Jogi testvérháború

Főügyészi beavatkozás

„Romániában jelenleg améhészek is zavartalanul nyithatnak cégetmaguknak, egyedül a jogtanácsosokat nem illeti meg ez ajog” – illusztrálja a furcsa jogi helyzetet SzabóJózsef, a kolozsvári Jogtanácsosok Kamarájánakdékánhelyettese. A megállapítás abukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékidén júniusban született határozatárautal, amely „megengedhetetlennek” nevezte a jogi tanácsadást,konzultációt és képviseletet ellátókereskedelmi társaságok létrehozásátés bejegyzését. A legfelsőbb bíróságdöntése egyébként Románia korábbifőügyésze, Ilie Botoº törvényértelmezésifellebbezése nyomán született, amelyet a hivatalosmagyarázat szerint a jogtanácsosok tevékenységétszabályozó törvény tervezett módosításaindokolt. Márpedig a 2003-ban született 514-es számújogszabály kihirdetését annak idejénmintegy 30 ezer romániai jogtanácsos „felállvatapsolta meg”, hiszen azt megelőzően kizárólag azügyvédek jogi tevékenységétszabályozta törvény. A jogi tanácsadásokra,konzultációra, a peres eljárásokmegelőzésére szakosodott jogtanácsosok ezutánalapszabályt dolgoztak ki maguknak, ennek alapján azügyvédekhez hasonló szakmai szervezeteket(kamarákat) és kereskedelmi társaságkéntműködő irodákat hoztak létre. „Az ügyvédhezhasonlóan egy jogtanácsos számára iskötelező a kétéves gyakornokság elvégzése,enélkül nem lehet elsajátítani a szakmát.Márpedig erre a szakmai gyakorlatra leginkább egyirodában tehet szert, azonnali elhelyezkedés eseténnem” – magyarázza Szabó József.
Az ügyvédtársadalomazonban épp a jogtanácsosi irodák működésénekkereskedelmi jellegét nem nézi jó szemmel. Alegfelsőbb bíróság ítéletébenrejlő lehetőséget megragadva több hazai ügyvédikamara – közöttük a bukaresti és a kolozsvári– nemrég bírósági úton követeltea jogi tanácsadást gyakorló cégekbezárását, amelyekből jelenleg országszertemintegy hatszáz működik.

Rendteremtés a szakmában

Az ügyvédek azonbancáfolják, hogy a jogtanácsosi tevékenységellen folytatnának hadjáratot. ªtefan Mircea Popügyvéd, a Kolozs Megyei Ügyvédi Kamaravezetőségi tagja rögtön kijavít bennünket,amikor az ügyvédek versus jogtanácsosok konfliktusmozgatórugójáról faggatjuk. „Tévedésazt állítani, hogy nekünk bajunk lenne ajogtanácsosokkal. A mi kamaránk 48 kereskedelmitársaság ellen indított pert, amelyek közülnéhány véletlenszerűen jogi tanácsadástis folytat. Mi mindössze a szakma gyakorlása terénkívánunk rendet teremteni, amelyre mellesleg törvényis kötelez bennünket” – szögezte le ªtefan MirceaPop. Törvényértelmezése szerint ajogtanácsosok kizárólag kétféleképpenfejthetik ki tevékenységüket: egy bizonyosintézményhez történő kinevezés,valamint munkakönyves szerződés alapján, dekereskedelmi jelleggel semmiképpen sem. A bukaresti VajdaBotond Zoltán vezette Romániai JogtanácsosokKamarájának Szövetsége (UCCJ) ellenbendiszkriminációnak és az ügyvédekkelszembeni megkülönböztetett bánásmódnaktartja a jogi tanácsadó cégek létjogosultságánakmegkérdőjelezését. „Elfogadhatatlanszámunkra, milyen alapon vitatja valaki működésünkjogosságát, amikor ezt éppen törvényszabályozza. Miközben az Európai Uniólegtöbb országában nem létezik különbségügyvéd és jogtanácsos között,utóbbi nálunk kizárólag jogi személytképviselhet, például a 22 millióállampolgár alkotta román állam, illetvea területén működő cégek, intézményekérdekeit. Egyetlen polgárt azonban már nem” –mondja Szabó József, hozzátéve: 600romániai törvényszéki bírócsak nem tévedhetett, amikor az elmúlt két évbenjóváhagyta a jogi tanácsadóirodákbejegyzését. A kolozsvári jogtanácsosellentmondásosnak nevezte azt is, hogy a jogtanácsosokkamarája ügyvédet fogadott jogi védelmeellátására az ügyvédi kamarákáltal kezdeményezett perekben. (Ügyvédjüket,a jogtanácsosok tevékenységét szabályozótörvényt kidolgozó suceavai Dorin Andronicotkülönben a kilencvenes évek elején tíznapra bebörtönözték jogi tanácsadássalfoglalkozó cég alapítása miatt. Atársaság az alkotmánybíróságdöntése alapján ma is működik).
Az UCCJ ugyanakkor nem érte beennyivel: tagjai tevékenységének korlátozásamiatt nemrég beperelte a legfelsőbb bíróságot,a főügyészséget, az igazságügy-minisztériumotés a román államot, panaszát pedigeljuttatta a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághozis; kártérítésként pedig 50 millióeurót követel.

Egyesítés vet végeta konfliktusnak?

Ezen túlmenően a napokban többszáz hazai jogtanácsos készül politikaimenedékjogot kérni Romano Prodi olasz kormányfőtől,a dél-európai ország alaptörvényeugyanis kimondja, hogy bármilyen külföldiállampolgár élhet a menedékkérelemlehetőségével, ha országában megvonjáktőle az olasz alkotmány által garantáltszabadságjogok gyakorlását. Megkeresésükbenarra kérik az olasz miniszterelnököt, tegyelehetővé, hogy hozzájáruljanak az olasz államgazdasági és szellemi gyarapodásához, hamár erre Romániában nem kapnak lehetőséget.Különben a jogtanácsosok meggyőződéseszerint az ügyvédek kifogásait főleg anyagiérdekek táplálják, a jogi tanácsadástnyújtó cégek ugyanis egyre nagyobb szeletetcsípnek le a szakma gyakorlásának „tortájából”.Ha a bírósági perek sorozata valószínűlegnem is hoz majd békét az ügyben, a két„testvérszakma” között dúlóellentét végére várhatóan az akét, a bukaresti parlament napirendjén lévőtörvénytervezet tehet pontot, amely az ügyvédiés a jogtanácsosi tevékenység egyesítésétcélozza.

Az ügyvédkamarákközött is dúl a harc

Az ügyvédek és ajogtanácsosok közötti konfliktus nincsösszefüggésben azzal az – ugyancsak azigazságszolgáltatás fórumain zajló– ellentéttel, amely az ún. alkotmányosügyvédi kamarák létrehozása miattrobbant ki. A hagyományos szakmai szervezetekbe tömörülőügyvédek nemrég sztrájkkal követeltékaz alternatív kamarák beszüntetését.

Főügyészi beavatkozás

„Romániában jelenleg améhészek is zavartalanul nyithatnak cégetmaguknak, egyedül a jogtanácsosokat nem illeti meg ez ajog” – illusztrálja a furcsa jogi helyzetet SzabóJózsef, a kolozsvári Jogtanácsosok Kamarájánakdékánhelyettese. A megállapítás abukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékidén júniusban született határozatárautal, amely „megengedhetetlennek” nevezte a jogi tanácsadást,konzultációt és képviseletet ellátókereskedelmi társaságok létrehozásátés bejegyzését. A legfelsőbb bíróságdöntése egyébként Románia korábbifőügyésze, Ilie Botoº törvényértelmezésifellebbezése nyomán született, amelyet a hivatalosmagyarázat szerint a jogtanácsosok tevékenységétszabályozó törvény tervezett módosításaindokolt. Márpedig a 2003-ban született 514-es számújogszabály kihirdetését annak idejénmintegy 30 ezer romániai jogtanácsos „felállvatapsolta meg”, hiszen azt megelőzően kizárólag azügyvédek jogi tevékenységétszabályozta törvény. A jogi tanácsadásokra,konzultációra, a peres eljárásokmegelőzésére szakosodott jogtanácsosok ezutánalapszabályt dolgoztak ki maguknak, ennek alapján azügyvédekhez hasonló szakmai szervezeteket(kamarákat) és kereskedelmi társaságkéntműködő irodákat hoztak létre. „Az ügyvédhezhasonlóan egy jogtanácsos számára iskötelező a kétéves gyakornokság elvégzése,enélkül nem lehet elsajátítani a szakmát.Márpedig erre a szakmai gyakorlatra leginkább egyirodában tehet szert, azonnali elhelyezkedés eseténnem” – magyarázza Szabó József.
Az ügyvédtársadalomazonban épp a jogtanácsosi irodák működésénekkereskedelmi jellegét nem nézi jó szemmel. Alegfelsőbb bíróság ítéletébenrejlő lehetőséget megragadva több hazai ügyvédikamara – közöttük a bukaresti és a kolozsvári– nemrég bírósági úton követeltea jogi tanácsadást gyakorló cégekbezárását, amelyekből jelenleg országszertemintegy hatszáz működik.

Rendteremtés a szakmában

Az ügyvédek azonbancáfolják, hogy a jogtanácsosi tevékenységellen folytatnának hadjáratot. ªtefan Mircea Popügyvéd, a Kolozs Megyei Ügyvédi Kamaravezetőségi tagja rögtön kijavít bennünket,amikor az ügyvédek versus jogtanácsosok konfliktusmozgatórugójáról faggatjuk. „Tévedésazt állítani, hogy nekünk bajunk lenne ajogtanácsosokkal. A mi kamaránk 48 kereskedelmitársaság ellen indított pert, amelyek közülnéhány véletlenszerűen jogi tanácsadástis folytat. Mi mindössze a szakma gyakorlása terénkívánunk rendet teremteni, amelyre mellesleg törvényis kötelez bennünket” – szögezte le ªtefan MirceaPop. Törvényértelmezése szerint ajogtanácsosok kizárólag kétféleképpenfejthetik ki tevékenységüket: egy bizonyosintézményhez történő kinevezés,valamint munkakönyves szerződés alapján, dekereskedelmi jelleggel semmiképpen sem. A bukaresti VajdaBotond Zoltán vezette Romániai JogtanácsosokKamarájának Szövetsége (UCCJ) ellenbendiszkriminációnak és az ügyvédekkelszembeni megkülönböztetett bánásmódnaktartja a jogi tanácsadó cégek létjogosultságánakmegkérdőjelezését. „Elfogadhatatlanszámunkra, milyen alapon vitatja valaki működésünkjogosságát, amikor ezt éppen törvényszabályozza. Miközben az Európai Uniólegtöbb országában nem létezik különbségügyvéd és jogtanácsos között,utóbbi nálunk kizárólag jogi személytképviselhet, például a 22 millióállampolgár alkotta román állam, illetvea területén működő cégek, intézményekérdekeit. Egyetlen polgárt azonban már nem” –mondja Szabó József, hozzátéve: 600romániai törvényszéki bírócsak nem tévedhetett, amikor az elmúlt két évbenjóváhagyta a jogi tanácsadóirodákbejegyzését. A kolozsvári jogtanácsosellentmondásosnak nevezte azt is, hogy a jogtanácsosokkamarája ügyvédet fogadott jogi védelmeellátására az ügyvédi kamarákáltal kezdeményezett perekben. (Ügyvédjüket,a jogtanácsosok tevékenységét szabályozótörvényt kidolgozó suceavai Dorin Andronicotkülönben a kilencvenes évek elején tíznapra bebörtönözték jogi tanácsadássalfoglalkozó cég alapítása miatt. Atársaság az alkotmánybíróságdöntése alapján ma is működik).
Az UCCJ ugyanakkor nem érte beennyivel: tagjai tevékenységének korlátozásamiatt nemrég beperelte a legfelsőbb bíróságot,a főügyészséget, az igazságügy-minisztériumotés a román államot, panaszát pedigeljuttatta a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághozis; kártérítésként pedig 50 millióeurót követel.

Egyesítés vet végeta konfliktusnak?

Ezen túlmenően a napokban többszáz hazai jogtanácsos készül politikaimenedékjogot kérni Romano Prodi olasz kormányfőtől,a dél-európai ország alaptörvényeugyanis kimondja, hogy bármilyen külföldiállampolgár élhet a menedékkérelemlehetőségével, ha országában megvonjáktőle az olasz alkotmány által garantáltszabadságjogok gyakorlását. Megkeresésükbenarra kérik az olasz miniszterelnököt, tegyelehetővé, hogy hozzájáruljanak az olasz államgazdasági és szellemi gyarapodásához, hamár erre Romániában nem kapnak lehetőséget.Különben a jogtanácsosok meggyőződéseszerint az ügyvédek kifogásait főleg anyagiérdekek táplálják, a jogi tanácsadástnyújtó cégek ugyanis egyre nagyobb szeletetcsípnek le a szakma gyakorlásának „tortájából”.Ha a bírósági perek sorozata valószínűlegnem is hoz majd békét az ügyben, a két„testvérszakma” között dúlóellentét végére várhatóan az akét, a bukaresti parlament napirendjén lévőtörvénytervezet tehet pontot, amely az ügyvédiés a jogtanácsosi tevékenység egyesítésétcélozza.

Az ügyvédkamarákközött is dúl a harc

Az ügyvédek és ajogtanácsosok közötti konfliktus nincsösszefüggésben azzal az – ugyancsak azigazságszolgáltatás fórumain zajló– ellentéttel, amely az ún. alkotmányosügyvédi kamarák létrehozása miattrobbant ki. A hagyományos szakmai szervezetekbe tömörülőügyvédek nemrég sztrájkkal követeltékaz alternatív kamarák beszüntetését.