A köztársasági elnök ma délután érkezik Csíkszeredába, székelyföldi látogatásának első helyszínére. Rövid tartózkodása alatt sűrű programban lesz része. Traian Băsescu román államfővel való találkozása, illetve az 1956-os megemlékezésen való részvétele mellett számos olyan rangos eseményen is jelen lesz, amelyet szándékosan hangoltak össze látogatásával.
Fogadás a konzulátuson
Amint azt Antal Attila alpolgármestertől megtudtuk, Sólyom László olyan helyekre is ellátogat, amelyekhez személyesen kötődik. A hivatalos program szerinti rohanás mellett a köztársasági elnöknek olyan meghittebb pillanatokkal is kedveskednek majd, mint a dr. Szabó Béla főkonzul rendezte fogadás, ahol az 1956-os kitüntetések átadására is sor kerül majd.
A látogatás hangsúlyos mozzanata és a tényleges székelyföldi körút indítója az a villásreggeli, amelyre pénteken kerül sor a Székelyföldi Városok Szövetsége tagjaival. Ezt követően az államfő a város kulturális és oktatási intézményeibe látogat, majd találkozik az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetőivel. Sólyom László Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével is találkozik a Jakab Antal Tanulmányi Házban, majd a megyei és városi vezetőkkel a Fenyő Hotel éttermében elfogyasztott ebédet követően, Háromszéken folytatja körútját.
Pisztráng lesz a főfogás
A háromszékiek pisztrángot szolgálnak fel Sólyom Lászlónak, aki két félnapos körutat tesz Kovászna megyében. Pénteken 15 óra körül érkezik Barótra, ahol meglátogatja a Baróti Szabó Dávid-iskolát, majd részt vesz az erdővidéki város főterén felállított ’56-os emlékmű leleplezésén, illetve Nagyajtán Kriza János néprajzkutató, unitárius püspök emléktábláját koszorúzza meg. Sólyom László Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumot, majd a Magyar Köztársaság Kulturális és Koordinációs Központját látogatja meg, este pedig a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében értelmiségi fórumra hivatalos. Szombaton reggel a magyar államfő Eresztevényben megkoszorúzza Gábor Áron síremlékét, illetve Csernátonban meglátogatja a Haszmann Pál Múzeumot. Rövid kézdivásárhelyi megálló után a köztársasági elnök a XIII. századi gelencei római katolikus templomot tekinti meg, amely a Világörökség része.
Az államfő látogatásának programpontjait a főkonzulátussal való egyeztetés után állították össze, közölte lapunkkal Tamás Sándor megyei tanácselnök. Mint mondta, néhány helyre az államfő szeretett volna feltétlenül eljutni, például a baróti iskolába, ahova már korábban meghívták. Több helyszínt a háromszékiek ajánlottak, úgy alakítva a kínálatot, hogy ízelítőt kapjon a térség értékeiből. Gábor Áron Háromszék egyik szimbóluma, a síremléknek feltétlenül benne kellett lennie a programban, de nem maradhatott ki a Székely Nemzeti Múzeum, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum, vagy a magyar és a román kormány támogatásával felújított gelencei templom sem, mondta. A jelenleg Bákó megyéhez tartozó Sósmezőn az I. világháborúban elesett magyar, német és román hősök közös temetőjében levő emlékmű meglátogatását is a háromszékiek ajánlották. Tamás Sándor elmondta, minden helységben, ahol a magas rangú vendég megfordul, kiteszik a magyar, a román, az Európai Unió és Kovászna megye zászlaját. Mint mondta, helyi ételkülönlegességekkel is kedveskednek Sólyom Lászlónak, az ojtozi Anselmo kastélyban például a helyi patakokban őshonos pisztrángból készül a főfogás.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.