
Hiába az érvek sokasága, a tanügyminisztérium semmibe veszi a tanítók, szülők, és a gyermekek érdekeit
A szülők rettegnek, a magyar tanítók megalázónak, a tanfelügyelőségek alkalmazhatatlannak tartják a kormányrendeletet, amely szerint román szakos tanárok tanítják idéntől a románt a magyar kisdiákoknak. A magyar politikai pártok az intézkedés visszavonását követelik, ám Valentin Popa miniszter nem tágít, a kisebbségügyi államtitkárság pedig nem foglalkozik a témával, mint lapunknak korábban elmondták, Kovács Irén államtitkárnak fontosabb teendői vannak.
Több erdélyi magyar tanintézet is japánsztrájkkal kezdi ma a tanévet tiltakozásképpen nemrég elfogadott, ám már ettől a tanévtől hatályos kormányrendelet miatt, ami szerint román szakos tanárok tanítják a román nyelvet a magyar kisdiákoknak. Átgondolatlannak, jogszerűtlennek és megalázónak nevezik az intézkedést, ami ráadásul derült égből villámcsapásként érkezett a nyári vakáció utolsó napjaiban.
Az oktatási minisztérium éppen a szünidő utolsó napján, pénteken délelőtt küldte ki azt a körlevelet, amiben leírja, miként kell alkalmazni a gyakorlatban a vonatkozó rendeletet – számolt be ezt követően egy sajtótájékoztató keretében Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő és Kocsis Annamária, a magyar tannyelvű elemi oktatásért felelő Kovászna megyei szaktanfelügyelő. Mint leszögezték,
A miniszteri körlevél azt részletezi, kik tarthatják meg a románórákat a magyar elemi osztályokban, a hosszas felsorolásból csak a magyar tanítók maradtak ki, úgy tűnik, őket semmiképp nem tartja erre alkalmasnak a miniszter. Elsősorban azokat a román szakos tanárokat kell bevonni, akik versenyvizsga során kaptak végleges állást, majd, akik versenyvizsgáztak, de nem jutottak katedrához. Ha a tanintézeten belül ezt nem lehet megoldani, akkor más iskolából, más településről, sőt az ország más megyéiből is lehet román szakos tanárt alkalmazni. Ha így sem sikerül lefedni az igényt, akkor a román tagozatos tanítók is megtarthatják a magyar tannyelvű osztályokban a románórát, ez esetben őket szakképzetlenként fizetik ezekért az órákért.
Kiss Imre azonban abban bízik, sikerül rövid időn belül meggyőzni Valentin Popa oktatási minisztert arról, hogy változtassa meg az álláspontját, hétfőtől mindenképpen még a magyar tanítók tartják meg a románórákat.
– szögezte le a sajtótájékoztatón Kocsis Annamária tanfelügyelő, aki szerint ez nemcsak a háromszékiek, hanem a romániai magyar tanítók többségének véleménye. Hangsúlyozta, nem a román szakos tanárok hozzáértését vonják kétségbe, de meggyőződésük, hogy a magyar gyerekek romántanítása szempontjából ez az intézkedés elhibázott, sőt előzetes tájékozódásuk alapján alkotmányellenes is.
A hétvégén több erdélyi magyar tanintézet is bejelentette: japánsztrájkkal tiltakozik a rendelet ellen. A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium tanári közössége, valamint a csíkszeredai József Attila Általános Iskola közösségi oldalán tette közzé, hogy – társulva az ország több magyar oktatású intézményéhez – a tanévnyitó napján fehér karszalag viselésével japánsztrájkba kezdenek, ezáltal is jelezve a 2018/9. számú sürgősségi kormányrendelet „átgondolatlan, jogszerűtlen és megalázó rendeletével szembeni tiltakozását”. Tiltakoznak a mód ellen, ahogy stratégiai jelentőségű kérdésekben konzultáció és előzetes tervezés nélkül hoznak tízezreket érintő döntést.
– olvasható a közleményben. Arra kérik a szülőket, hogy támogassák a tiltakozást, ez meg is történt, hiszen szombaton Öltöztessük fehérbe a tanévnyitókat címmel tett közzé felhívást a Romániai Magyar Szülők Szövetsége, amelyben arra kér mindenkit, aki részt vesz a hétfői tanévnyitón, hogy vigyen fehér zászlót, lepedőt vagy abroszt, „bármit, ami fehér”, és emelje magasba, ezzel csatlakozva a magyar pedagógusok japánsztrájkjához.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is csatlakozott a több magyar oktatási intézmény által kezdeményezett szeptember 10-ei japán sztrájkhoz. „Szeptember 10-én viseljen ön is fehér karszalagot a munkahelyén, az utcán – kifejezve ezáltal is a közösségünket és tanítóinkat ért jogtalanság elutasítását!” – áll a felhívásukban.
Az Opiniatimisoarei.ro portál tájékoztatása szerint japánsztrájkba léptek a temesvári Nikolaus Lenau német, továbbá a Dositei Obradovici szerb tannyelvű iskola pedagógusai is, akik szerint a rendelet ellentmond az integrált oktatás alapelveinek. „Nemcsak abszurd mindaz, ami történik, de veszélyes precedenst is teremtettek, ami az anyanyelvű tagozatok megszűnéséhez vezethet” – nyilatkozta Astrid Gavriliu, a német tanintézet pedagógusa.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanári és szülői közössége petíciót fogalmazott meg, arra kérik a pedagógusokat, a szülőket, hogy aláírásukkal támogassák a tiltakozást, szerintük a rendelet a romániai magyar oktatás elsorvasztására irányuló próbálkozás. Az iskolában két tanító is írt román tankönyvet, a rendelet értelmében nem taníthatják a román nyelvet az osztályukban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is a rendelet visszavonását követeli.
Mint ismert, a RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai is élesen bírálták a módosítást, követelik annak visszavonását, de
A rendelet amúgy nemcsak ellenzéki oldalon váltott ki ellenérzést: Bianca Gavriliță, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője is úgy véli, hogy a kormánynak újra kell gondolnia az intézkedést.
„Hogyan juthattunk oda, hogy bár gyerekeinket mindannyian védeni próbáljuk elöljáróink vétkes hozzá nem értésétől, keddtől hat-, hét-, nyolc-, kilenc- és tízéveseken csattan az ostor? Hogy fordulhat elő az, hogy egyetemet végzett tanítóinkat – közülük olyanokat is, akik magyar anyanyelvű gyerekek speciális oktatásához készítettek tankönyveket – egy tollvonással fosztják meg képesítésük egy részétől?” – teszi fel a kérdést nyílt levelében Kovács Andrea kolozsvári ügyvéd, a Nem az én nevemben elnevezésű csoport tagja. Egy nyolcéves gyerek édesanyjaként azt is megfogalmazza, hogy ilyen körülmények között érdemes egyáltalán tisztséget viselni kisebbségi oktatásért felelős államtitkárként 2018. augusztus 23. után a román tanügyminisztériumban. „Mármint: fikusznak van ott a hölgy, vagy ráhatása van a dolgok menetére? Konzultálnak vele kisebbségi oktatási kérdésekben?” – olvasható Kovács Andrea nyílt levelében.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
1 hozzászólás