta, a „vastehenekből” tejet vásárlók általában visszajáró kliensek, akik édesen és savanyítva is fogyasztják, de főzéshez is használják a 3,5-3,9 százalékos zsírtartalmú tejet.
A jelenleg tizenhat fejőstehenet tartó gazda 2012 óta foglalkozik ilyen típusú tejértékesítéssel. Mint kiderült, az automaták forgalma eltérő: néhol naponta 40-50, másutt csupán 10-15 liter tej fogy el. A legforgalmasabb időszak délutánonként két és öt óra közé tehető, amikor az udvarhelyiek jó része hazafelé tart a munkából. A legtöbben pénteken és szombaton fejik meg a vastehenet, amikor sütéshez, főzéshez is az automatából származó tejet használják – mondta el a gazda.
Hozzáfűzte, több év tapasztalata alapján számítják ki, körülbelül mennyi tej fogy el egy-egy nap alatt, s csak a szükségleteket fedező mennyiséget töltik a százliteres tartályokba, hogy a vevők mindig friss nedűhöz jussanak. A gépek egy és négy Celsius-fok közötti hőmérsékleten tárolják a tejet, melyet fogyasztás előtt ajánlott felfőzni. Érdekesség egyébként, hogy a vastehenek beprogramozhatók arra, hogy amikor a bennük lévő tejmennyiség egy meghatározott érték alá csökken, figyelmeztető üzenetet küldjenek az üzemeltetőnek, így megnövekedett igény esetén is rövid időn belül házi tejhez juthat mindenki – mutatott rá Dénes.
Marosvásárhelyen is kelendő
Marosvásárhelyen tizenöt tejadagoló automata működik a város különböző pontjain. A Dacia piac mellett található vastehenet látogattuk meg először, ahol az éppen vásárló hölgy elmondta: általában kéthetente szokta megfejni a vastehenet. Szerinte az ebben található tej jó, és ismerősei közül is sokan fogyasztják, tapasztalatai szerint azonban inkább a nyugdíjasok élnek ezzel a lehetőséggel, mert olcsóbb, és nemcsak literes kiszerelésben lehet vásárolni.
Felhívtuk a szóban forgó automata tulajdonosát, a nyárádszeredai Kocsis Józsefet, aki elmondta: „azonkívül, hogy a cigányok fel-feltörik, nincs más probléma”. A gazda, akinek 14 fejőstehene van, négy éve vásárolta meg a százliteres kapacitású automatát. Kérdésünkre, hogy visszatérült-e a befektetett pénze, igennel válaszolt, ám azt is hozzátette, „nem olyan fényes a helyzet, de megéri, nem panaszkodunk”. Az automata tartályát mindennap kiüríti, de sosem tölti újra színültig, 30-40 literrel tankolja meg a robotriskát. A gazda szerint nagyon kell ügyelni az áru minőségére, nem szabad „spekulálni” a tejjel. Legutoljára, amikor megnézette, 4,2 százalékos zsírtartalmú tejet forgalmazott, és nem is kíván a minőségből engedni.
Ellátogattunk a November 7. napi piacra is, ahol két automata található. David Cornel 40 éve árul a piacon, és mivel asztala közel van az egyikhez, mindig készséggel segít a vastehénből vásárlóknak. Ha a gép éppen nem nyeli el az egylejest, kicseréli, és mindig figyelmezteti a tájékozatlanokat, hogy meg lehet és meg kell állítani az automatát, hogy a hab leülepedjen, és ne fusson ki a palackból. Az árus becslése szerint naponta legkevesebb 30-an vásárolnak a gépből tejet.
Sepsiszentgyörgy: engedély nélkül
Nem minden fenékig tejfel viszont Sepsiszentgyörgyön, ahol még mindig vannak engedély nélkül üzemeltetett tejautomaták. Sikó Barabási Sándor, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, már évek óta zajlik a pereskedés a hatóság és a vastehenek tulajdonosa között, jogerős ítéletre várnak.
Négy évvel ezelőtt zárolták ezeket az adagolókat, mivel a tulajdonos csak kettőre váltott ki engedélyt, és ötöt működtetett, ám a pecséteket ismeretlen tettesek megrongálták, majd az automatákat továbbra is feltöltötték. Egy automatából egyébként naponta átlag harminc liter tejet vásárolnak a bolti árnál olcsóbban. Mint ismeretes, az ország első automatáját éppen egy sepsiszentgyörgyi gazdálkodó állította fel, aki a minigazdaságában tartott kilenc tehén napi mintegy száz liter friss tejét értékesítette az adagolóból, amit akkor hatezer euróért vásárolt.
Szatmár, Kolozsvár: változó forgalom
Kolozs megyében összesen 23 tejautomata üzemeltetésére adott engedélyt az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA), amelyet összesen kilenc cég, eladó üzemeltet. Ezek közül 14 működik Kolozsváron. A fenti adatok az ANSVSA világhálón elérhető adatbázisában nyilvánosan hozzáférhetőek.
A gépeket a nagyobb bevásárlóközpontokban, a városnegyedi élelmiszerpiacokon vagy azok környékén helyezték ki. A cégek illetékeseit többnapos próbálkozás után sem tudtuk megszólaltatni forgalmuk alakulásáról, vagy nem kívántak nyilatkozni, vagy senki nem vette fel a telefont. Tapasztalataink szerint a vastehenek forgalma változó környéktől és napszaktól függően.
Szatmárnémetiben összesen hét tejautomatát működtet egy tehénfarm, melyekből átlagban 70-100 liter tejet vásárolnak a szatmáriak. A szerkezetek tulajdonosa szerint vannak napok, amikor ennél jóval többet árulnak, de az is előfordul, hogy senki sem vesz tejet. Mint megtudtuk, a szatmáriak vásárlókedve pénteken és szombaton a legmagasabb, vasárnap azonban szinte egyáltalán nem vásárolnak. A tejnek literéért egyébként 2,5 lejt kell az automatába tenniük a vevőknek.
Váradon nem aratott sikert
Eközben Nagyváradon oly annyira nem voltak népszerűek a vastehenek, hogy rövid idő után üzemeltetőjük leszerelte a piacokon elhelyezett gépeket. Liviu Andrica, a Városi Közterület-fenntartó Vállalat (ADP) igazgatója érdeklődésünkre emlékeztetett, pár évvel ezelőtt még a Széles (Decebal) utcai és a rogériuszi piacon is lehetett ezekből a „vastehenekből” tejet vásárolni, és a Nagyvásártéren is próbálkoztak.
De a gépek fenntartása nem bizonyult kifizetődőnek a termelőnek. „Nem volt kellő forgalma. A rogériuszi piacon egy nagy teremben állt, az emberek viszont inkább a már ismert kistermelőtől vásároltak. A Széles utcán meg ugyancsak hűtött kirakatok szavatolták a termék biztonságát. A rogériuszi piacon jelenleg tartályokban hűtik a nyert tejet” – magyarázta Andrica.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!