Ismét kirúgták Hantzékat

A jelenlevők közül 71-en szavazták meg az ajánlást, öten ellenezték, kilencen pedig tartózkodtak. A közlemény igyekszik leszögezni: nem etnikai szavazás történt. Értesüléseink szerint a szenátus 8 jelen levő magyar tagja közül a három magyar diákszenátor, Magyari Tivadar, a szociológia tanszék oktatója, valamint még egy oktató ellenezte a kizárást.
Kovács Lehelnek már a kezébe is adták az elbocsátásáról szóló rektori döntést. Ezt 15 napon belül az oktatási minisztériumnál vagy 30 napon belül a törvényszéken megfellebbezheti. Ezt meg is teszik az eltávolított oktatók. A dokumentumban a matematika kar oktatóját ért legsúlyosabb vádak között szerepel, hogy – bár nem vett részt a magyar nyelvű feliratok elhelyezésében – őt is ugyanakkora felelősség terheli mint Hantzot, mivel együtt tervelték ki a nagy port kavart táblaakciót. Felróják neki, hogy nem tanúsított lojalitást a munkaadója iránt, illetve, hogy ellenségeskedésre és etnikai elszigetelődésre buzdított.
Az egyetem szenátusa most másodszor döntött a máig is tanító adjunktusok eltávolításáról. November 27-én hozott határozatában a testület szintén megszavazta az oktatók elbocsátását. Azzal érveltek, hogy Hantzék folyamatosan hazugságokat terjesztettek az egyetemről és az országról, nemzetiségi viszályt szítottak, továbbá több ízben is rágalmazták az egyetem oktatóit, „gyógyíthatatlan nacionalistáknak” és „szűklátókörűeknek” nevezve őket. Ezen kívül „rongálni kezdték az egyetem javait, s ezért a rendőrség is vizsgálatot folytat” – áll a dokumentumban. Cristina Nistor, a BBTE szóvivője viszont azt állítja, november 27-én a rektor csupán konzultált a szenátus tagjaival, jóváhagyást kérve tőlük a két oktató elleni megtorló intézkedések meghozatalához. „A két ülés közötti időszakban lezajlott az elbocsátáskor általában alkalmazott eljárás, kivizsgálták kettőjük tevékenységét” – tájékoztatott a szóvivő, aki szerint a két tanár nemsokára kézhez kapja az eltávolításukról szóló dokumentumot. Folytatás az 5. oldalon.

Folytatás az 1. oldalról
A tegnapi ülésen több dékán is indulatosan beszélt a két oktatóról, a rend felforgatásával vádolva őket. A magyar tanárok közül Veress Károly, a filozófia tanszék képviselője kifogásolta az egyetem vezetősége által felhozott vádakat, ugyanakkor Magyari Tivadar szociológus is felszólalt, aki arra kérte kollégáit: enyhébb büntetést rójanak ki Hantzra és Kovácsra. Magyari lapunknak elmondta, továbbra sem jelölnek újabb rektorhelyetteseket a korábban lemondott Nagy László és Salat Levente helyébe, mivel ilyen helyzetben a helyettes vezetők nem tudnák ellátni feladatukat. “Nagy nyomás nehezedne rájuk egyrészt a Bolyai Kezdeményező Bizottság részéről, másrészt pedig a rektori hivatal részéről, amellyel jelenleg egyáltalán nem lehet együttműködni” – mondta Magyari, aki szerint a magyar oktatók január 9-i közgyűlésén döntik majd el, hogyan lépnek tovább.
„A BBTE szenátusa nem hazudtolta meg önmagát, a saját hibáiból nem okulva folytatta törvénytelenségeit” – vélekedik a másodszor is menesztett Kovács Lehel. Állítása szerint a szenátus ülésén jelentést tevő fegyelmi bizottság meg sem hallgatta őket, esélyt sem adott a védekezésre. „Az egyetem vezetőségének módszereire igencsak jellemző, hogy ez már a harmadik bizottság, amely vizsgálja az ügyet – emlékeztetett Kovács Lehel. – Először az Etikai Bizottság foglalkozott a helyzettel, amely engem felmentett, Hantz Pétert pedig írásbeli megrovásban részesítette. Másodszor az úgynevezett Vizsgáló Bizottság citált be meghallgatásra egy pecsét, dátum, iktatószám és aláírás nélküli idézővel. Végül a szenátusnak ma (szerdán – szerk. megj.) a Fegyelmi Bizottság tett jelentést, holott ilyen nevű testület az egyetem egyetlen hivatalos iratában sem szerepel.” Kovács Lehel azért is különösnek tartja a helyzetet, mert fizetését a rektor – a szerdai kizárás előtt egy nappal – 15 százalékkal megemelte, és kezébe nyomta a végleges adjunktusi tisztségbe való kinevezését.
Az oktató továbbá azt állítja: a tegnapi döntés meghozatalakor sem konzultáltak a magyar tagozattal, súlyosan megsértették a munkaügyi, valamint az oktatók statútumáról szóló jogszabályokat. „Az egyetem vezetősége visszaél a hatalmával, hitelteleníti a vizsgálóbizottságok munkáját, hiszen nem volt hajlandó adatokat, információkat, dokumentumokat bocsátani a minisztériumi bizottság rendelkezésére, és játékszernek tekinti az intézmény legfelsőbb döntéshozatali szervét, a szenátust” – állítja Kovács Lehel. Kijelentette: ezt az állapotot csak az egyetem rektorának lemondatásával lehet megszüntetni, ezért az Egyetemi Charta alapján visszavonási eljárást kezdeményeznek a rektor ellen. Amennyiben a szenátus tagjainak fele aláírja a visszavonási kérést, a következő szenátusi ülés a rektor menesztéséről dönthet.