
Fotó: Árvai Károly/MTI
A korábbi két évhez képest jobb eredményt értek el a magyar diákok az idei érettségin. A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet összesítése alapján a magyar tanulók körében számottevő a javulás román nyelv és irodalomból.
2020. július 01., 14:332020. július 01., 14:33
2020. július 01., 14:372020. július 01., 14:37
A magyar diákok körében 59,66 százalékos az idei érettségi vizsgán való átmenési arány – a korábbi évek végzőseinek eredményeit is figyelembe véve – a fellebbezések előtt.
Ugyanakkor a magyar vizsgázók idei átlaga az országostól 3,24 százalékkal elmarad, hiszen az idei megméretkezésen részt vevő romániai fiatalok 62,9 százaléka vette sikeresen az akadályt (tavaly az országos átmenési arány 67,2, tavalyelőtt pedig 67,7 százalék volt) – tájékoztatta szerkesztőségünket a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet sajtókapcsolatokért felelős tanácsosa.

Az érettségizők 62,9 százaléka vizsgázott sikeresen az idei megmérettetés első körében – derült ki a tanügyminisztérium által kedden közölt adatokból.
Mint emlékeztetnek, ha csak az idei végzősök – óvások előtti – országos eredményeit nézzük, az érettségizők 71,4 százalékának sikerült elérnie a 6-os átlagot, míg tavaly ez az arány 73,7, tavalyelőtt pedig 72,7 százalék volt. Az idén végző magyar diákok 65,91 százaléka van túl sikeresen az érettségin. Ez az országos átlaghoz képest 5,49 százalékos lemaradást jelent. A tavalyelőtti 6012-höz és a tavalyi 6021-hez képest idén 6503 magyar tanuló iratkozott be az érettségi vizsgára, közülük 6352 diák vett részt a megmérettetésen. Míg tavalyelőtt 3181 és tavaly 3289 diák szerzett átmenő jegyet, idén 3790 tanulónak sikerült hatost vagy annál nagyobb átlagot elérnie.
Bukarestben pedig mindössze öt magyar vizsgázó volt. Fehér megyében 84, Arad megyében 57, Bihar megyében 641, Beszterce-Naszód megyében 22, Brassó megyében 132, Kolozs megyében 492, Hunyad megyében 25, Szeben megyében 9, Máramaros megyében 66, Szilágy megyében 313, Szatmár megyében 484, Temes megyében pedig 56 magyar diák vizsgázott. Csalásért vagy csalási kísérlet miatt 3 magyar diákot zártak ki a vizsgáról.
román nyelv és irodalomból 5 (tavaly 4), magyar nyelv és irodalomból 188 (tavaly 83), történelemből 111 (tavaly 47), matematikából 67 (tavaly 80), választott tantárgyból 258 (tavaly 73) diák kapott tízes osztályzatot – utóbbi kategóriában kiemelkedik a biológia, amelyből 170, magyarul vizsgázó diák írt hibátlan dolgozatot.
Román nyelv és irodalomból a magyar érettségizők 70,03 százalékának sikerült a vizsga (tavaly 65,52, tavalyelőtt 64,87), magyar nyelv és irodalomból 96,62 százalékának (tavaly 97,63, tavaly előtt 95,84), a profilnak megfelelő tantárgyból (matematika vagy történelem) 82,52-nek (tavaly 83,75, tavaly előtt 81,09) – matematikából 74,8 (tavaly 77,43, tavalyelőtt 72,16), történelemből 96,87 (tavaly 95,26, tavalyelőtt 98,61) –, választott tantárgyból pedig 92,38 százalékának (tavaly 92,66, tavalyelőtt 91,26) sikerült a vizsga.
Kizárólag az idén végző magyar diákok átmenési aránya román nyelv és irodalomból 73,32, magyar nyelv és irodalomból 96,34, a profilnak megfelelő tantárgyból 83,01 – matematikából 75,88, történelemből 96,37 –, a választott tantárgyból pedig 92,02 százalék.
Az átmenési arány tavalyhoz képest 3,08 százalékkal nőtt, sajnos sok magyar diáknak (összességében 5,41 százaléknak, az idei végzősök 2,64 százalékának) nem jött ki a hatos átlag.
Országos szinten a legjobb eredményeket a főváros 2. kerületében (82,3 százalék), Kolozs (77,8), Szeben (71,8), Iași (71,4) és Brassó (71) megyében érték el a diákok.
Az országos átlagon felüli átmenési arányt értek el a magyar diákok Szeben (77,77), Temes (73,21), Fehér (69,51), Szatmár (65,83), Brassó (65,33) és Szilágy (63,22) megyében is. A tavalyi átmenési arányhoz képest országszerte mindössze két megyének pozitív a mutatója: Kovászna megyében 1,84 százalékkal, Hargita megyében pedig 3,83 százalékkal több idén végző diák van túl sikeresen az érettségin a tavaly vizsgázókhoz képest. Ez a számadat a többi megyében mínusz előjelű.
Az idei, a tavalyi és a tavalyelőtti eredmények is a fellebbezés előtti helyzetet tükrözik. Az átmenési arányt az összes megjelent diák médiájából számították ki, a vizsgáról kizárt tanulók jegyeit is beleszámítva. Az óvásokat kedden és szerdán lehetett benyújtani, a végleges eredményeket vasárnap függesztik ki.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
1 hozzászólás