Hirdetés

Ismét növekedhet a szociális segélyt igénylők száma

Bár a mélyülő pénzügyi válságban egyre többen küszködnek megélhetési problémákkal, a szociális segélyre jogosultak száma folyamatosan csökken.

Bíró Blanka

Babos Krisztina

Vásárhelyi-Nyemec Réka

2013. június 26., 08:522013. június 26., 08:52

A szakemberek többsége szerint a furcsa „jelenséget\" az okozza, hogy a támogatás igénylésére vonatkozó törvény sokaknak elveszi a kedvét a kérvényezési eljárástól. Az igénylőknek minden hónapban saját felelősségre megírt nyilatkozatot kell eljuttatniuk a munkaerő-elhelyező ügynökséghez, amelyben feltüntetik személyes adataikat, a családtagok számát, valamint azt, hogy milyen bevétellel rendelkeznek. A kérvényezők csak ezt követően kaphatják meg a támogatáshoz szükséges bizonylatot.

Gáti Gizella, a nagyváradi szociális ügyek hivatalának (ASCO) illetékes osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy májusban elfogadott és július elsejétől hatályba lépő sürgősségi kormányrendelet alapján a segélyt igénylő személyeknek mostantól csak háromhavonta kell igazolást kérniük az ügynökségtől. „A kérvényezők számának csökkenését nyilvánvalóan az okozta, hogy sokaknak nehézséget okozott havonta bejárni az ügynökséghez. A procedúra egyszerűsödésével várhatóan nőni fog az igénylők száma\" – mondta az ASCO osztályvezetője.

Szigorú feltételek, elenyésző összegek

Gáti Gizella rámutatott továbbá, a 416-os törvény alapján, júliustól a szociális juttatást is növeli a kormány, a támogatás azonban véleménye szerint még mindig rendkívül alacsony. A szociális referenciaindex jelenlegi értéke 500 lej, azaz ennél kisebb egy főre eső jövedelem esetében lehet kérni a szociális segélyt. Egyedülálló személy számára 125 lejről 136 lejre nőtt az összeg, míg például két személyre július elsejétől 225 lej helyett 244 lejt fizetnek. Ahhoz, hogy valaki ezt az összeget megkapja, több követelménynek is eleget kell tennie, de ami a legfontosabb: közmunkát kell végeznie. „Van olyan is, aki emiatt utasítja el a segélyt\" – mondta Gáti, azt viszont már a polgármesteri hivatalok illetékesei felügyelik, hogy valóban ledolgozza-e az előírt óraszámot.

rmihályfalván például három hónapra megvonják a segélyt attól, aki nem tesz eleget ennek a követelménynek, emiatt ritkán tapasztalnak kihágást. Bilaţiu Anikó, a városháza szociális referense szerint a feltételek nem túl szigorúak, és, bár az öszszeg valóban alacsony, sokaknak megéri igényelni az ezzel járó egészségbiztosítás miatt. Az, hogy immár nem kell havonta igazolást kérni a munkaerő-elosztótól, az elsősorban a falvakon élőknek kedvez Bilaţiu szerint, aki úgy tapasztalta, hogy számos rászorulónak okozott problémát az is, hogy emiatt ugyanúgy havi rendszerességgel kellett igazolást kérni a háziorvostól is. Ezért a dokumentumért elviekben illetéket kell fizetni, így az orvos jóindulatától függ, hogy figyelembe veszi-e az igénylő anyagi helyzetét. Rámutatott továbbá: a támogatást igénylők többnyire roma származásúak, akik középiskolai végzettség vagy szakképesítés hiányában csak szakképzetlen munkásként tudnak elhelyezkedni. Sokuknak arra sincs lehetőségük, hogy a szervezett képzéseken részt vegyenek, mivel annak alapfeltétele az 1–8. osztály elvégzése.

Vitatott jelenség

Szatmárnémetiben az elmúlt két évben 25–30 százalékkal csökkent a szociális segélyben részesülők száma: jelenleg „csupán\" 60 személyt tart nyilván a közel 100 ezres város önkormányzatának szociális osztálya. „Ha nagyobb távlatban nézzük a dolgot, 50 százalékos csökkenésről beszélhetünk, hisz 2008–2009-ben 120 jogosult volt a szatmári megyeszékhelyen\" – mutatott rá Adrian Balaj, a szociális osztály munkatársa. Balaj azonban úgy véli: a két éve bevezetett jogszabály-szigorítás csak részben tekinthető a jelenség okának. Mint elmondta: a maximálisan 300 lej értékű havi pénzjuttatásért újabban közmunkát kell végezni, így volt, aki lemondott a pénzről, és inkább a közmunkanapokon is napszámosként dolgozott. Az évi két szociális ankét is hozzájárult a csökkenéshez, hisz sokkal hamarabb fedezték fel így a hatóságok, ha valaki időközben munkába állt.

Hanyagság és külföldi munka
Háromszéken a rászorulók főleg hanyagságuk miatt veszítik el a szociális segélyt, ám az is gyakran előfordul, hogy külföldön vállalnak szezonmunkát, és ezért nem felelnek meg a feltételeknek – állítja Téglás Ferenc, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség munkatársa. A Krónikának elmondta, eddig minden hónapban egyszer a községházán fogadták a tartósan munkanélkülieket, és ha nem tudtak számukra állást ajánlani, kiállították erről az igazolást. Ezzel a dokumentummal igényelhették a szociális segélyt.

„Ezt a rendszert azért alakítottuk ki, hogy ne kelljen beutazniuk a megyeszékhelyre, de még így sem jelentkeztek a megadott napon, ezzel pedig elveszítették a támogatást\" – magyarázta a munkaügyi szakember. Az újabb módosítás szerint most már csak háromhavonta kell láttamoztatni az igazolást, de a hivatal bármikor behívhatja a nyilvántartásban szereplő munkanélkülieket, hogy állást vagy tanfolyamot ajánljon nekik. Téglás Ferenc elmondta, gondot okoz, hogy a tartósan munkanélküliek többsége írástudatlan, ezért nem tudják bevonni a továbbképzésekbe, őket a tanfelügyelőséggel közösen működtetett Második esély elnevezésű projektbe írják be, hogy végezzék el az általános iskolát.

A háromszéki önkormányzatok képviselői is arról számoltak be, hogy a szigorodó feltételek miatt évről évre csökkent a szociális segélyt igénylők száma. Sikó Imre, Bölön község polgármestere lapunknak leszögezte, az elmúlt években felére csökkent a jogosultak száma. Jelenleg mintegy kétszáz családnak folyósítják a juttatást, néhány évvel ezelőtt még több mint négyszáz jogosult kapta a segélyt. Az elöljáró elmondta, sokan külföldön vállalnak idénymunkát, és ezért nem kapják a támogatást.

Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi városháza szociális osztályának igazgatója a Krónikának elmondta, jelenleg mintegy 250 család kap szociális segélyt, a számuk az elmúlt években látványosan csökkent, hiszen például 2002-ben közel 1200 családnak fizették. Tankó Vilmos hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy a segélyezettek listájáról eltűnt több száz család felnőtt tagjai munkahelyhez jutottak, vagy jövedelemre tettek szert, hanem azt, hogy nem tudják teljesíteni a feltételeket: nem váltják ki a munkaügyi igazolást, visszautasítják a felajánlott állást, vagy ki nem fizetett bírságokkal szerepelnek a nyilvántartásokban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 08., csütörtök

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Ilyen még nem volt: összehangoltan támadtak medvék a gazdára és állataira

Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.

Ilyen még nem volt: összehangoltan támadtak medvék a gazdára és állataira
2026. október 07., szerda

Szatmár megyében kijelölték az új ukrán–román határátkelő helyét, csütörtökön adják át a máramarosszigeti Tisza-hidat

Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.

Szatmár megyében kijelölték az új ukrán–román határátkelő helyét, csütörtökön adják át a máramarosszigeti Tisza-hidat
2026. október 07., szerda

Kollégiumtól az albérletig: mennyiből lehet egyetemistaként megélni Kolozsváron?

Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.

Kollégiumtól az albérletig: mennyiből lehet egyetemistaként megélni Kolozsváron?
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Kenőpénzhálózat a román–ukrán határon: rács mögé kerültek a halmi vám és határrendészet parancsnokai

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.

Kenőpénzhálózat a román–ukrán határon: rács mögé kerültek a halmi vám és határrendészet parancsnokai
2026. október 07., szerda

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén

Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén
2026. október 06., kedd

Aradi vértanúk: a szabadság története soha nem lezárt történet

A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.

Aradi vértanúk: a szabadság története soha nem lezárt történet
Hirdetés
2026. október 06., kedd

Kelemen Hunor Aradon: a szabadságharc örök, az RMDSZ kormányzati részvétele nem fő szempont

Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.

Kelemen Hunor Aradon: a szabadságharc örök, az RMDSZ kormányzati részvétele nem fő szempont
2026. október 06., kedd

Aradi vértanúk: eddig még nem látott kiállítás a várfogságban lévők portréiból

Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.

Aradi vértanúk: eddig még nem látott kiállítás a várfogságban lévők portréiból
2026. október 06., kedd

Október 6.: Magyar Péter és Kelemen Hunor egymástól nem messze emlékezik a gyásznapon

A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.

Október 6.: Magyar Péter és Kelemen Hunor egymástól nem messze emlékezik a gyásznapon
Hirdetés
Hirdetés