HIRDETÉS

Japánsztrájkkal rajtol a tanév – románoktatás elemiben: mindenki tiltakozik, de a miniszter nem hátrál

Bíró Blanka , Rostás Szabolcs 2018. szeptember 10., 07:36

A szülők rettegnek, a magyar tanítók megalázónak, a tanfelügyelőségek alkalmazhatatlannak tartják a kormányrendeletet, amely szerint román szakos tanárok tanítják idéntől a románt a magyar kisdiákoknak. A magyar politikai pártok az intézkedés visszavonását követelik, ám Valentin Popa miniszter nem tágít, a kisebbségügyi államtitkárság pedig nem foglalkozik a témával, mint lapunknak korábban elmondták, Kovács Irén államtitkárnak fontosabb teendői vannak.

Hiába az érvek sokasága, a tanügyminisztérium semmibe veszi a tanítók, szülők, és a gyermekek érdekeit

Több erdélyi magyar tanintézet is japánsztrájkkal kezdi ma a tanévet tiltakozásképpen nemrég elfogadott, ám már ettől a tanévtől hatályos kormányrendelet miatt, ami szerint román szakos tanárok tanítják a román nyelvet a magyar kisdiákoknak. Átgondolatlannak, jogszerűtlennek és megalázónak nevezik az intézkedést, ami ráadásul derült égből villámcsapásként érkezett a nyári vakáció utolsó napjaiban.

Alkalmazási útmutató az utolsó pillanatban

Az oktatási minisztérium éppen a szünidő utolsó napján, pénteken délelőtt küldte ki azt a körlevelet, amiben leírja, miként kell alkalmazni a gyakorlatban a vonatkozó rendeletet – számolt be ezt követően egy sajtótájékoztató keretében Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő és Kocsis Annamária, a magyar tannyelvű elemi oktatásért felelő Kovászna megyei szaktanfelügyelő. Mint leszögezték,

HIRDETÉS

alkalmazhatatlan, amit a miniszter elvár, ugyanakkor szakmailag is megalapozatlan, ennek ellenére feltérképezik, hány román szakos tanárra lenne szükség, hányan vállalják, hogy tanítanak elemiben, másrészt a magyar tanítók azt vállalták, hogy egyelőre akkor is megtartják a románórákat, ha ezért nem fizetik őket.

A miniszteri körlevél azt részletezi, kik tarthatják meg a románórákat a magyar elemi osztályokban, a hosszas felsorolásból csak a magyar tanítók maradtak ki, úgy tűnik, őket semmiképp nem tartja erre alkalmasnak a miniszter. Elsősorban azokat a román szakos tanárokat kell bevonni, akik versenyvizsga során kaptak végleges állást, majd, akik versenyvizsgáztak, de nem jutottak katedrához. Ha a tanintézeten belül ezt nem lehet megoldani, akkor más iskolából, más településről, sőt az ország más megyéiből is lehet román szakos tanárt alkalmazni. Ha így sem sikerül lefedni az igényt, akkor a román tagozatos tanítók is megtarthatják a magyar tannyelvű osztályokban a románórát, ez esetben őket szakképzetlenként fizetik ezekért az órákért.

Kiss Imre azonban abban bízik, sikerül rövid időn belül meggyőzni Valentin Popa oktatási minisztert arról, hogy változtassa meg az álláspontját, hétfőtől mindenképpen még a magyar tanítók tartják meg a románórákat.

A magyar tanítók arcul csapása
A magyar tanítók többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, román irodalomból, nyelvtanból, román gyerekirodalomból, a román nyelv tanításának módszertanából is vizsgáztak, ennek ellenére szóba sem jöhet, hogy ők tanítsanak. Ez megalázó, a szakmai kompetenciák kétségbe vonását jelzi”

– szögezte le a sajtótájékoztatón Kocsis Annamária tanfelügyelő, aki szerint ez nemcsak a háromszékiek, hanem a romániai magyar tanítók többségének véleménye. Hangsúlyozta, nem a román szakos tanárok hozzáértését vonják kétségbe, de meggyőződésük, hogy a magyar gyerekek romántanítása szempontjából ez az intézkedés elhibázott, sőt előzetes tájékozódásuk alapján alkotmányellenes is.

Japánsztrájk Erdély-szerte

A hétvégén több erdélyi magyar tanintézet is bejelentette: japánsztrájkkal tiltakozik a rendelet ellen. A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium tanári közössége, valamint a csíkszeredai József Attila Általános Iskola közösségi oldalán tette közzé, hogy – társulva az ország több magyar oktatású intézményéhez – a tanévnyitó napján fehér karszalag viselésével japánsztrájkba kezdenek, ezáltal is jelezve a 2018/9. számú sürgősségi kormányrendelet „átgondolatlan, jogszerűtlen és megalázó rendeletével szembeni tiltakozását”. Tiltakoznak a mód ellen, ahogy stratégiai jelentőségű kérdésekben konzultáció és előzetes tervezés nélkül hoznak tízezreket érintő döntést.

Nem tudjuk elfogadni azt, hogy az elemi osztályainkban szakmailag és módszertanilag előírt, kompetens módon oktatott román nyelvórák színvonalát és eredményességét megkérdőjelezzék, és ezáltal kollégáinkat megalázzák”

– olvasható a közleményben. Arra kérik a szülőket, hogy támogassák a tiltakozást, ez meg is történt, hiszen szombaton Öltöztessük fehérbe a tanévnyitókat címmel tett közzé felhívást a Romániai Magyar Szülők Szövetsége, amelyben arra kér mindenkit, aki részt vesz a hétfői tanévnyitón, hogy vigyen fehér zászlót, lepedőt vagy abroszt, „bármit, ami fehér”, és emelje magasba, ezzel csatlakozva a magyar pedagógusok japánsztrájkjához.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is csatlakozott a több magyar oktatási intézmény által kezdeményezett szeptember 10-ei japán sztrájkhoz. „Szeptember 10-én viseljen ön is fehér karszalagot a munkahelyén, az utcán – kifejezve ezáltal is a közösségünket és tanítóinkat ért jogtalanság elutasítását!” – áll a felhívásukban.

A németek és szerbek is tiltakoznak

Az Opiniatimisoarei.ro portál tájékoztatása szerint japánsztrájkba léptek a temesvári Nikolaus Lenau német, továbbá a Dositei Obradovici szerb tannyelvű iskola pedagógusai is, akik szerint a rendelet ellentmond az integrált oktatás alapelveinek. „Nemcsak abszurd mindaz, ami történik, de veszélyes precedenst is teremtettek, ami az anyanyelvű tagozatok megszűnéséhez vezethet” – nyilatkozta Astrid Gavriliu, a német tanintézet pedagógusa.

A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanári és szülői közössége petíciót fogalmazott meg, arra kérik a pedagógusokat, a szülőket, hogy aláírásukkal támogassák a tiltakozást, szerintük a rendelet a romániai magyar oktatás elsorvasztására irányuló próbálkozás. Az iskolában két tanító is írt román tankönyvet, a rendelet értelmében nem taníthatják a román nyelvet az osztályukban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is a rendelet visszavonását követeli.

Mint ismert, a RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai is élesen bírálták a módosítást, követelik annak visszavonását, de

nemcsak a magyar közösség ingerküszöbét érte el a miniszter döntése. Önkényes lépésnek tartja a rendeletet Marilen Pirtea, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, a temesvári Nyugati Egyetem rektora is, felszólítva a kormányt, hogy vonja vissza a rendeletet, és kövesse meg a tanítókat.

A rendelet amúgy nemcsak ellenzéki oldalon váltott ki ellenérzést: Bianca Gavriliță, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője is úgy véli, hogy a kormánynak újra kell gondolnia az intézkedést.

Számonkért államtitkár

„Hogyan juthattunk oda, hogy bár gyerekeinket mindannyian védeni próbáljuk elöljáróink vétkes hozzá nem értésétől, keddtől hat-, hét-, nyolc-, kilenc- és tízéveseken csattan az ostor? Hogy fordulhat elő az, hogy egyetemet végzett tanítóinkat – közülük olyanokat is, akik magyar anyanyelvű gyerekek speciális oktatásához készítettek tankönyveket – egy tollvonással fosztják meg képesítésük egy részétől?” – teszi fel a kérdést nyílt levelében Kovács Andrea kolozsvári ügyvéd, a Nem az én nevemben elnevezésű csoport tagja. Egy nyolcéves gyerek édesanyjaként azt is megfogalmazza, hogy ilyen körülmények között érdemes egyáltalán tisztséget viselni kisebbségi oktatásért felelős államtitkárként 2018. augusztus 23. után a román tanügyminisztériumban. „Mármint: fikusznak van ott a hölgy, vagy ráhatása van a dolgok menetére? Konzultálnak vele kisebbségi oktatási kérdésekben?” – olvasható Kovács Andrea nyílt levelében.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS