
2012. augusztus 07., 09:072012. augusztus 07., 09:07
Bár a befektetők szerint megtérül az amúgy költséges beruházás, az egyre szaporodó konkurencia és a gazdasági válság árt az üzletnek.
Bár sokba kerül egy műfüves futballpálya kialakítása, megéri, mert a befektetés hamar megtérül – mondta el lapunknak Szőke Lajos, a nagyváradi 5×5 Fotbal Kft. igazgatója. A bihari megyeszékhelyen bejegyzett cég a városban három műgyepes pályát működtet, ám országszerte többet is épített. Az igazgató azt mondja, egy ilyen pálya létrehozása 35-40 ezer euróba kerül, ám ha sikerül óránkénti 100 lejes áron napi öt órára bérbe adni, két-három év alatt visszahozza az árát.
A pályák jótállási ideje pedig 10-15 év, így a beruházás értékének megtérülése után még sok évig csak profitot termelnek a működtetőknek. A műgyep másik nagy előnye, hogy karbantartási költsége gyakorlatilag nulla, hiszen nem kell se locsolni, se nyírni, se trágyázni, ráadásul télen-nyáron használható, hiszen ha be is lepi a hó, egyszerűen le lehet takarítani.
A bérbeadás pedig nem probléma, hiszen az igazgató szerint az elmúlt években nemcsak a műgyepes pályák egyre népszerűbbek, hanem a sport is egyre nagyobb teret kap. Szőke Lajos szerint mentalitásváltásról van szó, ami nagyjából az elmúlt évtized során történt: az emberek ma már Romániában is hajlandók fizetni azért, hogy jó minőségű gyepen rúghassák a bőrt a szabadidejükben. Másfelől a pályákat használók számára az is fontos, hogy a focin kívül egyéb szórakozási lehetőségeik is legyenek a pályák mellett, így a cég Őssi negyedben működtetett sportbázisán a pályát bérlők ingyenesen használhatják a medencét és a szaunát, valamint egy kis kerthelyiség is rendelkezésre áll.
Telekvásárlással és a melléképületek költségeinek figyelembe vételével összesen 150 ezer euróból épült meg 2007-ben Nagykároly egyetlen műfüves futballpályája, amiből 70 ezret tett ki magának a pályának a kialakítása – tudtuk meg Papp Zsolt helyi vállalkozótól, a beruházás főrészvényesétől. Mint kiderült, ha csak üzleti szempontokat vennének figyelembe, nem érné meg a befektetés, hiszen napi 2-3 csapattal és 100 lejes bérleti díjjal számolva igen sokára térülne meg a ráfordítás.
A pályán ingyenesen edzenek a gyerekcsapatok, és a bérlőket is figyelembe véve 70-80 százalékos a létesítmény kihasználtsága. „Bár anyagilag nem éri meg ezt csinálni, mégsem bántuk meg, hogy belekezdtünk. Hiszen a célunk épp az volt, hogy biztosítsuk a civilizált körülmények között való sportolás lehetőségét a nagykárolyi érdeklődőknek” – mondta el lapunknak Papp Zsolt. Hozzátette, manapság lényegesen kevesebbe kerül egy ilyen befektetés, mint ezelőtt öt évvel, a gazdasági krízis előtt, mivel akkor még volt fizetőképes kereslet az ilyesmire.
A gazdasági válság egyébként a műgyepes pályák forgalmán is érződik, az emberek jobban megfontolják, hogy mennyit költenek sportra, ugyanakkor egyre több hasonló szabadidős létesítmény épült, így a konkurencia is tizedeli az ügyfelek számát. Bodor Loránd más vállalkozásai mellett 2004-ben elsők között épített egy műfüves sportpályát Sepsiszentgyörgyön magyarországi mintára. A vállalkozó lapunknak elmondta, a 60-70 ezer eurós befektetés három-négy év alatt térült meg, a pálya akkor igazán nyereséges, ha napi 5–6 órára lefoglalják.
A legnagyobb forgalma az első években volt, akkor különböző helyi bajnokságokat is szerveztek itt, például az öregfiúk tornáját. Akkor annyira népszerű volt a pálya, hogy még télen is fociztak. „A gyerekek mentek korcsolyázni, a labdarúgás szerelmesei pedig jöttek a pályára, és rúgták a bőrt” – mondta Bodor Loránd. Azóta csökkent a forgalom, inkább kisebb baráti társaságok bérlik ki egy-két órára a sportpályát. A sepsiszentgyörgyi üzletember szerint a válság is visszavetette a pályák népszerűségét, az emberek megfontoltabban költekeznek, ugyanakkor egyre több hasonló pálya épült, így nőtt a konkurencia.
Kolozsváron például a konkurencia miatt már nem is éri meg műfüves pályát üzemeltetni, ugyanis legalább 80 van belőlük a városban, az ügyfelek pedig megoszlanak – jelentette ki lapunknak Crisitian Anghel, a Hajnal lakónegyedben műfüves pályát üzemeltető Offside Consulting Kft. tulajdonosa. Hozzáfűzte, tapasztalata szerint körülbelül hét évbe kerül, amíg megtérül egy ilyen befektetés, egy szabadtéri műfüves pálya felszerelése ugyanis világítással együtt 25-30 ezer euróba kerül, míg egy fedett pálya létrehozása 80-100 ezer eurós beruházást igényel.
Kérdésünkre elmondta: idén nyáron a kánikula miatt jóval alacsonyabb a pályák kihasználtsága, a nagy hőségben ugyanis senki sem akar futballozni. Ráadásul nyáron az egyetemi hallgatók sincsenek a városban, ez pedig tovább szűkíti a potenciális ügyfelek körét. Mint részletezte, az idei év időjárása különösen mostoha volt a szabadtéri pályák szempontjából, hiszen a tél is rendkívül hosszúra nyúlt. Hozzátette, az sem kedvez a befektetőknek, hogy az önkormányzat este tíz óra után nem engedélyezi a nyitva tartást, pedig ügyfél lenne bőven, hiszen sokan este kilencig dolgoznak, és épp tíz órától érnének rá futballozni. Ráadásul a késő esti hűvösben a labdarúgás kedvelőinek a játékkedve is megnő, hangsúlyozta a befektető.
A gazdasági válság Marosvásárhelyen is érezteti hatását, egyre kevesebb iskola és sportklub rendel műfüves pályát. Akik megengedhetik maguknak a több tízezer eurós beruházást, azok még mindig a magánvállalkozók – vázolta a műgyepes pályák helyzetét Teodor Luca, az Elite Sport tulajdonosa. Az évek során a marosvásárhelyi szakcég számos pályát alakított ki az ország különböző régióiban. Kérdésünkre, hogy egy jól adminisztrált sportbázis esetében mennyi időn belül térül meg a befektetés, Luca elmondta, a heti hatnapos és napi 4–5 órás használat mellett a pálya másfél esztendő alatt kihozza az árát.
Mindezt olyan körülmények között, hogy egy négyzetméter műgyep lefektetése 26 eurónál kezdődik, és 34-ig ér – a „fű” hossza és minősége függvényében. Mindehhez még hozzáadódik az alapozás, amire a szakember szerint érdemes nagyon odafigyelni, mert a legcsekélyebb takarékoskodás is utólagos költségekhez vezethet. „Ha az alapozás nem megfelelő, ha a pálya alatt nincs elég kavics vagy homok, ha nincs kialakítva a vízlefolyók rendszere, az első kemény tél tönkreteheti a műgyepes felületet.
Ha a műgyep rendszeres gondozása elmarad, ugyanaz az eredmény. Sajnos sokan beruháznak, majd elhanyagolják a pálya karbantartását” – tette hozzá Luca. A szakember szerint egy sűrűbben használt pályát akár két-három hetente kell porszívózni. Így nemcsak a port, hajszálat vagy apró, kis szemétdarabokat sikerül eltüntetni, de a lefektetett műfűszálakat is vissza lehet állítani eredeti állapotukba. A karbantartás nem igényli feltétlenül drága gépek beszerzését, a gyepet lefektető cégek általában a felület ellenőrzésével és gondozásával is foglalkoznak. „Egy elhanyagolt műgyepet öt-hat év után akár ki is lehet dobni” – figyelmeztette az érdekelteket Teodor Luca.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.