
Fotó: Boda L. Gergely
Jövő héten ismét a képviselőház napirendjére kerül az autonómiastatútum, amelyet Kulcsár-Terza József iktatott tavaly decemberben. A politikus szerint látszik, hogy a román politikusok nem tudják pontosan, miről szól a tervezet.
2018. április 05., 17:502018. április 05., 17:50
2018. április 05., 17:512018. április 05., 17:51
Kétszeri halasztás után jövő héten harmadszor tűzi napirendre a képviselőház plénuma a székelyföldi területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő tavaly decemberben egyéni kezdeményezésként iktatott. A sepsiszentgyörgyi politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, az előző két alkalommal – legutóbb szerdán – nem került sor a vitára, mivel az ülés befejezése előtt nem jutottak el a napirendi pontig. „Jövő héten a napirenden a kilencedik helyen szerepel a statútum, de ez még változhat, bekerülhetnek újabb tervezetek eléje.
Emlékeztetett, a képviselőház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága negatívan véleményezte március 27-én az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet, egy héttel korábban pedig a közigazgatási szakbizottság is elutasításra javasolta a képviselőház plénumának a statútumot. Kulcsár úgy véli, előrelépésnek nevezhető, hogy a törvénytervezet körüli vita során egyfajta írásos párbeszéd kezdődött a Székelyföld autonómiájáról, megismerhették a törvényhozási tanács elutasító érveit, amellyel szemben a parlament elé terjeszthették az SZNT érvrendszerét. Ugyanakkor azt is előrelépésnek nevezte, hogy a bizottsági ülésen két szociáldemokrata képviselő, és a nemzeti kisebbségek két politikusa tartózkodott, nem szavaztak a tervezet ellen.
Évekig a román sajtó azt sulykolta, hogy a területi autonómia határmódosítást jelent, most már óvatosabbak” – mondta Kulcsár-Terza József. A képviselő optimista, abban bízik hamarosan érdemben lehet tárgyalni a románokkal Székelyföld területi autonómiájáról, és nem kell újabb 28 évet várni, hogy az meg is valósuljon.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
szóljon hozzá!